Ó, milyen rég foglalkoztunk Semjén lovaggal, Szent Hubertus kedvencével, a víg szerzetessel, ki rénszarvasháton lovagol Lappföld jégmezőin... Hát mit művel mostanság a szentéletű, de főleg bülbülszavú atyafi? Nyugalom, hű maradt önmagához, mint napra éj: semmi jót. Most épp a hon közterületeit helyezi törvényen kívül és belül, bizonyos alkalmakból.

(Fotó: HVG)

Ez a mostani kor jogtörténeti szempontból csemege lesz majd az utódaink számára, ugyanis ennyi hülye, igazságtalan, kicsavart, kivételekre alapuló, személyekre szabott és látszólag értelmetlen jogi szabályozás még a bizánci császárok idejében sem volt, pedig azok a cipőviselet mikéntjét is törvényben írták elő (piros cipője például csak a császárnak lehetett). Késő korok történészei majd különös, elfajzott területként vizsgálják a mai magyar jogot, valami olyasminek fogják találni, mint a biológusok a csernobili Zónát, ahol a kedvezőtlen körülmények hatására sok minden előfordulhat, ami máshol nem, és időnként recsegve lezuhan a fák koronájából egy-egy tehénfészek vagy bőgve legelnek a pontyok. (Tényleg: ott még nem vadászott Semjén, dobjunk is össze neki egy pripjatyi kirándulásra egy kis pénzt, hívjuk meg rá, szerintem felejthetetlen élményben lesz része. Főleg, ha a visszautat nem fizetjük, és majd radioaktív Derszu Uzalaként kell életben maradjon a sugárzó bozótban.)

No, de hát mit művelt már megint ez a szent és okos ember? Zavarban vagyok, ugyanis erre nincs megfelelő kifejezés, talán még a „közterületek időleges elcsatolása” lenne a legpontosabb, csak hát ahhoz tudni kéne, honnét csatolják a közterületet és hova. Az sem túl világos, miért pont most szállta meg a Szentlélek, hiszen ezt a törvénymódosítási javaslatot 2010 óta bármelyik napon benyújthatta volna, mégis csak most jött rá a roham, holott nincs is semmi apropója a dolognak. Az utóbbi időkben nem voltak tömegtüntetések sem a Kossuth téren, sem másfelé. Ennek is megvan a maga oka, és majd sort kerítünk rá, de lássuk előbb, miről beszélünk, mert Jupiterre mondom, érdekes.

Hát arról, hogy nemzeti ünnepeken ezentúl Semjén tegnap benyújtott törvénymódosítási javaslata szerint (a településképvédelmi törvényhez, ugyanis a plakáttörvénynek is, ha még tetszenek rá emlékezni, meg a gyülekezési törvénynek is ezen keresztül törtek utat a jogrendszerbe) nemzeti ünnepeinken a közterületek jelentős része nem minősülne közterületnek, hogy ne lehessen rajtuk tüntetni. Ezen közterületek pontosan meg is vannak jelölve, időpontokkal együtt, mikortól nem közterületek, meddig. Akkor lássuk őket.

„Március 15:

00:00 órától 24.00 óráig: az V. kerületi Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca (a továbbiakban: Zoltán utca), Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, az V. kerületi Szalay utca (a továbbiakban: Szalay utca), Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca (a továbbiakban: Kecskeméti utca), Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca-Múzeum körút kereszteződés (a továbbiakban: Astoria),

00:00 órától 14.00 óráig: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd,

12:00 órától 24:00 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,

Augusztus 20:

00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok, Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér,

Október 23:

október 22-én 00:00 órától október 23-án 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, a Bródy Sándor utca, a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig,

Nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napok, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapok:

00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér,

Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja:

00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

Október 6-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja:

00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,

November 4-e, Az emlékezés napja:

00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér,

Advent első vasárnapja 00:00 órától január 6-án 24:00 óráig Magyarország karácsonya:

Kossuth Lajos tér,

Június 16-a, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja:

00:00 órától 24.00 óráig: Hősök tere.”

Hát, mind budapesti, mintha ellenzéki tüntetés vidéken elő sem fordulhatna, holott a valóságban nem kizárt. De lássuk, hogy indokolja ezt a fából vaskarikát Semjén?

„A nemzeti ünnepekhez és a hasonló ünnepi alkalmakhoz méltatlan folyamatok elkerülése érdekében ezért a javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentéshez kötöttségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára.”

Akkor, ha jól értem, teszem azt, a Kossuth tér március 15-én nullahuszonnégyben nem közterület, ugyanis ha az volna, alkotmányos-alaptörvényes jogomban állna ott politikai demonstrációt szervezni vagy azon részt venni és véleményemet kifejteni.

Mi az, ami nem közterület?

A magánterület.

