Forgókínpad

Forgókínpad

Békétlen lakájok

2020. február 24. - Szele Tamás

A tegnapi tüntetésről elmondhatjuk, hogy jó volt és sikeres. Ilyen demonstrációkat szeretnénk látni mindig, rendbontás, atrocitások nélkül, értelmes, tisztességes beszédekkel, célokkal, tartalmas gondolatokkal, békés résztvevőkkel – és nem érkeztek ellendemonstrálók, a honi szélsőjobb, hogy úgy mondjuk, távollétével tüntetett, bár ez amúgy is legalább egy számmal nagyobb esemény volt annál, amit ők még meg tudtak volna zavarni.

(Fotó: Népszava)

Magát az eseményt leírták már a kollégák majd' minden napilapban, különböző megközelítésekben és tálalásokban találkozhatunk a történtekkel, csak győzze megtalálni mindenki a maga szája íze szerintit: épp ezért én itt és most inkább a demonstráció körülményeivel foglalkoznék. Ugyanis azok nem hétköznapiak – bár mondjuk egy tüntetés eleve nem hétköznapi dolog, illetve ha az, akkor vagy Franciaországban vagyunk, vagy baj van.

Kezdjük azzal, hogy a szegénységben élő vidéki emberek épp úgy, mint azok, akik Pesten csatlakoztak hozzájuk, leckét adtak a kormánypárti konzervatív középosztálynak illemtanból. Ugyanis ha az utóbbi idők tüntetéseit tekintem – vegyünk négyet, vagyis ezt, a kitörésnapi eseményeket, a Niedermüller Péter ellen szervezettet és a Pesti Srácok Google-ellenes demonstrációját – azt mondhatjuk, hogy a kormánypárti rendezvényeken bizony nem csak uszítás volt (a PS „bolsik vagytok” skandálását és a Google megfenyegetését nyugodtan tekinthetjük annak) de volt újságíróverés is, sajnos a kitörésnapi menet elleni tiltakozás sem múlt el pár csengő pofon nélkül (erről nem a szervezők tehetnek, a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az illető, aki a pofont kapta, már kötekedett előbb, csak az nem kering videofelvételen), tegnap azonban nem, hogy atrocitás nem esett, de tán még káromkodás se nagyon.

Szóval, már bocsánat, de a gyöngyöspatai roma inkább tud viselkedni, mint a középosztálybéli polgár, mikor a kormány oszlopának érzi magát, és ezt azért érdemes lesz megjegyezni.

Holott tüntetést még ilyen alpári sajtókampány nem övezett. Előtte főként, de utána is dől a sorosozás a kormánymédiából. Kezdjük azzal, hogy a demonstráció előtt két nappal úgy vezette fel a várható eseményeket az Origo, mintha minimum a vandál hadak készülődnének a Kossuth térre, emberevő sámánok vezetésével. 

A teljes Soros-birodalom áll a Gyöngyöspata miatti tüntetés mögött”

harsogta a szalagcím. A fővezér persze Soros György, csak ő nem jön személyesen, de jutott a szervezők mindegyikének a kisiskolás szintű, személyeskedő sértegetésből, leginkább Setét Jenő Bradának, akit van szerencsém személyesen ismerhetni, és tanúsítom, hogy nála becsületesebb, tisztábban gondolkodó, világosabb fejű embert keveset hord a hátán a magyar föld. Lássuk, őt hogyan „tisztelték” meg?

Hosszú pályafutása tele volt kudarcokkal és buktatókkal, ennek ellenére (vagy talán emiatt is) újra és újra megpróbálja lejáratni a polgári kormányt. Szobafestőnek tanult, de szakmájában sohasem dolgozott, később azonban az amerikai milliárdos hazai hálójában kötött ki.”

Hát, hogy ki minek tanult, az egy dolog, én magam például elektroműszerésznek és ipari villanyszerelőnek, de van papírom darukezelésről is, valamint voltam telefonszerelő nemkülönben, és azért mintha mással is foglalkoztam volna már – viszont az Origo szerzőjének végzettségét nem ismerjük, ugyanis szokásuk szerint elmulasztották szignálni a hazugságoktól és hamis adatoktól, állításoktól hemzsegő írást. Ami a kudarcokat illeti, azokban mindenkinek van része, aki akadálytalanul képes teljesíteni az élet nevű pályát, azt nagyon komoly hátszél segítheti, nekem is volt már sokszor pechem, Bradának is, ez a játék ilyen. Amint látom, egyedül az Origo névtelen íródeákjának nem, bár ha az a siker, hogy név nélkül hazudozzon az ember a politikai napilapban, akkor inkább választom az időnként kudarcos realitást. Az Origo írása ezen felül is olyan rágalomáriát zúdít a szervezőkre, hogy nem is csodálkozhatunk azon, miszerint következménye lett.

Méghozzá jogkövetkezménye.

Nem, nem az történt, amit az ember várna, mármint hogy a sértettek és megrágalmazottak pertársaságba tömörültek és beperelték a hazugsággyárat, hanem pont az ellenkezője. A másnapi Origo vígan adja hírül:

Nemzetbiztonsági okok miatt bejelentést tettek a Gyöngyöspatával kapcsolatos tüntetés miatt”

Nofene. Hogy is van ez?

Lapunk Setét Jenővel foglalkozó cikke nyomán bejelentést tettek az Alkotmányvédelmi Hivatalnál a vasárnapi, a gyöngyöspatai kártérítési perek miatt szervezett tüntetés miatt – derül ki az Origo birtokába jutott dokumentumból. Mint ismert, a megmozdulás mögött szinte kizárólag Soros György hazai szervezetei állnak.

Tényi István szerint a cikkben leírtak arra engednek következtetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetek próbálnak beavatkozni Magyarország politikai rendszerébe.”

Ah, a Tényi! Aki hetente nyolc feljelentést termel! Igen, ő ennek a specialistája, csak azért nem adják összes beadványait gyűjteményes kötetben, mert egyrészt még távolról sem teljes az életmű, másrészt minden magyar könyvkiadót csődbe juttatna az eddig legalább nyolcvankötetes mű. Tényi akkora feljelentő, hogy egyszer, tévedésből magát a kormányt is feljelentette, nem figyelt oda a munka hevében és becsúszott egy ilyen is (a Pharaon-ügy környékén). Hát az ő feljelentése tényleg szalagcímet érdemel. Azonban nem csak az előbb említett írás foglalkozott Setét Jenővel az Origón, hanem egy másik is, amelynek azonban van szerzője, másik régi ismerős: Bordács Bálint, akit 2016 zimankós telén a Fidelitas egyik disznóvágásán ütöttek újságíróvá, és ezt tessék szó szerint érteni. Mármint az ütést. Ezek szerint okunk lehet feltételezni, hogy a névtelenül megjelent írások mögött is ő állhat. Hát megnézem én magamnak azt a bíróságot, amelyik a napisajtó cikkei alapján megindítja az eljárást – Tényi feljelentései rendszerint ezen buknak meg, a sajtóértesülésen alapuló feljelentésnek nincs megfelelő alapja ahhoz, hogy komoly bíróság foglalkozzon velük.

No, de hát ez a tüntetés többek között épp a bírói szabadságról is szólt, meg arról is, hogy senki sem áll a törvények fölött. Tényi vádja körülbelül olyan, mintha azt olvasta volna valakiről, hogy titóista ügynök és feljelentené. De nézzük meg a gépezet működését! Az Origo ír valamit, ami vagy nehezen, vagy sehogy sem bizonyítható. Ennek alapján Tényi tesz egy feljelentést, kellő alap nélkül. Ezt a feljelentést nem fogadja be a bíróság, mire fel az Origo majd ír valamit a bírói maffiáról, és Tényi ír egy feljelentést egy felsőbb szervnek. Így köröz tovább szakadatlan ez a pokolbéli eb, így harap ez a mérges kígyó a saját farkába, míg vagy meg nem fojtja, akit célba vett, vagy agyon nem üti valami.

