Hogy a végén kezdjem: nem, a Kínai Népköztársaság nem vált hadviselő féllé az Oroszországi Föderáció oldalán az Ukrajna elleni teljes körű invázióban. Akkor sem, ha harcolnak kínai állampolgárok orosz oldalon, és akkor sem, ha vannak politikai körök, amelyek saját, jól felfogott érdekükből (és az ukrán morál rombolása céljából) ezt terjesztik. Bár tény, hogy Ukrajna ejtett két kínai hadifoglyot, ami első pillanatban nem kis megrökönyödést keltett.

(Képünk illusztráció)

A helyzetet maga Zelenszkij elnök tisztázta egy sajtótájékoztató keretében. Eszerint Oroszország legalább 155 kínai állampolgárt toborzott az Ukrajna elleni háború céljaira, erről Kijev viszonylag pontos adatokkal rendelkezik – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „A „kínaiak” ügye komoly. 155 személy adatai ismertek vezetéknévvel, útlevéladatokkal – 155 kínai állampolgáré, akik Ukrajna területén harcolnak az ukránok ellen. Gyűjtjük az információkat, úgy gondoljuk, hogy többen, sőt, sokkal többen is lehetnek” – mondta Zelenszkij sajtótjékoztatóján.

Elmondása szerint Oroszország a közösségi hálózatokon, különösen a TikTokon keresztül toboroz kínai állampolgárokat. „A hivatalos Peking tisztában van ezzel. Az oroszok kínai közösségi hálózatokon keresztül terjesztik a toborzó hirdetéseket. Nem a titkos toborzás a fontos, bár talán létezik ilyen is” – hangsúlyozta Zelenszkij. Miután a beszervezett kínaiak Moszkvába érkeznek, három-négy napon belül orvosi vizsgálaton vesznek részt. Migrációs kártyákat kapnak és a Mir fizetési rendszer bankkártyáit, hogy pénzt utalhassanak át nekik, majd a beszervezetteket egy-két hónapra kiképzőközpontokba küldik – mondta az ukrán elnök.

Megjegyezte azt is, hogy Kijev kész a fogságba esett kínai állampolgárokat kicserélni, de csak az orosz fogságban lévő ukrán katonákért. „Ilyen értelmű üzenetet továbbítottunk az orosz parancsnokságnak” – pontosított Zelenszkij. Két kínai állampolgárról van szó: az 1991-es születésű Wang Guangjunról, akit április 4-én fogtak el a Donyecki Területen fekvő Belogorovkában, és az 1998-as születésű Zhang Renboról, akit április 5-én fogtak el a Donyecki Területen található Taraszovka közelében. Zelenszkij szerint ezeket a kínai állampolgárokat az ukrán biztonsági szolgálat kijevi központjába vitték. „Azt hiszem, lehetőséget fogunk adni az újságíróknak, hogy beszéljenek velük. Úgy gondolom, hogy ez megfelelő lesz. Úgy látjuk, hogy beszédesebbek, mint az észak-koreai foglyok” – mondta az ukrán elnök.

Ezt megelőzően a fogoly Wang Guangjun elmondta az ukrán hadseregnek, miszerint 300 ezer rubelt fizetett egy közvetítőnek, hogy bejusson az orosz hadseregbe. Elmondása szerint orosz állampolgárságot akart szerezni. A fogoly katonai kiképzésen vett részt az ideiglenesen megszállt Luhanszki Területen egy kínai állampolgárokból alakult csoport tagjaként, akik közül sokaknak gondjaik támadtak a törvénnyel hazájukban. A kiképzés alapvető katonai ismereteket tartalmazott, és tolmács nélkül zajlott – gesztusok és a telefonján lévő fordítószoftver segítségével. A támadás során a kínai állampolgár a nyelvi akadályok miatt nem tudott megfelelően tájékozódni. A Belogorovka melletti csata során csoportja súlyos veszteségeket szenvedett, és mivel nem volt képes folytatni az ellenállást, úgy döntött, hogy megadja magát.

Akkor a fentiek alapján leszögezhetjük, hogy nem a kínai Népi Felszabadító Hadsereg reguláris állományáról van szó, hanem egyszerű zsoldosokról. Ezeket a világ minden sarkából, valamint az orosz börtönökből összetoborzott embereket szimplán ágyútölteléknek használják az úgynevezett rohamcsapat-taktika alkalmazásakor (a többi külföldi zsoldossal együtt): ők támadnak először, 8-12 fős csoportokban, az ukránok lelövik őket, de a lövésekkel elárulják pozíciójukat, így a második, már rendesen kiképzett és felfegyverzett alakulatokból álló támadási hullám pontosan tudja, hova lőjön. Embertelen módszer? Az, de sajnos működik. Bár nehéz túlélni, így teljesen mindegy, hogy az orosz védelmi minisztérium mennyi zsoldot ígér a húsdarálóba küldött állománynak, a legnagyobb részét úgysem kell kifizetni soha. De hogyan kerülnek a kínaiak a Donbásszba, túl azon, amit már Zelenszkij is elmondott? Hogyan zajlik az online toborzás? Ennek a The Guardian járt utána.

A videók a kínai közösségi médiában terjednek. Némelyik ügyesen megrendezett orosz propaganda arról, hogy a zsoldosok „kemény” férfiak; némelyik viszont inkább úgy hangzik, mint egy munkaszüneti napra szóló, programajánló influencer-reklám. Mások Kínát elhagyni készülő, hétköznapi állampolgárok által összeollózott képernyőfelvételeiből állnak. Egy dolog azonban mindegyikben közös: az Oroszország számára végzett zsoldostevékenység előnyeit népszerűsítik a kínaiak körében.

A kínai közösségi médiában könnyen megtalálható a toborzó klipek sokasága. Ezek mindegyike hangsúlyozza a felkínált foglalót, amely 60 000 és 200 000 RMB (6 000 és 21 000 font) között mozog, és a havi 18 000 RMB (1900 font) körüli zsoldot.

Az egyik videó, amelyet több százezren néztek meg különböző platformokon, úgy tűnik, mintha eredetileg orosz toborzási hirdetés lett volna, csak kínai feliratokkal látták el. Kaukázusi férfiakat mutat, akik elhagyják a napi munkájukat, hogy harcolhassanak, és azt kérdezi a nézőktől: „Meg akarod mutatni az erődet? Ez az az út, amire vágysz? Kemény ember vagy, légy olyan, mint ők!”

Egy másik népszerű videóban egy férfi azt állítja, hogy őt már betoborozták. „Az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktus miatt álltam be, a holdújév után oda tartok” – mondta decemberben, a jelentkezési információkat tartalmazó képernyőképek fölött.

Egy másik klipben egy orosz influencer mandarin kínai nyelven szólítja meg több, mint 300 000 követőjét, és az orosz hadsereghez való csatlakozás anyagi előnyeit ismerteti, köztük a jelentkezési bónuszokat és az orosz kormány és a hadsereg által folyósított havi zsoldját, valamint a lakhatási juttatásokat, az egészségügyi- és gyermekellátással együtt. (Ezek valóban nagy csábítást jelentenek az átlagos kínai állampolgár számára, de van egy hátrányuk: életben kell maradni ahhoz, hogy az ember élvezhesse őket, és ez mondjuk Donyeckben szinte megoldhatatlan).

„Tapasztalt tisztek képeznek ki, a legjobb professzionális felszereléssel ellátva” – mondja. „Moszkvában bárki jelentkezhet 60 év alatt, függetlenül attól, hogy teljesített-e külföldön katonai szolgálatot. Külföldi és orosz állampolgárok is jelentkezhetnek önkéntesen”.

Hát igen, ha egy feladatra bárki alkalmas, akkor az nem lehet túl bonyolult...

A válaszok változatosak, különösen azon kínai állampolgárok részéről, akik azt írták, hogy feliratkoznak. Néhányan azt kérdezték, hogyan tudnak részt venni, vagy hogy az orosz nyelvtudás hiánya akadály-e. „Van csapat Shanxiban? Számíthatnak rám. Készen áll az útlevelem, és bármikor el tudok indulni” – írta az egyik felhasználó.

Sokan megjegyezik, hogy magasabb béreket ajánlanak az oroszok, mint amennyit Kínában keresnek. Gyakoriak viszont azok a megjegyzések is, hogy az emberek „ágyútölteléknek” jelentkeztek.

Három héttel ezelőtt Chai Jing kínai író és újságíró interjút készített egy kínai állampolgárral, aki 2023 novemberében csatlakozott az orosz erőkhöz úgy, hogy turistavízummal Oroszországba repült. A katona elmondta neki, hogy Bahmutban egy „rohamcsapat” tagjaként szolgált a fronton.