Tehát akkor bizonyos időszakokban nemzeti történelmünk egyes emlékhelyei magánterületté változnak? Esetleg az őket kezelő önkormányzat adott pillanatban eladja őket az államnak, majd visszavásárolja, mint egy telekspekuláns? Nem, ugyanis ezek az ingatlanok védettek. Esetleg az állam kezelésébe adja erre az időre? Az sem lehetséges, mert akkor az államnak külön felelőst kéne kinevezni a kezelésükre. Elvégre értékes területekről van szó, felelősen kell bánni velük, a jó gazda gondosságával, nem lenne bölcs dolog mondjuk március 15-én hanyagság miatt tévedésből államilag felszántani a Kossuth teret és hibrid kukoricát vetni beléje.

De munkahipotézisként, hogy tudjunk tovább haladni, tekintsük úgy, hogy állami ünnepeken ezek a területek a kormány kezelésébe kerülnek, meghatározott időre. Nos, a kormány nem kukoricát fog vetni beléjük, hanem rendezvényeket fog rajtuk tartani. Mivel azonban ezek a rendezvények már nem közterületen zajlanak, hanem az ő kezelésükben állókon, természetesen nem is lehetnek nyilvánosak. Javasolnám, hogy kössék a belépést meghívóhoz, így könnyebben lesz ellenőrizhető, hogy a különben közterületnek minősülő térségben tévedésből tartózkodik az ember, járókelési céllal, avagy meghívóval, részvételi céllal.

Az intézkedés közlekedésrendészeti vonzatai beláthatatlanok, hiszen adott napokon a kettes villamos csak külön meghívóval léphetne be a Kossuth térre, és haladhatna tovább a maga történelmileg kialakult útján a Közvágóhíd felé. A troliközlekedés hasonlóképpen meghívófüggő lesz, ha nincs invitációja, a trolinak fognia kell az áramszedőjét és menni másfele – ha nincs felsővezeték, az ő baja, ahogy a villamosnak is, hogy nincs másfele sín.

Oldja meg.

Ámde hogyan kerülnek a térre a meghívottak?

És ki kaphat meghívót? Ezek tömegrendezvények, ezeket a nagy tereket nem lehet megtölteni kizárólag a kormánytagokkal és feltétlenül megbízható családtagjaikkal, megkockáztatom, hogy ha a Kossuth térre vagy a Hősök terére kivezényelnék az összes minisztérium összes alkalmazottját, a tömeg eltörpülne a díszlet, a háttér előtt... Nincs mese, valahogy meg kell találni, de név és cím szerint a megbízható, kormánypárti tömegeket, hogy meg lehessen őket hívni.

Mellesleg Semjén ezzel a zseniális ötlettel beletalált az ellenzéki tüntetésszervezők egyik legnagyobb dilemmájába: abba ugyanis, hogy ha egy eseményt nyilvánosan hirdetnek meg, akkor már a meghirdető oldalt is ellepik a kormánypárti és szélsőjobb trollok, akik valószínűleg el is mennek, szétőrjöngeni a demonstrációt – ellenben, ha nem nyilvánosan, hanem meghívásos alapon próbálják szervezni a résztvevőket, a lőtéri kutya sem fog elmenni, hiszen senki sem szerez tudomást a tüntetésről. Na, ez most már nem csak a lánglelkű forradalmárok, hanem a Semjén baja is lett.

És ezen nem segítene, ha mondjuk csak a CÖF tagjai kapnának meghívót, mert ők legalább annyira rejtőzködő életmódot folytatnak, mint a hajdani budapesti partizánok (nagyrészt ráadásul ugyanazokról a személyekről is van szó), a Békemenet egyre kevésbé mozgósítható, ugyanis elérhette a fénysebességet, mert rohamosan csökken a tömege.

Különben pedig Semjén és a kormány kimérákkal harcol. Nem leszek ettől népszerű, de kimondom: azért nincsenek mostanság tömegtüntetések, mert – egyet vagy kettőt kivéve – az elmúlt nyolc év folyamán soha, semmit nem sikerült velük elérni, a kormány szó szerint tojt rájuk, mivel pedig ezeket a korábbi demonstrációkat valóban békés polgárok szervezték, egyik sem fajult soha erőszakig, mint a korántsem spontán 2006-os események. Egy ösztönös, népi forradalomtól sem nagyon kell tartani, ugyanis a nép minden egyes tagja vágyakozik rá, csak éppen mindenki a saját forradalmára – és arra is úgy, hogy harcoljon helyette valaki (mindenki) más, őt csak a végén koronázzák istencsászárrá, mikor lement a balhé. Egyébként is csak annyi változzék, hogy ő legyen a főnök, vagy a kedvenc politikusa, maga a rendszer maradhat.

Ez sajnos nem a Bastille tér és nem 1789 júliusa, itt nincsenek jakobinusok.

De némi kárörömmel figyelhetjük Semjén javaslatát, ugyanis nagyon meg fogja nehezíteni a kormány rendezvényeinek szervezését.

És Budapest tömegközlekedését.

Na, ha mástól nem fognak bedühödni a széles néptömegek, ettől viszont biztosan.

Én vigyáznék ezzel, Semjén úr, de maga tudja.

Szele Tamás