Őszintén szólva épp elég nagy a felfordulás a világban, Dél-Koreában már lemondták a rendkívüli állapotot, Romániában fogalmunk sincs, mi várható, Ukrajnában stagnál a front, a Balti-tengeren szakadnak az adatkábelek, Bulgáriában orosz kémszervezetet lepleztek le, Hriszto Grozevet, a tényfeltáró újságírót megpróbálták megölni, csak nem sikerült, Aleppót meg elfoglalták az iszlamisták.
(Képünk illusztráció)
Próbáljunk meg legalább Szíria ügyeiben tisztán látni, még ha nem is túl szívderítő az ottani helyzet. Ezt a témakkört a Vazsnije Isztorii járta körül orientalisták segítségével – személyes meglátásom, hogy optimizmusra semmi ok, egyszerűen nem érthető, mi lesz a mostani harci cselekmények végeredménye.
Szíriában a Hayat Tahrir al-Sham iszlamista csoport napok óta erős offenzívát fejt ki kormányerők ellen. Elfoglalta a második legnagyobb várost, Aleppót, és dél felé, Damaszkusz irányába nyomul. Az első napokban Bassár el-Aszad erői rendezetlenül vonultak vissza, az iszlamisták pedig több tucatnyi eszközt, köztük Pancir légelhárító rendszereket és L–39-es repülőgépeket zsákmányoltak.
December 2-ára az offenzíva lelassult. Az Al Jazeera szerint a Hayat Tahrir al-Sham alakulatai az Aleppótól 120 kilométerre délre fekvő Hama város külterületén állomásoznak. Hamától mintegy 180 kilométerre van a főváros, Damaszkusz.
Milyen csoport foglalta el Aleppót?
Amikor a szíriai polgárháború harcai 2020-ban véget értek, Bassár el-Aszad kormánya a terület mintegy kétharmadát tartotta ellenőrzése alatt. A maradékot három frakció ellenőrizte
Északkeletet a Szíriai Demokratikus Erők tartották megszállva. Ezek kurd alakulatok, és az USA támogatja őket. Az amerikaiak kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak nekik az „Iszlám Állam” elleni harcban.
Északot és északnyugatot a Szíriai Nemzeti Hadsereg ellenőrzi. Ez egy kormányellenes csoport, amelyet Törökország támogat.
Idlíb tartomány északnyugaton a Hayat Tahrir al-Sham iszlamista csoport kezében van. Ez az, amely áttörést ért el Aleppóban, és Damaszkusz felé nyomul előre.
A Hayat Tahrir al-Sham egy radikális iszlamista szervezet, amely az al-Kaidából vált ki. Amikor 2011-ben kitört a polgárháború Szíriában, az al-Kaida egyik szárnya, a Jebhat al-Nuszra kezdte meg működését Szíriában. A háború során a leghatékonyabb félkatonai struktúraként jött létre, harcosai a legbrutálisabbak és legharcképesebbek voltak. 2017-ben alakult meg a Hayat Tahrir al-Sham – ezt lényegében a Jebhat al-Nuszra és több mint egy tucat hozzá csatlakozott, talán kevésbé radikális iszlamista csoport alkotja.A világ diplomáciai közössége a Hayat Tahrir al-Shamot terrorszervezetnek tekinti, és ezt tükrözi az ENSZ Szíriáról szóló határozata is. Még Törökország is terroristának nyilvánította a Hayat Tahrir al-Shamot, habár szimpatizál néhány tagcsoportjával,.
Az elmúlt években a Hayat Tahrir al-Sham vezetése megpróbált némi jóindulatot gyakorolni a nem muzulmánokkall szemben. „Fontos volt számukra, hogy hangsúlyozzák, hogy bizonyos területek megszállása során nem fognak kivégzéseket végrehajtani és lefejezni embereket csak azért, mert más hitet vallanak, amint azt az Iszlám Állam tette” – mondta Ruszlan Szulejmanov orientalista. Ugyanakkor a Hayat Tahrir al-Sham továbbra is radikális iszlamista nézeteket vall. Fő szövetségesük Szíriában a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg.
