Forgókínpad

Forgókínpad

Medvesimogatók

2018. június 23. - Szele Tamás

No, ma sem maradunk medve nélkül. Vagyis tegnap nem maradtunk, de ma még érvényes a hír: rendőrt hívtak tegnap egy medvebocsra, mégpedig a Kálvin téren. Mondjuk a rendőrségnek általában sem dolga a közterületi medveelhárítás, ez esetben pedig főleg nem volt az: tekintve, hogy egy három és fél hónapos bocsról volt szó, aki pórázon vezettek.

medvebocs.jpg

Mármost lehetne mondani, hogy micsoda humbug, nem is történt semmi különös, a rendőrség kiszállt, mert nekik ki kell szállniuk, meglátták, hogy miről van szó, és természetesen békén hagyták a macit, sőt, fotózkodtak vele, simogatták meg adtak neki mézet, de az a helyzet, hogy igenis különös. Az különös, hogy kihívták őket. Nem várható el minden polgártársunktól, hogy maximálisan kihasználja összes agysejtjét, főleg, ha csak három működőképes van neki, és ebből kettő a neurovegetatív funkciókat koordinálja, de azért mégis láthatta volna az illető, aki értesítette a karhatalmat, hogy egy bocs billeg a flaszteren, akit pórázon vezetnek be, ráadásul a Premier Kultcaféba, ahol is a Fogadj Örökbe Egy Macit alapítvány rendezvényén vett részt, mint vendég. (http://www.borsonline.hu/aktualis/breking-rendort-hivtak-a-belvarosban-jaro-macira/155330)

Nem szerepelt, mert gondjai voltak a szöveggel, de meghívták. Annyit még mindenképpen érdemes tudni a történetről, hogy ez az alapítvány vagy hat éve létezik, Törőcsik Mari és Kárász Róbert jóvoltából, abból a célból, hogy munkahelyteremtéssel támogassa a fogyatékossággal élő személyek  társadalmi integrációját. A Premier Kultcafé pedig úgy mutatkozik be, hogy: „Európa legnagyobb alapterületű fogyatékosság-barát közösségi és kulturális tere, ahol találsz kávézót, pékséget, mozit és egy akadálymentes rendezvénytermet változatos programokkal. Kultúrplacc az elfogadás és a befogadás jegyében. Integrált munkahely, ahol fogyatékossággal élők is dolgoznak.”

De hát akkor ez egy rendes ügy. Akkor arról van szó, hogy a macit egyszerűen elkérték kicsit bulizni a Veresegyházi Medveotthonból, emelni egy jótékonysági rendezvény fényét, csak kicsit sok mézzel etették meg és elaludt, úgyhogy hazavitték. Mindenki megsimogatta, mindenki megetette, remélhetőleg a bevétel is felszökött tőle, hiszen jó ügyről van szó – miért kellett ide rendőrt hívni?

Azért, mert medvét láttak.

Kicsit, pórázon – de medvét.

És az fenevad, félni kell tőle. Pedig látni is csak azért látták, mert a Kálvin téren nem lehet parkolni, a medveszállító kocsi a Baross utcában kellett megálljon, és át kellett menni vele a tér túloldalára.

Rettenetes, kérem. Medvék mászkálnak nemzetünk véres verítékkel kiásott, megszentelt aluljáróiban, medvék róják a pesti flasztert, és a rendőrség nem tesz ellenük semmit. Maximum simogatja őket.

Az a minimum, hogy fegyelmit fognak indítani a medvesimogató járőr ügyében.

Medvesimogatók, medvebérencek.

Mert tudjuk, hogy bizonyos köröknek érdekében áll, hogy Magyarország lakosságát medvékre cseréljék. A mákony már rendőri körökbe is behatolt, kérem, folyamatos a szabotázs.

A múltkor rendőrt hívtak az egyik faluban a Halottak Napján világító tömegre, mondván, csak migránsok lehetnek, utána egy hölgyre küldték rá a járőrt, aki fodrásztól kijövet kendővel óvta friss frizuráját az esőtől. Természetesen őt is migránsnak nézték, nem medvének.

És egyik esetben sem történt intézkedés, mármint az igazoltatáson kívül. Elmehettek a gyászolók is, elmehetett a frizírozott hölgy, de most még a medvebocs is elmehetett!

Ez, kérem, skandalum. Ez botrány.

Az éber honpolgár árgus szemekkel nézelődik, hogy hol lát valamit, amiről a tévében azt hallotta, hogy veszélyes, meglátja, rájuk küldi a yardot, és az le sem lövi őket. Pedig az milyen izgi volna, ugye. Ha meg azt mondjuk, hogy a rendőrségnek nem dolga mindenkit, akárkit vagy bárkit lelövöldözni, hanem dolga – mint neve is mutatja – a rend őrzése és fenntartása, akkor rohadt sorosbérenc civilek leszünk, csak egyelőre még minket sem lőnek főbe az utcán.

Tessék kivárni.

És egyáltalán. A jó állampolgár pontosan tudja, hogy az egész világ kizárólag az ő kedvéért létezik, a rendőrséget, a mentőket és a sajtót bármikor utasíthatja, a mentő oda vigye, ahova akarja, a rendőr lője le, akire rámutat, és az újság írja, amit ő diktál. De szó szerint. Legfőképpen aztat írja, hogy kössék fel az udvar kellős közepén a Micikét a másodikról, mert nem adja vissza két éve a mákdarálót.

Sajnos ezek az intézmények viszont nem így működnek. Sehol egy lövöldözés, sehol egy lincselés, pedig igény bőven volna rá.

Ez tűrhetetlen.

Létre kéne hozni egy olyan szervezetet, ha kell, magánúton is, ami elvégzi ezeket a talán piszkosnak nevezhető, de a nagyközönség által fájdalmasan hiányolt műveleteket.

Akasztás, felkoncolás, megalázás, kaloda, pellengér, deres.

Ilyesmik. Ha már a rendőrség nem hajlandó rá.

Lehetnének mondjuk hajdúk.

Vagy betyárok.

Vagy valamilyen gárda.

Mondjuk Magyar Gárda. Ja, az már volt kétszer, most lesz harmadszor, mert a Torockai ma zászlót bont a Dúró Dórával, és ha teljesen lebontották, jöhet a nemzetmentés.

Milyen szép lenne. A honfi csak telefonál egyet, megjönnek a fekete egyenruhás csapatok, lelövik a medvebocsot, mészárlást rendeznek a temetőben, deresre húzzák a kendős hölgyet, utána szorgalmi feladatként kivégeznek minden külföldit a Keletiben, ami, lévén az egy nemzetközi főpályaudvar, nagy munka, de valakinek el kell azt is végezni. Ha már van rá igény, ugye.

Hogy a hajléktalanokkal mit művelnének, azt már nem is mondom: azoknak annyi lenne.

Milyen nagyon szép, tüchtig, biedermeier kis ország lenne ebből.

Muskátlikkal, orgonákkal.

Mármint a tömegsírokon és a kaszárnyák ablakában.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása