Azért nem akármilyen spektákulumra számíthat az, aki holnap a budapesti Google-székház felé sétál délután ötkor, valóságos cirkuszi előadás várható, kabaréval vegyesen, igen nagy kár, hogy az események távolról sem olyan viccesek, mint amilyennek tűnnek. De hát mi lesz ott? Nos, a Pesti Srácok tüntet, éspedig azért, mert letiltották a videócsatornáját.

Hát, videócsatornát tüntetés útján még soha nem szerzett vissza senki, de mindent el kell kezdeni valamikor, van rá egy söröm, hogy mit fognak ők kapni a csatorna helyett. Igen, eltalálták, díszes lószerszámra tippelek – de mélyebb, mocskosabb szándékok mozgatják a Pesti Srácokat is, a kormánymédiát is. Csak mint mindig.

Arra most nem térnék ki, miért is tiltották le azt a csatornát, illetve csak körülírnám, szóval olyan felvétel volt rajta, amin egy kisgyermeket olyasféle örömökben részesít egy felnőtt hölgy, amelyek csak a felnőtteknek járnak, és hát ezt mutogatni az egész világon tilos. A Pesti Srácok ugyan saját bevallása szerint le akart leplezni valamit ezzel a felvétellel, de alaposan elcseszhették – azt sem nagyon értem, hozzájuk hogyan jutott el bukta nélkül, ha csak pendrive-on nem kapták, az sem világos, hogy ha nem volt nyilvános, hogy vette észre a robot. Szerintem, mellőzve az alapvető rendszabályokat, nyilvános felületen akarták szerkeszteni, kitakarni a mozgóképet, csak annyira nem értenek a számítástechnikához, hogy ezt évek óta így csinálták, és nem tudtak róla.

Az a lényeg: nem lehet mindenki perui nagykövet, hogy harminc évre titkosítsák – lecsapott rájuk az algoritmus, elszállt a csatornájuk, mint a sóhaj.

Első felvonás vége, snitt.

Most tartunk a második felvonásnál, melyben már messze nem a gyermekpornográfia elleni harcról van szó, mint eredetileg lett volna, hanem a Google és a Facebook ellen cihelődik a sallangos, pitykés bandérium. Szó nincs már a felvételről, de akkor lássuk, miről van viszont szó? A Sajtóklubban elmondták a kormány oszlopai, idézzük őket! 

„Ha most nem fékezzük meg a Google-t és a Facebookot, ők fogják eldönteni a 2022-es választást!”

Édes uraim, az említett két cég tojik a maguk 2022-es választására valahol, az ő szempontjukból a világ végén. Őket a 2020-as érdekli, Amerikában.

„Bayer Zsolt kérdéseire Bencsik András, Gajdics Ottó és Huth Gergely kifejtette azt is: egy globális elit bevezette a cenzúrát, és létrehozott olyan kommunikációs struktúrákat, amelyekkel nem lehet konkurálni.”

Parádés szereposztás, mármint vásári komédiához. De álljunk meg egy percre magánál a gondolatnál: hogy is van ez? A globális elit előbb bevezette a cenzúrát, aztán hozta létre a kommunikációs struktúrákat? Nem fordítva volt? Előbb lett világháló, aztán, mikor észrevették, hogy rosszra is használják egyesek, próbálják szabályozni?

Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy én valamikor az amerikai polgárháború után nem sokkal elvetődök Texasba, egy kisvárosba, kikötöm a lovamat a kocsma előtt, mely egyben városháza, telekkönyvi hivatal és anyakönyvvezető is, mellette a vegyesbolt, a távíróállomás, a seriff hivatala, a bank és a templom, egyéb középület nincs is a településen, kérek egy whiskyt és azt mondom a jelenlévőknek:

– Lehet maguknál marhát tenyészteni?

– Csak azt lehet.

– Akkor letelepednék, legelőt, marhát vennék.

– Nyugodtan, ha van pénze.

– Az van.

A kocsma átalakul telekkönyvi hivatallá, megveszem a legelőt, veszek ezer marhát hozzá, hodályt, amire csak szükségem van, meg egy házat a városban.

– Akkor maga már itteni polgár, itt írja alá, hogy be fogja tartani a törvényeinket!