A kurdok által támogatott Szíriai Demokratikus Erők határozottan nem szövetségesei a Hayat Tahrir al-Shamnak, sőt, néha összecsapások is vannak közöttük – magyarázza Nyikita Szmagin orientalista. Ennek két oka van. Egyrészt a Szíriai Demokratikus Erőket az USA támogatja, másrészt ellenséges viszonyban állnak a Szíriai Nemzeti Hadsereggel és Törökországgal, amely ellenzi a kurdok minden szövetkezését (mely nép saját független államának megalapításáért harcol Törökország és Szíria területén).
Hogy ki látja el fegyverrel a Hayat Tahrir al-Shamot, azt nem tudni pontosan. A szíriai polgárháború kezdetén Szaúd-Arábia és Katar tette ezt, és valószínűleg még mindig léteznek magánkezdeményezések a fegyverszállítások terén – mondta Ruszlan Szulejmanov.
Miért volt lehetséges az áttörés?
Bassár el-Aszad két fő szövetségese Oroszország és Irán, és míg az orosz hadsereg most csak légi támogatást nyújt neki, addig a terepen Irán-barát alakulatok harcolnak, különösen a Hezbollah. Az elmúlt hónapokban gondjaik akadtak: Izrael komoly károkat okozott a Hezbollahnak, tűzszünetet kényszerítve ki. Szíriában a Hezbollah egységei, más Irán-barát csoportokhoz hasonlóan, szintén támadásoknak vannak kitéve. A veszteségek csökkentése érdekében az utóbbi időben folyamatos mozgásban vannak. A Hezbollah egyes egységei valószínűleg Libanonba menekültek – állítja Nyikita Szmagin.
„A Hayat Tahrir al-Sham egy éve növeli katonai képességeit, és vezetői körülbelül két hónapja küldözgetik a közelgő offenzíva jeleit” – mondja Darin Khalifa az International Crisis Grouptól. A csoport vezetői ki akarták használni az Ellenállás Tengelye – mely egy Izrael- és Nyugat-ellenes katonai koalíció, amelyet Irán vezet – meggyengülését, valamint Oroszország ukrajnai háborúban való részvételét.
Az iszlamisták november 27-én indították offenzívájukat – egy nappal azután, hogy Izrael és a Hezbollah tűzszünetet hirdetett. „Az egyik tényező, amely az offenzíva megindítására késztette őket, az lehetett, hogy attól tartottak: a Hezbollah visszahozza Szíriába a harcosait más területekről” – mondta Haid Haid, a Chatham House elemzője. „Izrael megváltoztatta az erőviszonyokat a térségben” – vonja le a következtetést Joshua Landis az Oklahomai Egyetemről.
A szíriai hadsereg a háború során nem volt a legütőképesebb erő. Alkalmas arra, hogy a Hezbollah vagy az Irán-barát erők által elfoglalt területeket ellenőrizze, de arra képtelen, hogy önállóan támadást indítson – folytatta Szmagin. A Hayat Tahrir al-Sham csapása esetében a kormányerőket váratlanul érte a támadás.
A Reuters forrásai szerint a kormányerők visszavonulása Aleppóban a létszámhiányuk miatt is történhetett.
Vajon Aszad és szövetségesei képesek lesznek-e megállítani az iszlamistákat?
Bassár el-Aszadnak még mindig megvan a lehetősége arra, hogy megállítsa a Hayat Tahrir al-Sham offenzíváját, de elsősorban az Irán-barát csoportokra kell támaszkodnia. „Az al-Kaida alakulatai továbbra is Szíriában vannak, néhányan még Libanonból is átkerülhetnek az Izraellel kötött tűzszünet miatt. Léteznek Irán-barát csoportok, sőt, harcolnak Szíriában iráni katonák is – nem sokan, de harcolnak. Iránbarát csoportokat toborozhatnak az iraki milíciákból, afgánokat helyezhetnek át, ahogy ez már meg is történt néhányszor” – állítja Nyikita Szmagin.
