- Borisz Jakovlevics, miért pityereg, hová merült el szép szeme világa?
- Vlagyimir Vlagyimirovics, alig merem bevallani...
- Mondja csak, Borisz Jakovlevics, hát mit történt, kidőlt a nyírfácska a Gorkij parkban, összeveszett Natasenykával, esetleg, ne adja az a nagyon jó Istenke, Fegykával? Nincs étvágya Murka cicának? Vagy leégett az arhangelszki FSZB-székház? Mi történt, galambocskám?
- Vlagyimir Vlagyimirovics, magának ördöge van...
- Naná, majd pont az nem lesz. Van nekem tengeralattjárótól Monomah-sapkáig mindenem, miért pont ördögöm ne lenne? De mondja, már, mi történt, ne kelljen értesítenem az Ermitázst, ne az egyiptológusok sifírozzák ki magából!
- Hát pont az.
- Pont mi?
- Pont az arhangelszki FSZB-székház égett le, ráhibázott, Vlagyimir Vlagyimirovics.
- Én, Borisz Jakovlevics, jegyezze meg, sosem hibázok. Biztos, hogy az arhangelszki és nem a nyizsnyij-novgorodi vagy a vlagyivosztoki?
- Úgyszólván egészen biztos.
- Azért erről meg kéne győződni pontosan. Küldjön ki egy tizennégy tagú bizottságot, akik ellenőrizzék a romokat, miszerint ez egy leégett arhangelszki FSZB-székház és nem negyven pud érett túró vagy netán egy rozsdás lópatkó. Vigyenek magukkal iránytűt is.
- Iránytűt??? Azt minek?
- Nos, Borisz Jakovlevics, ön úgy látszik nem figyelt az Akadémián.
- Dehogynem figyeltem, Vlagyimir Vlagyimirovics, évfolyamelső voltam, maga ült mögöttem, rólam másolta a történelmi materializmus-tételt harmadéven!
- Magának, Borisz Jakovlevics, vagy téveszméi vannak, vagy betegesen jó emlékezete, ezt még majd eldöntöm. Nos, iránytűt azért vigyen a bizottság, mert ha lópatkóról lenne szó, az kitéríti, a geomágnesség miatt, azonban ha érett túró lenne ott, az nem.
- De Vlagyimir Vlagyimirovics, mi van, ha tényleg egy FSZB-központ égett le Arhangelszkben?
- Akkor semmi baj.
- Hogyhogy?
- Akkor ugyanis minden a terv szerint működik.
- Én is ettől tartok. Ver minket az Isten, bozse moj, pár hete az olginói trollközpont égett le, most Arhangelszk... gyertyát fogok gyújtani Éhező Szent Nyikifor hitvallónak.
- Felesleges, Borisz Jakovlevics, felesleges, galambocskám. Akár meg is ehetné azt a gyertyát.
- Vodka nélkül? Soha. De hát mi folyik itt, Vlagyimir Vlagyimirovics?
- Terv folyik, kérem, terv.
- Akkor ki gyújtotta fel az FSZB-székházat?
- Ugyan, ki más lett volna? A GRU.
- Tessék?
- Igen, Borisz Jakovlevics, az arhengelszki FSZB-t a GRU gyújtotta fel, ahogy a pityeri trollközpontot is. Kicsit idegesek a fiúk. Az FSZB-sek feldobták háromszáz ügynöküket az angoloknak.
- De Vlagyimir Vlagyimirovics, ez fordítva szokott lenni, nekünk szokta feldobni az angol ügynökök névsorát a Kim Philby...
- Hát, most történelmileg így alakult.
- És ezért már gyújtogatni kell?
- Miért, mit csináljanak, egyenek helyette sós heringet? Gyújtogassanak csak, galambocskám, ha az az ő szívük vágya. Addig sem tesznek kárt semmi fontosban.
- Csak a székházban.
- Fontosat mondtam.
- Akkor sem értem, Vlagyimir Vlagyimirovics. Mi gyújtogatjuk saját magunkat?
- Borisz Jakovlevics, önt megtévesztette a látszatvalóság. Persze, hogy mi. El tudja maga képzelni, hogy történjen valami ebben az országban az én tudtom és beleegyezésem nélkül?
- Hát azt speciel nem, pedig jó a fantáziám, egyszer elképzeltem egy akkora krumplihegyet is, ami felért az Égbe, az Úristen lábáig.
- Borisz Jakovlevics, Isten nincs.
- Miért, krumpli van?
- Az belügy, és le fogjuk tartóztatni a krumplifelelősöket.
- Értem... és mondja, akkor hogy van ez a gyújtogatás?
- Az is orosz belügy, annyira, hogy még a Szent Oroszországnak sincs beleszólása.
- Mint általában a belügyeinkbe.
- Látja, érti ezt maga.
- De akkor mit keresett a székházban az a tizenhét éves egyetemista?
- Borisz Nyikolajevics, tizenhét éves egyetemisták nincsenek, csak tizennyolc évesek.
- De hát itt van a dossziéban!
- Ja, akkor vannak. Mit keresett? Negyvenkét rubelt és tizenhat kopejkát, itt is van az átvételi elismervény, aláírva.
- De hiszen a srác felrobbant, hogy írta alá?
- Hogyne írta volna. Az nem mentség, nálunk könyvelési fegyelem van, attól, hogy valaki felrobban, még ki kell töltse a nyomtatványokat! Mindenről van zapiszku.
- Vlagyimir Vlagyimirovics, én már semmit sem értek.
- Nem is kell értsen, Borisz Jakovlevics, az magának teljesen felesleges volna, igyon egy kis veder vodkát, novicsokkal, hajtsa le szépen a buksi fejét, aludja ki magát...
- De mi lesz most?
- Mi lenne? Szép, szolgálati temetések lesznek hosszú beszédekkel. Ha sokat kérdezősködik, maga is kaphat egyet.
- Dehogy kérdezősködöm, Vlagyimir Vlagyimirovics. Rájöttem, hogy az arhangelszki FSZB-székházzal spontán öngyulladás végzett egy tizenhét éves diák útján, aki angol zsoldban álló gömbvillám volt.
- Maga egy tehetséges ember, Borisz Jakovlevics, egyszer még sokra viszi. Hányasa volt a főiskolán történelmi materializmusból?
- Négyesem, Vlagyimir Vlagyimirovics.
- Na látja, nekem jelesem. Ez a különbség.
- Ez, Vlagyimir Vlagyimirovics, pontosan...
Szele Tamás