Hogy a KESMA beszámolói milyenek ezek után a demonstrációról, azt már nem is kell ecsetelnem, ha valaki külországból olvassa őket, azt hiheti, felszántották a tüntetők a Kossuth teret és bevetették sóval meg koronaőrrel. Ebből a műfajból csak egy, különösen jellemző bekezdést idéznék, amely mintegy védjegye annak, amit kormánypárti újságírásnak nevez a köznyelv.

A megmozduláson főleg a Gyurka bácsi csecseiről lelógó aktivista-hálózat végpontjai és a városháza dolgozói vettek részt az ellenzéki törzstüntetők mellett. Megkapó egységben menetelt az antifa csürhe, a TASZ-os jogvédő, néhány radikális roma szervezet és városházi alkalmazott a Jobbik szemérmes távolmaradásával a nyilas kisgatyát ezúttal otthonhagyó ellenzéki összefogást a helyszínen képviselő politikusokkal. Őket a tüntetéseken mostanában rendszeresített gendersemleges doboló-szakkör kísérte, akik a szlogenek alá próbáltak ritmust püfölni, és a tyubityelkában parádézó Demszky Gábor is ott magasodott a tömegben, mint a legio élén a sas.”

Ezt már így, ahogy van, lehetne tanítani az újságíró-iskolában annak példájaként, hogyan nem tudósítunk. Magának az írásnak semmi jó tulajdonsága nincs, érezhetően a szerzője is utálhatta írni, de már nem fiatal és kell a pénz, az egész dolognak annyi a funkciója, hogy tartsa fent a feszültséget, a krízishangulatot, érezzék egyesek hadiállapotnak azt, amikor az összegyűlt emberek galambokat engednek el a téren és békét követelnek. Nehéz lesz, urak, de látszik, hogy dolgoztok rajta. Erre való volt Horváth László miniszterelnöki megbízott orbitális hazugsága is, mely szerint:

A gyöngyöspataiak 98 százaléka nemet mondott a politikai akcióra”.

Ezt azzal indokolta, hogy csak egy busznyi ember érkezett a rendezvényre Gyöngyöspatáról. Igen ám, csak ez azért történt így, mert 15 (tizenöt) autóbusz-társaság mondta vissza félóra-órával a telefonos egyeztetések után a megrendeléseket, mintegy varázsütésre. Na jó, varázstelefonra, ami felveti azt a kérdést, hogy honnan tudták, mely busztársaságokat keresték meg a szervezők? Talán csak nem onnan, hogy, mint minden épeszű ember, a szervezők is telefonon próbálták intézni az ügyletet és megesik, hogy három vége van a vonalnak?

Akkor összegezzük: mit látunk? Azt, hogy volt tegnap egy békés, példaszerűen jól szervezett demonstráció, amit próbáltak és próbálnak rágalom-áriába, hazugságtengerbe fojtani. Miért ennyire fontos ez a kormánynak?

A kormánynak maga ez a demonstráció épp annyira nem volna fontos, mint az összes többi, amit figyelmen kívül hagyott. Azonban a körülötte zajló rágalmazás, sorosozás kell, nagyon kell első lépésben a megfelelő hangulat keltéséhez a nemzeti konzultáció előtt, második lépésben egy törvényjavaslat beterjesztéséhez, aminek megszavazása kétségtelen – és ez azzal járna, hogy Magyarország kikerül az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának hatálya és a strasbourgi emberi jogi bíróságnak hatásköre alól.

Másként szólva: ha ezt sikerül keresztülvigyék, Magyarországon nem lesz kötelező tiszteletben tartani az emberi jogokat (sem). Mellékesen a bírósági döntéseket sem, szóval semmiféle gátja nem lesz a korlátlan hatalomgyakorlásnak.

Ezért folyik ez a nemtelen harc, ezért ennyire fontos a rágalomhadjárat.

Nem lesz vége egyhamar, hosszú dzsungelharc következik.


Szele Tamás

süti beállítások módosítása