Alá is írom, visszaalakulunk kocsmává, áldomást iszunk, olyan széles jókedvem lesz, hogy a hatodik whisky után derékon kapom a pincérnőt és szájon csókolom. Megfagy a levegő, mindenki a fegyveréhez kap:

– Most azonnal feleségül veszi a lányt!

– Dehogy veszem, hiszen csak megcsókoltam...

– Dehogynem veszi. Az a törvény Texasban, hogy ha valaki nyilvánosan megcsókol egy nőt, azt feleségül is kell vegye helyben, vagy felkötjük!

Mármost előttem ilyenkor több lehetőség van. Az első, hogy nem veszem el a leányzót és felkötnek. Ez kellemetlen volna. A második, hogy elveszem, kilépek az ajtón, felkapok a lovamra, és menekülök, amerre látok ebből az átkozott városkából, csak akkor ott ragad a pénzem, marhám, legelőm a feleségemnél. A harmadik, hogy iszok még egy whiskyt, elveszem a lányt és megpróbáljuk elviselni egymást egy életen keresztül, minek következtében erősen vallásos leszek később, mert akinek kijutott a Pokol a földön, az joggal reménykedhet a mennybéli jutalomban.

Ki tehet erről? A gonosz seriff? A ravasz városka? Az aljas törvények?

Nem. Én, aki nem olvastam el a törvényeket, mégis aláírtam, hogy betartom őket.

A Sajtóklubban összeröffent díszes társaság is úgy beszél, mintha a világháló egy természeti jelenség volna, egy még járatlan föld, amiből az szakít ki magának egy-egy parcellát, aki csak akar és azt tesz ott, amit akar. Ez nagyjából így van, de ez nem gazdátlan terület, ennek van gazdája is, törvénye is: ahogy a városka Texashoz tartozott, úgy a videócsatornák, webhelyek a Google-höz. A városkában Texas törvényei voltak hatályosak (meg a helyiek is persze), a netnek a Google által használt felületén a Google törvényei érvényesek. Nem a Google jött a maguk földjére, maguk mentek az övékre, és most reklamálják, ha valami rosszul alakult. Márpedig ez egy digitális Vadnyugat, ahol nincsenek indiánok, itt mindenki bevándorló, és – hogy is szokták sulykolni maguk a kormány lapjaiban? – minden bevándorlónak be kell tartania az ország törvényeit, ahol él. Itt, Digitáliában maguk is bevándorlók, magukra is ez áll.

Maguk alapítottak online lapokat a már létező műszaki háttérre, és az nem is változott sokat – maguk nem akarják betartani a játékszabályokat.

Ja, hogy nem tetszenek a szabályok. Hogy soha nem is tetszettek, Hogy jobb lenne azt művelni és azt tiltani, ami épp pillanatnyilag eszünkbe jut és jövedelmező, jobb lenne saját szabályokat hozni, azokat állandóan változtatgatni. Van egy rossz hírem: ez nem fog menni, ez még a vadembereknél sem így működik. A magyar törvényhozásban sikerülhet, de máshol elképzelhetetlen.

Jó, akkor államosítani akarják a Google-t és a Facebookot, mert a 2022-es választás mindennél fontosabb. Hát, ez sem fog menni, pedig már majd' egy éve tervezik. 2019. április elején jelent meg a Századvég javaslatcsomagja erről, mely a következő megoldást kínálja a magyar államnak:

„1. Hagyományos tömegmédiának minősítik a közösségi médiát és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót.

2.Trösztellenes intézkedéseket hoznak, feldarabolják a monopolszolgáltatót, vagyis a kisrészvényesek tulajdonába adják azt.

3. Kiterjesztik a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait.

(…)

6. Vagy úgy, hogy közigazgatási hatáskörbe utalja ezeket az ügyeket. Ebben az esetben a hatóság – célszerűen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – járna el rövid határidőn belül, amely döntésével szemben a közigazgatási bíróságokhoz lehetne fordulni, amely szintén soron kívül döntene.

7. Még nagyobb elrettentő hatása lehetne azon megoldásnak, amely büntetőjogilag rendelné szankcionálni az olyan magatartást, amelynek keretében valaki közreműködik az alkotmányosan biztosított vélemény-, szólás- és sajtószabadság jogok gyakorlási lehetőségeinek korlátozásában. Tehát a büntetőjog eszközeivel lehetne élni a jogellenes „moderátori-cenzori” munkát, tevékenységet szervezőkkel, illetve végzőkkel szemben.

8. Egy szó mint száz: a közösségi médiát a nemzeti szuverenitás számára rendelkezésre álló eszközökkel kell arra szorítani, hogy tiszteletben tartsa a felhasználók szabadságát!”

Ezt nevezik úgy a Pál utcai fiúkban, hogy „einstand”. Elveszik és kész, szabályozzák és kész, ha nem az övék, az nem érdekli őket, ahogy az sem, hogy semmi joguk az egészhez: pillanatig ne higgye senki, hogy a Pesti Srácokat, egyáltalán, az egész KESMA-t vagy a magyar állam rendszerét a szólásszabadság és a jog érdekli. Őket az érdekli, hogy a saját véleményük bárhol és mindenhol akadálytalanul megjelenhessen, és senki másé ne jelenhessen meg. Mintha csak azt mondanám: „Én marhákat legeltetek Texas földjén, annak is azon a részén, amit megvettem, de mivel Texas egy kis része az enyém, senki másnak nem engedem meg az államban a marhatenyésztést!”

És aki szembeszegül velem, azt lelövöm. A második lövöldözés után viszont vagy megjönnek a rangerek, vagy polgártársaim gondolják úgy, hogy nagyon jól állna nekem olyan harminc-negyven lyuk, mert így előnyösen szellőzne testem belvilága és tesznek is afelől, hogy így alakuljon fizikai felépítésem.

Megteheti a magyar kormány, hogy önkényes törvényekkel államosítja a Google-t és a Facebookot? Habár jó ideje készül rá, nem teheti meg. Azt viszont megteheti, hogy meghozza ezeket a törvényeket, és a techcégek egyszerűen kivonulnak maguktól az országból, mert nem állnak le huzakodni ezekkel a törpékkel. Kína és a Google is jó ideig megvoltak egymás nélkül, Magyarországnak is alakulhatnak így a viszonyai, legalábbis a kormány ebben reménykedik.

Tehát, aki holnap tüntetni megy az nem a Pesti Srácok „sajtószabadságáért” tüntet, hanem azért, hogy rövidesen ne legyen Magyarországon se Google, se Facebook.

Pedig csábító a demonstráció programja, sztárparádé vár azokra, akik kimennek:

„A tüntetésen felszólal: Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Jurák Kata, a PestiSrácok.hu főmunkatársa, Vajda Miklós, a Karc FM törzshallgatóinak doyenje, Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója és Huth Gergely, annak főszerkesztője + 1 meglepetés vendég! Műsorvezető: Vincze Emília. A szabadságharcos hangulatról Varga Miklós énekes gondoskodik majd!”

Egy színpadon Bencsik, Jurák, Stefka, Huth! Varga Miklós énekel! Meglepetés! Hát, fáj a szívem, de kihagyom a sztárparádét felvonultató esztrádműsort. Azért remélem, a CÖF kint lesz, nagy erőkkel, és sok szakértővel. Mind nagyon fogják tudni, mi az a Google.

Már most nagyon tudják. Idéznék pár olvasói hozzászólást a Pesti Srácok mai vezércikke alól:

„Le kell kapcsolni 1-hétre, szerintem kibírjuk a kommunista kanális nélkül.”

„Szaros liberálnácik, bíróságra kell őket citálni.”

„A gogle állam az államban. Viszont akkor rá is vonatkozik a 7-es
cikkely. Nosza, brüsszeli seggfejek!”

Hát ennyit tud a tüntetés népe a Google-ről. És tüntetni fog. Támogatni a kormányt az einstandolási tervben, amiről nem tud és ha tudna, sem érdekelné, mert bonyolultabb egy faéknél vagy egy féldeci törkölynél.

Aztán majd ez sem lesz, mert minek legyen?

A kormány el akarja venni a világháló használható részét szeretett népétől, és szeretett népe tevőlegesen demonstrálva helyesli ezt.

Aztán majd csodálkozik, hogy mi történt.

Legfeljebb a kormány online felületeinek alkalmazottai is munkanélküliek lesznek – mert most éppen ennek érdekében harcolnak.

Dicső egy harakiri, annyit mondhatok.

Szele Tamás