Forgókínpad

Forgókínpad

Jog és alkímia

2020. április 13. - Szele Tamás

Tökéletes dolog a magyar jogrendszer, mindig is az volt, de olyan perfekt még sosem volt, mint amilyen lesz, ahogy azt Varga Judittól megtudhattuk. Igaz, csak szőrmentén említette, de úgy tűnik, az egész világon egyedülálló szisztémává fejlődik, amint véget ér a járvány és előveszik a Bölcsek Kövét, a Vörös Oroszlánt. Az majd mindenre jó lesz.

kinai_alkimista.jpg

Megvan ugyan már most is a szubsztancia a kormány kincsestárában, illetve az alapanyaga, a materia prima van meg, most már csak a ragály vége és a Hold kedvező állása kell ahhoz, hogy nekiálljanak előállítani magát a lapis philosophorumot, a boszorkánykonyha készen áll, a lombik az állványon, a sanda alkimisták csak a pillanatot lesik. No, de lássuk, miről beszélek?

Nem hamis mesékből vagy a regősök csácsogó énekéből veszem, hanem az MTI-ből, miszerint Varga Judit interjút adott a Die Weltnek. Idézzünk ebből pár gondolatot – csupán a lényeget, annak lényegét, ami a jövőnket illeti.

A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte: Varga Judit szerint a „liberális véleménydiktatúra” megnyilvánulását jelentő „álhír”, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami „objektív kritérium”, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is „meglehetősen világos lesz”, hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről „minden országnak önállóan kell döntenie” - mondta Varga Judit.

A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta, a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban „a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később” vonják majd vissza. (...)

Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik. Azonban elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések „szabályos törvények, és nem rendeletek” lesznek.” (MTI)

Ejha. Tovább is van, de minket ez érdekel. Egyszóval, túl a liberálisozáson, féknyúzozáson, ami formai része minden kormánytaggal készült interjúnak,amelyikben nincs, az vélhetően hamisítvány, azt mondja Varga Judit, hogy ugyan egyszer majd vége lehet, vége lesz a vészhelyzetnek – mégsem tarthat örökké – azonban egyes intézkedések érvényben maradnak, de ez nem árt a jogállamiságnak, hiszen a Parlament majd a megfelelő úton törvénybe iktatja őket. Akkor pedig a jogállamiság nem sérül, ahhoz pedig senkinek semmi köze, miféle törvényeket hozunk magunknak.

Először is, azért van köze, létezik európai jogharmonizáció, olyan nincs, hogy ha Brüsszelben vétek jegy nélkül utazni a villamoson, Budapesten érdem legyen. Bár ennek van egy – nem is kicsiny – játéktere, úgy sajdítom, nem erről van szó.

Hanem valami nagyobbról, átfogóbbról, valamiről, ami tényleg megreformálja a magyar jogrendszert és minden más országét is, valamiről, ami csodafegyver lehet a diktatúrák kezében. Maga a Bölcsek Köve, az örök élet titka, mesterkulcs minden zárhoz.

Ugyanis eltöprengtem: mondjuk vége a járványnak, tehát vele együtt vége a vészhelyzetnek is. Adná Isten minél előbb. Akkor a felhatalmazási törvény melyik részét emelném a továbbiakban is törvénnyé, mármint, ha Orbán Viktor lennék? Nincs sok lehetőség, tíz paragrafus az egész. Tulajdonképpen járvány nélkül nem sok értelme a közveszély elleni védekezés akadályozásával foglalkozni (kivéve, ha gyorsan beszerzünk egy újabb közveszélyt), ennek okából a járványügyi intézkedések megszegését elfelejthetjük, sőt, még a két álhírterjesztési bekezdés is billeg, bár arról azért szerintem nem fognak lemondani, olyan az nekik, mint a Majomkirálynak a vashusángja, mindenre alkalmas. De az igazán univerzális rész, az, amiben a Nagy Megoldás rejtezik, a második paragrafus első bekezdése.

A Kormány a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.”

A második bekezdéstől el fognak tekinteni, mert abban az áll, hogy ezt csak humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából szabad tenni – és ebből is kiveszik majd azt, az elejéről, miszerint „a veszélyhelyzetben”, de a többi maga lesz a csoda.

Ugyanis ez minden törvény megsértésére engedélyt ad a kormánynak. Jogi svájcibicska, Aladdin csodalámpája, elég ezt törvénybe iktatni, és már a kezükben is a teljhatalom. Éspedig bármely magyar kormány kezében: ha egyszer másik lesz a mostani helyén, az is imádni fogja ezt a zseniális találmányt. Hiszen „rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”!

Szoktam magamban mondogatni, hogy nekünk mindenre van törvényünk, csak éppen az az egy hiányzik, ami előírná, hogy az összes többit tartsák be. No, hát ez ennek az ellenkezője: törvény, amely keveseknek ugyan, de jogosítványt ad arra, hogy bármely más törvényt megszeghetnek!

