Kérem, nagy az Isten állatkertje és igen változatos barmokkal vagyon tele. Most éppen a Mi Hazánk nevű gittegylet és alkalmi cserkésztábor ügyeivel fogok foglalkozni, de az a helyzet, hogy majdnem minden magyarországi párt mond marhaságokat, igaz, ekkorákat nem nagyon szoktak, de igény, kérem, az lenne rá.

Az egy dolog, hogy Dúró Dóra asszony valószínűleg tud olvasni, legalábbis nincs okunk feltételezni ennek az ellenkezőjét. De ha már tud, miért nem szokott? Ugyanis ha olvasna némiképp akkor tudná, mekkora szamárság bukott ki cseresznyeajkai közül. Azt nyilatkozta ugyanis, miszerint:

„A Mi Hazánk Mozgalom írni-olvasni tudáshoz kötné a választójogot - közölte az ellenzéki párt elnökhelyettese csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Dúró Dóra azzal érvelt, szerintük ez elvárható ahhoz, hogy egy polgár kellő felelősséggel vegyen részt a közéletben. A javasolt szabályozást hasonlónak ítélte ahhoz, a Fidesz-kormány által bevezetett intézkedéshez, amely nyolc általános iskolai osztály elvégzéséhez kötötte a jogosítvány megszerzését.
„Nemcsak a tájékozottság hiánya jellemző erre a népcsoportra, hanem az is, hogy könnyen megvásárolható a szavazatuk” - tette hozzá.

A Mi Hazánk csak az 1940 után születettek esetében szabná feltételül az írni-olvasni tudást, mondván, a második világháború idején nem minden településen volt biztosított az állami oktatás.” (MTI)

Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted. Ne vész meg az, ha eddig meg nem veszett... lám, milyen bölcs honleányok teremnek most is az ásotthalmi pusztákon. Akkor vegyük először is azt, hogy mi az a szavazás?

A szavazás közjogi aktus, melynek során az állampolgár kifejtheti véleményét az ügyben, kit tart a legalkalmasabbnak az ország vezetésére. Mai rendszerünkben, melyet képviseleti demokráciának hívunk, a tülekedés elkerülése végett pártrendszerben szavazunk, jelöltekre, illetve léteznek független jelöltek is, párttámogatás nélkül, de ők csak elméletben léteznek és őket szokás lekormánybérencezni, ha a kétbites választó nem érti, miért nem pártok keretei között politizálnak. Mondjuk ez a rendszer messze áll a tökéletességtől, a huszonegyedik században én vígan el tudnék képzelni egy digitális alapú választási rendszert teljesen pártmentesen, amiben akár több ezer jelölt is indulhatna, de hát gondolnunk kell a digitális analfabétákra, a szélsőjobboldaliakra és a KDNP tagjaira is, szóval ez egyelőre a jövő zenéje.

Honnan ered a választási rendszerünk?

Görögországból ered, ha nem is Németh Szilárd útján, csak éppen egy kicsit másképp csinálták a dolgot ezek a régi görögök Athénben. Az úgy volt a cserépszavazással, az osztrakiszmosszal, hogy nem a vezetőiket választották meg, hanem azt vésték fel a választási ívként szolgáló cserépdarabra, az osztrakonra, kit száműznének tíz évre a városból! Azért használtak törött cserépdarabokat erre a célra, mert a papirusznál mégis olcsóbb volt, sajnos azonban tartósabb is, és egy csomó ilyen ránk maradt.

Hát, akik azokra betűket róttak, nem voltak épp az írástudás fejedelmei, de tudjuk is Arisztotelésztől, hogy a szabad és büszke athéni polgárok többsége nem tudott írni vagy olvasni, az agorán fizettek meg írástudókat, hogy körmöljék le nekik, amit kell.

Cserépszavazás idején nagy üzlet lehetett Athénban írástudónak lenni.

Mondjuk Magyarországon ez a negatív választási rendszer komoly sikert aratna, és egyben fellendülne a magyar kerámiaipar is, de hát tudjuk, hogy Dúró Dóra nem erre gondolt. Dúró Dóta ugyanis szimplán cigányozott egyet.

