Vannak dolgok, amiket enyhén szólva sem ért az ember. Az például világos, hogy sok pénzt miért dob ki a kormány az ablakon: azért, hogy jó emberek megtalálják és gazdagok legyenek aztán. De miért kell kidobni kis pénzeket? Most az agrárminisztérium szerződésösszesítőjét találtam meg véletlenül, és csak ámulok: reális összegek szerepelnek benne, csak éppen enyhén fura dolgokat támogatnak.

Mert azt még megértem, hogy a 2019. évi „Jó éjszakát, Mád!” fesztivál marketingköltségeire vonatkozó támogatás összege háromszázezer forint, ez szerény summa, körülbelül ennyibe is kerülhet a marketing. Ennyiből nem is lehetne sikkasztani. Az se nagy összeg, amit a XVII. Balatoni Borok Versenye megrendezésére adnak – hanem ugyanennyi. A „Magyar galambfajtáink és a galambsport” című szakkönyv újranyomását négyszázezerrel dotálják, és ez is kis pénz, ez sincs túlárazva – ha pedig a „Dr. Beck Félix Bódog élete” című könyv kiadása kijön félmillióból, még jó üzletemberek is a kiadók. Azonban dr. Beckre még visszatérünk.

Az „Év kiváló Magyar Méze mézverseny, Méhviaszgyertya verseny és Kárpát-medencei mézlovagrendi találkozó” megszervezése már egymillióba kerül, de ne sajnáljuk: ennyi minden rongyos egy millából?

A bolondnak is megéri.

A püspökpusztai csukafőző verseny megrendezése ennél olcsóbb is, alig nyolcszázezer, márpedig mikor tetszettek látni csukafőző versenyt? Semmikor, a látványosság sem lesz akármi.

Hanem most szintet lépünk: a Mária Utat és az érintett természetvédelmi területeket bemutató kiadvány elkészítéséért bizony már 3 430 000 forintot kap a Mária Út Közhasznú Egyesület.

A Hangistálló Sajtmegálló, kézműves sajtok kiállítása és vására rendezvény költségeire 6 530 000 forintot utalnak a Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesületnek, de szerintem ez is belefér: én például még az életben nem láttam hangistállót, sajtmegállót sem, és ha csak ezzel a kettővel gazdagodik az ország, már megérte.

Az csak 927 626 forintba fog kerülni, hogy az ugandai agrároktatási projekt 2019. évi első komponensének tartama alatt a szolgáltató elszállásolást biztosít teljes ellátással és transzferrel. Ez sokféle kiadás, igazán szerényen kalkulálták, hogy millió alá kijött.

9 948 600 forintos tétel viszont, minden részlet mellőzésével a „Disszertációk könyvként való legyártása”. Hát, biztos sok a disszertáció és kevés a könyvkötő.

Kissé meglepő, hogy agrárminisztériumi hatáskörbe került az „Egyedi képző- és iparművészeti alkotások tervezése és kivitelezése”, de nem csak kenyérrel él az ember és végső soron csak 4 815 000 forintba kerül.

A legtöbbet a falugazdász-hálózat működtetése kap: 66 420 000 forintot, de gondoljuk bele, országosan ennyi a dotáció.

Hanem most még jön pár nagyobb szám.

A „Legelőtavak élőhelykezelése a Hortobágyon – Természetvédelmi célú legeltetési rendszer kidolgozása a 1530 pannon szikes sztyeppék és mocsarak élőhelytípusra; annak vizes altípusainak ökológiai állapotjavítása (LIFE11 NAT/HU/000924)” című LIFE+ pályázat megvalósításának az 1. sz. melléklet szerinti feladatainak támogatása” például 48 578 138 forintot ér. Igen ám, de ez egy régóta futó projekt, és a honlapján megtaláljuk, hogy vizsgálták a keretében három éve még a mongol sztyepp tavait is! Akkor viszont ne sokalljuk, Mongólia messze is van, sivatagos is, míg a szegény kutatók tavat leltek abban az országban, alaposan megszomjazhattak.

A „Karcagi Lovasnap, valamint a Karcagi Disznótoros és Pálinka Fesztivál, Huszártoborzó” 8 200 000 forintból kell kijöjjön, csak ne toborzódjanak nagyon a huszárok, mert annak mind zsold jár, fizethetjük őket.

A Körös-Maros Nemzeti Park Túzokkíméleti Magterületeinek fejlesztése a túzok tradicionális élőhelyén, Észak-Békésben támogatása ötvenmillió, azonban a túzok tényleg kiveszőfélben lévő madár, lássuk be.

A „Dunakanyar Látogatóközpont létesítése” című projekthez kapcsolódó Bergmann Panzió Felújítására irányuló beruházás 65 556 329 forintos támogatása mintha nem lenne jellegzetesen agrárkiadás. Mit tegyünk, becsúszott.

És hát vannak elkerülhetetlen kiadások. „Az Agrárminisztérium rendezvényeire Dr Nagy István miniszter úr és az állami vezetők számára beszédírás, valamint háttéranyagok összeállítása” címen egyszeri bruttó félmilliót utaltak ki – sokallják? Kérem, írtak maguk már beszédet politikusnak? Ennyivel nincs is megfizetve.

A hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum üzemeltetése viszont 60 000 000 azaz hatvanmillió, amit csak azért bocsátok meg, mert ez az ember tudott írni, egész élvezetesen. De tudjuk, nem neki szól a megbecsülés, hanem magának a vadászatnak.

Akad itt minden, tücsök és bogár, sőt, cserebogár is, a KASZÓ Zrt. üzemi területén bekövetkezett cserebogár pajor, valamint rágcsáló okozta károk helyreállítása például 11 267 656 forintba került, de a legfurábban a ,,Kapacitásépítés a zoonózisok és élelmiszereredetű megbetegedések ellenőrzése területén” tárgyú, SR 13 IB AG 01 hivatkozási számú, a Twinning Projektben való hosszú távú Ikerintézményi Szakértő (RTA) Asszisztensi megbízási szerződés időbeli hatályának és az RTA aláírójának módosítása járt.

Arra ugyanis egészen pontosan nulla forintot utaltak.

Hát kérem, pazarlásról olyan formában, amint eddig, tehát hatalmas összegek elköltéséről, nem beszélhetünk: sok kis tételt látunk, ami azonban majd sokra fog menni.

Ígértem, hogy visszatérünk dr. Beck Félix Bódogra. Hát ő, mint az Index kiderítette, bizony kissé fura orvos volt: mindent méhcsípésekkel akart gyógyítani, csak sajnos a tudomány mai állása szerint a méhcsípés nem, hogy nem gyógyít semmit, de még meg is ölheti azt, aki allergiás rá, szóval ha a pénz nem is sok, amit az életrajzára fordítanak, alig félmillió, de a módszert nem kéne általánossá tenni az amúgy is gyengélkedő magyar egészségügyben.

Szerintem kísérleti jelleggel először a minisztériumi alkalmazottak körében kéne kipróbálni.

Lehet, hogy nem gyógyulna meg tőlük semmiféle betegségük, de azért legalább fájna nekik egy kicsit az az összeg. Ami nem sok, csak – kidobott pénz.

A többi nem mind az.

Csak majdnem.

Szele Tamás