Forgókínpad

Forgókínpad

MOBA

2020. június 26. - Szele Tamás

Így hívják ezt az én legújabb kis barátomat. Moba. Enyhén exhibicionista, mindenhová odaírja a nevét, sajnos főleg fájlok kiterjesztésébe, mindenhol hagy egy levélkét, és mindent kódol, hogy nélküle tapodtat se tehessen az ember: de hát mit várok egy ifjú, ám annál életerősebb zsarolóvírustól? Járhattam volna sokkal rosszabbul is.

moba.jpg

Meg jobban is, például ha meg sem ismerkedünk egymással... Szóval az úgy volt, hogy a minap, bús éjféltájon míg borongtam zsongva, fájón s furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár, lankadt főm már le-ledobbant, mikor eszembe jutott, hogy van nekem egy igen kellemes játékom, a Pillars of Eternity, elég szépen haladtam is benne, már van saját váram, bár a kazamatákban még a démonok vagy mik az urak, van annak magyarítása is, csak eggyel magasabb szintű patch kell, hogy magyarul is élvezhessem.

Hát, akkor patcheljük meg. Hm, a patch létezik, de mégsem létezik, igazság szerint meg kéne vásárolni az egészet újra, hogy megfelelő verziószámú legyen, de várjunk csak, mintha mégis le lehetne tölteni... Álmatagon ráböktem a „letöltés” gombra. Az álmatagságom akkor szállt el, amikor elkezdett ordítani a vírusirtó, a féregirtó, a rendszerkarbantartó és általában minden biztonsági program a gépen, miszerint baj van és kéretlen alkalmazások tömege települ a gépre, ami hirtelen úgy belassult, mintha malomkövet kötöttek volna a winchesterre. Persze, rögtön tudtam, hogy agresszív vírustámadással van dolgom, de egyelőre menteni kellett, ami menthető, ahogy feltelepült egy ilyen kéretlen alkalmazás, már dobtam is le az uninstallerrel, és mivel vagy harminc volt belőlük, este tíztől éjjel háromig ezzel el is foglaltam magamat (mint kiderült: jól tettem, ezért nem sikerült hozzáférniük a kis bűnözőknek a jelszavaimhoz, fiókomhoz, bár a Google így is „külső irányítás” alá került pár percre).

Rendben, akkor itt állunk egy mérhetetlenül lelassult, vírusos géppel. Mi a teendő? Először is egy online vírusirtás, ha már a telepített vírusirtó nem ismerte fel a támadót. Ez a lassú gépen huszonkét órán keresztül tartott... addig előszedtem egy régi kis laptopot, ami szintén lassú volt, de legalább nem a vírus miatt, hanem azért, mert olyan nyolc éves lehet – mindegy, dolgozni alkalmatos volt, ha kicsit idegesítő is. A vírusirtó 76 fertőzött file-t talált, azt megtisztította, de még mindig lassú a gép, és át van irányítva a netkapcsolat valami kelet-ázsiai proxyszerverre. Újraindítás, csökkentett módban, hálózat nélkül, és a rendszer visszaállítása egy, a fertőzést megelőző délutánon mentett állapotba. Aztán féregirtás különböző antimalware eszközökkel, volt ott annyi trójai, amennyit még a Priamosz király se látott, de még a faló sem. A végén vírusmentes, féregmentes lett a vas, de nézzük meg, mi kárt tett benne ez az izé?

Hát azt a kárt tette, hogy az égvilágon mindent lekódolt, játéktól képig, dokumentumig, mindenhez odaírta a kódolás jeleként a .moba kiterjesztést, alig hagyott ki pár dolgot, ezek egyike a szövegszerkesztő. Viszont minden titkosított könyvtárban hagyott egy levélkét, mely szerint:

FIGYELEM!

Ne aggódjon, visszakaphatja az összes fájlt!

Az összes fájlt, például fényképeket, adatbázisokat, dokumentumokat és más fontos fájlokat a legerősebb titkosítással és egyedi kulccsal titkosítottuk.

A fájlok helyreállításának egyetlen módja a dekódoló eszköz és az egyedi kulcs megvásárlása.

Ez a szoftver dekódolja az összes titkosított fájlt.

Mi garantálja, hogy igazat mondunk?

Elküldheti egyik titkosított fájlt a számítógépéről, és ingyenesen dekódoltuk.