Cigányozott ő korábban többet is, de ez a mostani különösen díszesre sikerült. Miért is?

Hát csak azért, mert a cigány emberek körében körülbelül pontosan olyan gyakori az analfabétizmus, mint a nem cigányok között. Egészen pontosan a lakosság körülbelül 1-2 százaléka valódi, írni-olvasni nem tudó analfabéta, származásra való tekintet nélkül. Kötéllel is nehezen foghatnánk ilyen embert, szóval sokakat nem érintene ennek a szigorításnak a bevezetése, arról már nem is szólva, hogy a választások végeredményét nem befolyásolná.

Ugyanis aki nem tud olvasni, azt sem tudja, hogy ikszeljen azon az íven. Eddig sem tudta, nem is ikszelt inkább.

Akkor miről beszél Dúró Dóra?

Ő valószínűleg a rosszul író-olvasó, funkcionális analfabéta népességre gondol, amelynek azonban, fájdalom, ő is része. Az kell legyen, ugyanis ha tudná, mit ír le, mit olvas el és mit beszél, nem keveredne önellentmondásba. Nincs egyedül: a felmérések szerint a magyar lakosság 33 százaléka tud írni és olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasításokat, nem tud a saját örömére olvasni.

Aztán persze, hogy nem csak tájékozatlanok az ilyen emberek, hanem megvásárolható a szavazatuk is: engem például nagyon érdekelne, mennyi is a képviselőasszony javadalmazása, mennyit kap pártjának elnöke az elnöki funkció ellátásáért, mennyit az ásotthalmi polgármesterségért és mennyit kapnak azért, hogy a kormányt minden marhaságában tökéletesen elvtelenül támogatják?

Én például megszavaznék nekik fejenként három-öt év letöltendőt, ugyanis ez a fondorlatos csalás minősített esetének egyik lehetséges büntetési tétele.

De térjünk vissza az alapokhoz. Akkor miről is szavazunk?

Arról, hogy kit találnánk alkalmasnak az ország vezetésére vagy más, fontos közfeladat gyakorlására.

Tehát nem arról, hogy a mi saját kis érdekeinket kicsoda vagy micsoda szolgálná, hanem arról, hogy az országnak és a közösségnek ki volna a hasznosabb.

Ad absurdum előállhatna még az a helyzet is, hogy személy szerint mélyen megvetem X. vagy Y. politikust, de ha kétségtelenül hasznos lenne az ország számára az ő tevékenysége, rá kellene szavaznom, különben nem tudnék elszámolni polgári lelkiismeretemmel. Mondjuk ez a veszély nem fenyeget, ugyanis a mostani mezőnyben nem játszik olyan politikus, aki egyáltalán bármilyen téren hasznos tudna lenni, akár az országnak, akár nekem, akár bárkinek is, ideértve az elhunyt Menelik abesszin négust, de elvi lehetőség van erre is. Annyi, mint arra, hogy a Felcsút nyerje az Európa Kupát, de van.

Azt mondanám a fentiek alapján, hogy Dúró Dóra javaslata túl azon, hogy egy közkeletű előítéletet terjeszt, miszerint a cigányok körében gyakori volna az analfabétizmus (nem gyakoribb, mint más néprétegekben), egészen egyszerűen értelmetlen.

Valódi analfabéta kevés van, funkcionális analfabéta rengeteg, főként a szélsőjobb híveinek körében, és ez egyáltalán nem befolyásolja a választások menetét. A szegénység annál inkább: esetleg azt nem tetszik betiltani? Nem kívánja jövedelmi szinthez kötni a szavazati jogot? Olyan is volt már Magyarországon.

Dórácska késett száz évet ezzel a kolosszális ötlettel.

Én meg ellenjavaslattal élnék, mely teljesen átalakítaná a honi viszonyokat: vezessük be az athéni cserépszavazást, és száműzzük ennek útján a nekünk nem kedves polgártársainkat.

Egy éven belül itt sivatag lenne: kietlen, csendes, lény nem lakta űr.

Szele Tamás