És ahol korrupt a sakter, kóser lesz a sült malac is, senki se higgye, hogy nem fogják ezt a mindent járó malmocskát csodaszampónak használni. Őröl ez majd mindent nekik, bár leginkább hatalmat és pénzt. Arra elsősorban jó lesz, hogy például „ a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében” ha egy vállalkozás elkezd jobban menni a megszokottnál, azonnal elvegyék a tulajdonosától, és állami gondoskodásba vegyék, de főleg baráti kézbe adják. Bár ez csak egy haszna az ezer közül, azonban egyike a legfontosabbaknak.

Mi lesz ennek a következménye, mármint azon kívül, hogy a kormány és megbízottai szó szerint mindent megtehetnek majd, ami fizikailag lehetséges?

A teljes és tökéletes jogbizonytalanság. Eddig csak olyanok voltak a törvényeink, mint bármely más országnak: többnyire hasznosak, néha akadt bennük hiba, állandóan csiszolgatták őket, rájuk is fért – ennek innentől vége, mert ha szabad és lehet megsérteni a törvényt, még ha nem is mindenkinek, akkor nincs értelme a javítgatásuknak. Akkor úgy is jó, ha rossz, úgysem kötelező mindenkinek betartani. Akinek kötelező, annak legyen jó hibásan is, az annyit is ér. Eddig az ember elolvasta az ide vagy amoda vágó törvényt és tudta, mihez tartsa magát és mihez kell tartsák magukat mások is. Most már csak abban lehet biztos, őrá mi vonatkozik, mert bármennyire is betartja a szabályokat, bármikor jöhet akárki egy pecsétes megbízással és felrúghat mindent.

Nem is lesz értelme semmibe se fogni, legyen az vállalkozás vagy politika, mindegy. Amit nem vehetnek el, azt is betilthatják majd. Értem én, hogy ez válasz Ursula von der Leyen Bildnek adott interjújára, amiben azt mondta:

Az EU-tagországok többsége vészhelyzeti rendelkezéseket vezetett be, ami válságos időkben alapvetően rendben is van, de csak arányos, időben korlátozott és demokratikusan ellenőrzött intézkedéseket szabad tenni. (…) Magyarország esetében a múltbéli kritikus tapasztalatok miatt különösen odafigyelünk. (…) Kész vagyok cselekedni, ha a korlátozások átlépik a megengedett mértéket. Ha ez megtörténik, akkor kötelezettségszegési eljárás fenyeget.” (444)

Értem tehát, hogy ha törvényerőre emelkedik az a bizonyos bekezdés, az már sem nem rendelkezés, sem nem intézkedés, hanem törvény, amibe már nincs beleszólása az Uniónak, illetve kevesebb van. Értem, hogy a felhatalmazási törvénynek ez a része (de tán a többi is) örök időkre szól. Értem, hogy ettől a potenciális teljhatalomtól részegült meg a kormány annyira, hogy feltalálta a jogi svájcibicskát, Bölcsek Kövét. Értem, csak nem lehet ennek örülni, kicsit sem.

Azért elmesélnék valamit vigasztalásul. Kínában a Bölcsek Kövének az örök Élet Elixírje felel meg, „halhatatlannak” is hívják a taoista bölcseket. Bizony a kínai alkímia sokkal régebbi az európainál, azt tanítja, hogy az igaz bölcsek vagy úgy lesznek halhatatlanok, hogy különleges légző- és tornagyakorlatokat végeznek, sőt gabonaneműeket sem esznek, hanem harmatot isznak, és szelet lélegeznek be, vagy pediglen úgy, hogy megtalálják az Elixír titkát. Ez utóbbi kényelmesebb és kellemesebb módszer, mert nem kell hozzá sem sportolni, sem böjtölni, igaz, kicsit költségesebb, kell hozzá arany, higany, cinóber, kén, miegyéb a hagyományok szerint, meg hát meg kell fizetni az alkimistákat is (azt senki sem gondolta át, hogy ha ismernék a titkot, legelőször ők maguk innának az elixírből). No, de ha kínai császár az ember, pénz nem számít, kutatta vagy inkább kerestette is sok uralkodó a Nagy Titkot, és nem egynek kezébe is adták az Elixírt vagy a Tablettát (pirulás kiszerelésben is emlegették a szert).

Be is vették a császárok, amikor megkapták.

Kivétel nélkül mindig gyorsan ölő méregnek bizonyult. Nem is csoda, higany volt benne, kén, cinóber, arzén, meg hasonló szubsztanciák.

Szóval, politikus, jogalkotó uraim, csak óvatosan azzal a Bölcsek Kövével, Örök Élet Elixírjével, Vörös Oroszlánnal. Elhiszem, hogy szeretnétek, jól jönne ez nem csak nektek, de az ellenlábasaitoknak is, ha egyszer győznek – jól jönne az bárkinek.

Csak úgy ne járjatok vele, mint a kínai császárok.

Mert olyan császár viszont egy sem volt, amelyik nem halt meg tőle menten, hanem örökéletűvé lett volna.

Ezt onnan tudjuk, hogy ha lett volna, máig élne.

Szóval, vigyázat a jogi vegykonyhában is, mert könnyen lehet az elixírből méreg, akárhogyan is keveritek.

Sőt: a tapasztalat azt mutatja, csak az lehet belőle.

Tessék meggondolni.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása