Az alaphírt a tegnap déli óráktól kezdve mindenki ismeri a Kárpát-medencében és azon túl: a román alkotmánybíróság (CCR) megsemmisítette a helyi elnökválasztás első fordulójának eredményeit és elrendelte a szavazási folyamat teljes újraindítását, ideértve a kampányt is. De – hogyan kell értelmezni ezt a lépést? Van-e Romániában alkotmányos válság vagy kormányválság? Próbáljuk meg kicsit eloszlatni a homályt ebben a bonyolult ügyben.

(Képünk illusztráció)

Először is bemutatnám a G4Media.ro-n az első órákban, tehát még a Iohannis-beszéd előtt megjelent szerkesztőségi véleményt, mert sokak nézeteit tükrözte.

„Az Alkotmánybíróság döntése a választások törléséről és a teljes választási folyamat újraindításáról felér egy atombomba hatástalanításával, amely az orosz támadás alatt álló román demokrácia elpusztításával fenyegetett. Kevés lehetőség volt a nagy katasztrófa megelőzésére. Péntek délután szinte mindenki fellélegzett, különösen a pénzpiacok és az ország külföldi partnerei. Románia politikai és gazdasági kataklizmát kockáztatott.

A választások elmaradásáról szóló döntés ezúttal aligha nevezhető visszaélésnek, tekintettel arra a rendkívüli helyzetre, amelybe Románia került. A CCR eddig is elég visszaélést követett el, de ezúttal más filmet nézünk.

A CSAT és Románia külső partnerei által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy Romániát a választási folyamat során Oroszország hibrid hadviselési taktikával támadta meg az eredmény befolyásolása érdekében. Még mindig nem ismerjük részletesen a támadás mértékét, sem az összes érintett szereplőt, sem külföldről, sem belföldről.

Úgy tűnik, a szolgálatok sem voltak képesek összegyűjteni az összes releváns információt. Néhány nappal ezelőtt még ők sem voltak teljesen tisztában azzal, hogy mi folyik itt.

Az alkotmány nem írja elő, hogy mit kell tenni, ha egy ilyen jellegű agresszióval szemben az összes állami intézmény rossz nyomon jár.

Egy Nyugat-ellenes elnök beiktatása egy professzionális dezinformációs és manipulációs kampány közepette túl nagy kockázatot jelentett Románia számára, amit nem engedhetett meg magának.

Egyelőre nehéz megérteni, hogy ugyanaz az alkotmánybíróság miért érvényesítette hétfőn az első fordulót, hogy négy nappal később teljesen érvénytelenítse a választásokat, noha erre nincs jogi felhatalmazása. Miért tartott ilyen sokáig a CSAT-dokumentumok titkosításának feloldása? Miért csak tapogatóztak az állami intézmények? Voltak-e bűntársak, árulók a kormány környezetében, vagy csak súlyos hozzá nem értésről volt szó a legfelsőbb szinteken? A kérdések jogosak, de még nincs rájuk válasz.

Jelenleg mindenáron el kell kerülni a társadalmi feszültségek eszkalálódását. Sürgősen meg kell nyugtatni a társadalmat, amelyet összezavart az események és manipulációk lavinája. Mint minden tapasztalt ragadozó, Oroszország is a zavarosban halászik. Ezért elsődleges fontosságú a potenciális társadalmi konfliktusokat, az erőszakra és anarchiára ösztönző tüntetéseket elkerülni.

Az állam nulladik prioritása most egy széleskörű vizsgálat kell, hogy legyen. Mindazokat, akik felelősek Románia válságba taszításáért, gyorsan bíróság elé kell állítani. Csak akkor kapunk tiszta képet arról, hogy mi történt a november 24-i elnökválasztás első fordulójában – mennyi köze volt a történtekhez az orosz támadásnak, mennyi a belső árulásnak –, ha már előrehaladtunk a választási folyamat újrakezdésével.”

Igen, a kérdések jogosak, ráadásul az alkotmánybíróság hatásköre sem tisztázott ebben az esetben. Épp ezért mondott beszédet román idő szerint 18:00-kor Iohannis elnök, hogy mindenki számára megvilágítsa, mi is a helyzet. Ezt teljes terjedelmében mutatnám be.

„A CCR úgy döntött, hogy törli az elnökválasztást. A CCR döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, és mindannyian betartjuk.

Ilyenre még nem volt példa korábban, és jó, ha emlékszünk, hogyan jutottunk idáig.

Nem sokkal az első forduló után először csak telefonon kaptunk jelzéseket a szolgálatoktól, hogy bizonyos dolgok furcsák. Ellenőriztettük őket, és nem sokkal később írásos tájékoztatást kaptunk. Hamarosan összehívtam a CSAT-ot. Rendelkezésünkre állt négy információs anyag a SRI-től, SIE-től, STS-től, MAI-tól.

A CSAT ezeket az anyagokat tudomásul vette, megvitatta és a következtetések komolyak voltak. Ezeket egy közleményben foglaltuk össze.

Egy bizonyos jelölt jogtalanul részesült tömeges illegális reklámtevékenységben, amikor a törvény tiltja, szombaton és vasárnap.

Információt kaptunk a szolgálatoktól, hogy enek a bizonyos jelöltnek a kampányát külföldi állam támogatta.

Néhány nappal később a civil szervezetek nagy csoportja arra kért, hogy oldjam fel a titkosítást és tegyem közzé az összes CSAT anyagot. Az intézményekkel megállapodtak a titkosítás feloldásáról és közzétételéről.

Fontos megjegyezni, hogy a CSAT-nak nincs hatásköre a választások területén, de a CSAT-hoz eljutott jelzések, miszerint ezt a kampányt illegálisan, Románián kívülről támogatták, arra a következtetésre vezettek bennünket, hogy ez nemzetbiztonsági kérdés, amely a CSAT hatáskörébe tartozik.

Többszöri fellebbezés után a CSAT ma úgy döntött, hogy az egész elnökválasztási eljárást törli.

Mi a következő lépés? Ez a kérdés tolul a román nép ajkára.

A parlamenti választások érvényesítését követően megalakul az új parlament, konzultációkat szerveznek a parlamenti pártokkal, és megalakul az új kormány.

Az új kormány új időpontokat fog kitűzni az elnökválasztás két fordulójára.

Mi az én kötelességem?

A román alkotmány 83. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy Románia elnöke az újonnan megválasztott elnök beiktatásáig gyakorolja mandátumát. Az új elnök megválasztásáig hivatalban maradok.

Nem leszek Románia következő miniszterelnöke, csak szeretném ezt a mandátumot a végéig kitölteni. Ugyanolyan elkötelezett maradok, mint eddig, Románia, a románok, a demokratikus, szabad, modern, biztonságos, modern, biztonságos, európai Románia mellett.

Románia egy stabil, biztonságos és szilárd ország. Ezt a gazdaság, a befektetők, a pénzügyi piacok és az EU számára mondom.

A NATO számára pedig azt üzenem, hogy Románia továbbra is biztonságos, szilárd szövetségesük, és úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy tudjuk: Románia nincs nehéz helyzetben.”

Akkor tehát Iohannis egyelőre marad, bár formálisan még nem hirdetett ki rendkívüli állapotot, ám az új elnökválasztás első fordulóját a román alkotmány szerint 75 napon belül meg kell rendezni. Ennyi idő alatt sok minden változhat, történhet, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy végig tartani fog az újabb kampány. Hogy milyen pénzből, azt viszont még Zamolxis, a valamikori, sokat vitatott dák főisten sem tudja (azt vitatták, hogy egyáltalán isten volt-e vagy ember). Az valószínű, hogy Georgescu ellen eljárás indul, ennek ezer oka és alapja van, így ő kiesik a versenyből, és vagy elmenekül, vagy letartóztatják, bár most, Iohannisnak adott, meglehetősen sablonos és semmitmondó, közhelyekből összeeszkábált válasza mellett jelezte, hogy „nem hagyja el az országot”. No, azt még meglátjuk. De egyáltalán, mit válaszolt? Ebből csak a végét idézném, az is mindent elmond róla.

„Itt az ideje megmutatni, hogy bátor nép vagyunk, amely tudja, hogy a román nemzet sorsa és jogai a mi kezünkben vannak. A demokráciánkat támadás érte. Látjuk magunk körül a félelemtől reszkető pártvezéreket.

Félnek, hogy elveszítik a hatalmukat és a kiváltságaikat, hogy olyan akták kerülnek napvilágra, amelyek leleplezik őket, hogy visszatérnek abba a jelentéktelenségbe, ahonnan felemelték őket. Alapvetően ezen a napon a romániai korrupt rendszer megmutatta igazi arcát, azaz lepaktált az ördöggel. Én, Călin Georgescu, csak egy paktumot kötöttem: a román néppel és Istennel. (Az már kettő, uram, az már kettő, eddig sem tud elszámolni? – Sz. T.)

Az első fordulóban leadott szavazatunkkal lelepleztük a korrupt és maffiaszerű rendszert, és visszanyertük népünk erejét. Ma minden eddiginél jobban tudatában vagyunk annak, hogy milyen erő rejlik mindannyiunkban, egyénileg és közösen. A román nép nem adja meg magát.

A szeretettel, az igazsággal és a békével a szívünkben együtt fogjuk építeni a sorsunkat. Kérem, legyenek bizakodóak, legyenek bátrak és maradjanak hűek közös eszményünkhöz. Tegyetek továbbra is a nép által vezetett Romániáért és a népért Isten oltalma alatt.

A mai nap csak egy új oldal kezdete ennek az országnak a történelmében. Egy olyan oldal, amelyet méltó emberek, egymással összefogó emberek, szép, erős és bátor emberek írtak. A győzelem Istené, és mi csak az eszközök vagyunk, amelyekkel az ő akarata beteljesedik.”

Pátosz, kenet, konkrétumok sehol. Ami a „leleplező aktákat” illeti, nem kétlem, hogy Romániában mindenkiről létezik ilyen, legfeljebb vagy hiteles, vagy hamis, de pillanatnyilag mintha inkább a Georgescu és hívei ellen szólókat vették volna elő. Ezt abból gondolom, hogy ma délelőtt monstre rendőri akció kezdődött az országban, mely jelenleg – 09:26-kor – is zajlik, és gyanús, hogy egyhamar nem fog véget érni.

18 házkutatást tartottak és tartanak szombat délelőtt a Corneliu Zelea Codreanu tâncăbești-i trófeájánál náci módon tisztelgő szélsőségeseknél, valamint a közösségi médiában fenyegetéseket közzétevő és zavargásokra felhívó személyeknél, miután az alkotmánybíróság döntése értelmében az elnökválasztás első fordulóját megsemmisítették, mert a bírói indoklás szerint a választási eljárás teljesen hibás volt, közölte a főügyészség és a Román Rendőrség Főfelügyelősége (IGPR).

Románia a 31/2002-es határozat és a büntető törvénykönyv (369. cikkely) értelmében börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal bünteti a fasiszta és vasgárdista-légionista propagandát, az antiszemitizmust, a rasszizmust és a homofóbiát, de a hatóságok eddig nem érvényesítették a törvényt. (Ebben Románia és Magyarország nagyon hasonlít egymásra: mindkét országban akad törvény mindenre és bármire, csak egy hiányzik: az, ami előírná, hogy az összes többit be kell tartani).

Kilenc házkutatást tartott a rendőrség Ilfov, Neamț, Máramaros, Temes és Szilágy megyékben, olyan szélsőségeseknél, akik megemlékeztek a Tâncăbești-i légiósoktól, amely rendezvényen többek között a szélsőséges SOS párt vezetője, Diana Șoșoacă és a Patrioții Poporului Român szélsőséges párt vezetője, Mihai Lasca is részt vett.

„Az akciót az Ilfovi Különleges Akciószolgálat munkatársai, valamint a Temes, Szilágy, Neamț és Máramaros megyei rendőrfelügyelőségek rendőri szervei támogatják. A nyomozás fasiszta, légiós, rasszista, homofób vagy idegengyűlölő jelképek használatának cselekményeire vonatkozik, amelyek 2024. november 30-án történtek az Ilfov megyei Tâncăbeștiben található emlékműnél. A tevékenységet az Ilfovi Törvényszék ügyészségének koordinálásával végzik”

– áll az IGPR szombat délelőtti közleményében. További 6 házkutatást tartanak Bukarestben, olyan személyeknél, akik erőszakra buzdítottak és fenyegetőztek a közösségi médiában.

Ezeket a házkutatásokat az ügyészség koordinálásával végzik.

További három házkutatást tartanak rendőrök és ügyészek választási korrupció, pénzmosás, számítógépes hamisítás miatt, valamint a GEO 31/2002 5. cikkelye (fasiszta, rasszista, homofób vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek tilalma) alapján.

„A razziák magánszemélyek esetleges részvételére irányulnak egy bizonyos romániai elnökjelölt választási kampányának illegális finanszírozásában, olyan pénzösszegek felhasználásával, amelyek a jelek szerint bűncselekmények elkövetéséből származhattak, és amelyeket később pénzmosási folyamatban mostak tisztára.”

– áll a hatóságok közleményében. A G4Media forrásai szerint házkutatás folyik Bogdan Peșchirnél is zajlanak, akit a TikTok-on inkább Bogpr néven ismernek, és aki a Călin Georgescu kampányfinanszírozási botrányáig ismeretlen volt a politikában és az üzleti életben volt, de az elmúlt hetek folyamán nagy összegeket juttatott „adományok” vagy „ajándékok” révén a TikToknak. Ezek között például 400 ezer eurót juttatott Călin Georgescunak, noha az elnökválasztás oroszbarát jelöltje nulla lej választási kampányra költött összeget jelentett be az Állandó Választási Hatóságnak.

Nos, az intézkedésről készült videókat elnézve, melyeken ajtókat törnek be és fegyvereket foglalnak le, elképzelhető, hogy nem kell sokat várnunk arra a képsorra, amelyen Georgescut kísérik majd, aki bilincsbe lesz verve. Vagy, a másik lehetőség, hogy videoüzenetet küld majd a híveinek egy kellemes klímájú karibi szigetről, körülbelül olyan értelemben, miszerint tartsanak ki, neki most sürgős koktélozni valója akadt itt, Santa Corruptián, de ne csüggedjenek a börtönben sem, mert jön vissza, és kiszabadítja őket, Romániát meg fel, mindez csak évek, maximum évtizedek kérdése, mert sok a koktél és a lenge, fűszoknyás leányzó.

Tehát, összegezve: Romániában elkezdődött valami, amit láthatunk az egyik oldal szerint alkotmányos válságnak és állami puccsnak, a másik, európai oldal szerint meg a társadalom tisztulási folyamatának és kitartásának az uniós, valamint euroatlanti értékek mellett, esetleg pedig – lévén, hogy az összkép valószínűleg nem fekete-fehér, nem egyértelmű – mindkettőnek egy időben. Majd meglátjuk, mi lesz belőle, egyelőre annak örüljünk, hogy nem túl korán, nem holnap látjuk meg.

Az mindenesetre jó hír, hogy a rendőrség szedegeti össze a vasgárdistákat, legionáriusokat. Az ilyesmi hasznos a közkedélynek.

Románia visszaváltozni látszik Zelea Codreanu országából Caragiale országává. A Vasgárdának most kevés idő jutott, de vigyázzunk: az elnökválasztás első fordulójában elért sikerről nem fognak könnyen lemondani. Bármikor visszatérhetnek.

Szele Tamás