Oroszország csak légicsapásokkal tudja majd segíteni a kormányhadsereget. Ezeket a Hayat Tahrir al-Sham offenzíva első napja óta hajtják végre, de már nem olyan intenzíven, mint korábban.
Elméletileg a Hayat Tahrir al-Sham offenzíváját Törökország is megpróbálhatja megállítani, de hogy az iszlamisták engedelmeskednek-e Ankarának, az nem világos. „Nyilvánvaló, hogy az offenzívát egyeztették Törökországgal. De ha most Ankara visszavonultatja őket, azonnal megfordulnak? A lényeg itt az, hogy az offenzíva váratlanul hatásos volt még a Hayat Tahrir al-Sham tagjai számára is meglepetést jelentett. Most az eredeti célok nagymértékben átalakulhatnak. Kezdetben úgy tűnik, hogy a cél csak annyi volt, hogy Aszadot egy kicsit megingassák, hogy engedékenyebbé váljon. De amikor hirtelen, néhány nap alatt elfoglalták Aleppó tartomány nagy részét, lehet, hogy ambiciózusabb feladatokat és saját célokat tűznek ki maguk elé, lehet, hogy nem engedelmeskednek Törökországnak, még ha kezdetben ez így is volt” – mondta Szmagin.
„Nyilvánvaló, hogy Erdogan török elnöknek vannak kapcsolatai, ha nem is közvetlenül a Hayat Tahrir al-Shammal, de más Törökországhoz hűséges csoportokkal, és mindenképpen képes befolyásolni őket. Az USA a katonai jelenlétével befolyásolhatja ezeket a csoportokat, legalábbis küldhet valamilyen jelzést nekik, hogy hagyják abba a harci cselekményeket. Ezek a csoportok biztosan nem működnének Törökország és az USA engedélye nélkül. Tehát ha nem is kapnak közvetlen parancsot Erdogantól, figyelembe kel vegyék a véleményét” – jegyezte meg Szulejmanov.
Mi történik, ha a Hayat Tahrir al-Sham kerül hatalomra?
A „Hayat Tahrir al-Sham” iszlamista szervezet, ami azt jelenti, hogy szerintük az iszlámnak kell az állam középpontjában állnia, direkt módon befolyásolva a politikai folyamatokat – mondta Szmagin. „A Hayat Tahrir al-Shamban elég sokan vannak, akik például úgy gondolják, hogy egy nőnek otthon kell maradnia, és nem tanulhat iskolában, különösen, ha férjnél van. De nem mindenki ért ezel egyet. Nyilván lesznek iszlamista rendelkezések, de az iszlamizmus a megnyilvánulásaiban egészen más is tud lenni. Még ha Iránt és a tálibokat hasonlítjuk is össze, az is két külön világ. Szóval, hogy mi lesz, ha győznek, az nagy kérdés. Természetesen várható a radikális eszmék népszerűsítése, talán a tálibokhoz lehet majd hasonlítani őket, de a részletek nyilván mások lesznek” – véli a szakértő.
„Valószínű, miszerint Törökország és az USA semmiképpen sem szeretné, ha a Hayat Tahrir al-Sham vezetője, Muhammad al-Dzsulani lépne Aszad helyére. Mert bár Aszadot hóhérnak és diktátornak tartják, annyi mindenképpen világos, hogy mit várhatunk tőle. De hogy a Hayat Tahrir al-Shamtól és gengsztereitől mi várható, az még mindig nem világos” – mondta Szulejmanov.
Egyelőre tehát Szíriában csak az biztos, hogy nem biztos semmi.
Szele Tamás