Azt mondta, hogy „a pénz is szerepet játszott” abban, hogy a csatlakozás mellett döntött, de főleg az vezérelte, hogy soha nem tapasztalta meg a háború élményét, annak ellenére, hogy régebben a kínai hadsereg tagja volt.

Felvetette, hogy tulajdonképpen bármelyik oldalhoz csatlakozhatott volna, de az orosz oldalon több kínai harcolt, valószínűleg azért, mert könnyebb volt vízumot szerezni, de azért is, mert úgy érezte, hogy Oroszország segíti Kínát. És meg akarta mutatni az otthoniaknak, milyen a „brutális” valóság.
„Rájöttem, hogy talán itt halok meg egy napon, ezért úgy döntöttem, hogy megosztok néhány valós tapasztalatot, mivel a kínai emberek már régóta nem éltek át háborút” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Kína kiegyensúlyozott marad, és „tartózkodik a háborúk kirobbantásától vagy azokhoz való csatlakozástól”.

A múlt héten viszont Chai interjút készített az ukrán oldalon szolgáló kínai katonákkal is (tehát léteznek ilyenek is!), és azt mondta, hogy sokkal kevesebben vannak, mint Oroszországban. Ukrajna tagadja, hogy zsoldosokat toborozna, de azt lehetővé teszi, hogy külföldi önkéntesek is belépjenek a fegyveres erőibe.

Egyes kínai illetékesek szerdai megjegyzései arra utaltak, hogy az emberek saját kezdeményezésükre csatlakoznak, bár pekingi tisztviselők szerint „teljesen alaptalan” az az elképzelés, hogy jelentős számban vesznek részt a harcokban.

„Hadd hangsúlyozzam, hogy a kínai kormány mindig arra kéri a kínai állampolgárokat, hogy maradjanak távol a fegyveres konfliktusoktól, kerüljék a fegyveres konfliktusokban való részvétel minden formáját, és különösen kerüljék a részvételt bármelyik fél katonai műveleteiben” – mondta Lin Jian, a külügyminisztérium szóvivője egy átlagos pekingi sajtótájékoztatón.

Csütörtökön, amikor Zelenszkij kínai katonákra vonatkozó állításairól kérdezték, Lin felszólította az „érintett feleket”, hogy „tartózkodjanak a felelőtlen megjegyzések hangoztatásától”.

Az a tény azonban, hogy a toborzási posztok fenn vannak az interneten – és akár több hónapig is ott maradtak, annak ellenére, hogy több százezerszer osztották meg őket –, arra utal, hogy a hatóságok a legjobb esetben sem tettek összehangolt erőfeszítéseket azok felszámolására. A kínai közösségi médiát szigorúan felügyelik és ellenőrzik, az érzékeny vagy kritikus kifejezések és témák gyors és hatékony cenzúrázásával.

A dolognak ez az aspektusa kifejezetten érdekes (mondom most már én, és nem a The Guardian). Ugyanis a kínai felügyeleti rendszer – és az „állampolgári pontrendszer” egyik fő célja pont az, hogy megakadályozza a „problémás” kínai állampolgárok fizikai mozgását még országon belül is. Bizony, akit megbízhatatlannak ítélnek, az előbb repülőjegyet nem vásárolhat, aztán már vonatjegyet, a legvégén eltiltják még a tömegközlekedéstől is. Márpedig ezek a kínaiak – akik közül jó párnak „meggyűlt a baja a törvénnyel” – valahogyan csak eljutottak Oroszországba. Másra nem gondolhatunk, csak arra, hogy a kínai hatóságok szabadulni akartak a kisebb kaliberű, köztörvényes csibészektől, és „behunyták a fél szemüket”, kiengedték őket az országból, bajlódjon velük más. Ez egyúttal azt is bizonyítani látszik, hogy nem politikai disszidensekről van szó, mert azokat soha ki nem engedték volna, de a legtöbbjük amúgy is munka- és átnevelő táborban van.

Csak sikerül megoldani ezt a kínai rejtvényt. Főleg amiatt, hogy nincs is benne semmi rejtélyes: egyszerű zsoldosok ezek, ágyútöltelékek, akik csak elesni jók az oroszoknak Ukrajnában. Ráadásul nem is túl értelmesek, mert erre nem jönnek rá maguktól. Kis kaliberű csibészek, akik a híresen szigorú kínai jogrendszer elől menekülnek – pont oda, ahová szánják őket, vagyis a vágóhídra.

Kína nem üzent hadat, nem is fog, mert nem is akar, a harci cselekmények az eddig megszokott rend szerint folynak tovább.

Szele Tamás