De csak egy fájlt dekódolhatunk ingyen. A fájl nem tartalmazhat értékes információt.

A privát kulcs és a dekódoló szoftver ára 980 USD.

50% kedvezmény elérhető, ha felveszi velünk a kapcsolatot az első 72 órában: akkor ez az ár csak 490 USD.

Felhívjuk figyelmét, hogy soha nem állíthatja vissza adatait fizetés nélkül.

Ellenőrizze az e-mail fiókja „Spam” vagy „Junk” mappáját, ha nem érkezik válasz 6 órán keresztül.

Ennek a szoftvernek a megszerzéséhez írnia kell e-mailünkre.

Foglaljon e-mail címet a kapcsolatfelvételhez."

Hát, szép öcsém, én nem aggódom, meg nem is fogok veletek levelezgetni, hanem, ha a kezem közé kerülsz, gulyásba aprítalak. Kis darabokra, kérlek, és lassan, míg eleven vagy, hogy jobban fájjon. Terroristákkal nem tárgyalunk, haramiákkal sem, hanem odavágunk nekik akkorát, hogy azután betegséget nevezzenek el róluk. A nénikéteknek van erre ezer dollárja, vagy akár csak ötszáz is: egy vörös centet sem kaptok.

A játékok pótolhatóak, amúgy is alig van időm játszani, legfeljebb újrakezdem a Skyrimet, már megtörtént párszor, és egy nap alatt megint Dragonborn leszek, nagy ügy, a Stellaris sértetlen maradt valamilyen titokzatos okból, egyelőre elég is lesz ennyi. A fotók úgyis a telefonomon (és a felhőben) vannak, az egyetlen veszteség a dokumentumok archívuma. De az komoly. Illetve, van nekem arról is mentésem felhőben öt évvel ezelőttről is, de tavalyról is, tehát csak egy évnyi munka tűnik elveszettnek. Persze, még meg kell találni, mert nem jut eszembe, melyik felhőszolgáltatásba mentettem utoljára, de meglesz az. Na, akkor olvassunk utána ennek a kis zsarolóvírusnak.

Hát, nem kecsegtetnek semmi jóval a fórumok, említések. Terjed ez minden módon, nem kell még patchet sem letölteni hozzá, volt, aki egy fotóval kapta meg. Átvert emberkék panaszkodnak, hogy fizettek, és nem kaptak a pénzükért semmit, szóval nem egyszerűen bűnözőkkel van dolgunk, hanem aljas bűnözőkkel, akik még a betyárbecsületet sem ismerik. A dekódolás... lehetséges talán, de csak a legnagyobb óvatossággal szabad megpróbálni, mert ha félremegy valami, végleg törlődnek a kódolt állományok, mondjuk erre megoldás az, hogy kihúzom az amúgy is biztonsági mentésekre használt külső meghajtót, ami sajnos a gépen volt a fertőzéskor, tehát az sem vírusmentes. Viszont nagyon úgy néz ki, hogy egyenként kéne dekódolni a fájlokat, pár hét munka lesz mindenképpen.

Mekkora kár ért? Hát, vegyük úgy, hogy évente 350 napot dolgozom, ez minimum napi két írás, de inkább három, ha van plusz munka, szóval az évi ezer, átlagosan ötflekkes (flekk: gépelt oldal, 1800 karakter) anyag jó közelítés. Ezeknek úri helyen flekkje öt-hatezer forint kéne legyen, csak én ilyen úri helynek nem dolgoztam már két éve, a legtöbb lapnál nem flekkenként, hanem anyagonként jut vagy kétezer forint, ami szintén rablás, de ahhoz képest, hogy még ennél is gyakoribb, miszerint egyáltalán nem kap pénzt az ember – azonban tekintsük a becsült piaci árat flekkenként ötezernek. Anyagonként az 25 ezer, egy év munkája 25 millió volna, tíz évé 250 millió. Hogy ennek a töredékét is alig kapja meg az ember a valóságban, az más kérdés, de ha bíróságra kerül az ügy, még akkor is 25 millió forint becsült kárt fogok beírni a keresetbe, ha a korábbi kilenc év munkája megvan. Ennyi volna a megalapozott kárigény.

Még az a szerencse, hogy nem dolgoztam valami nagyobb lélegzetű, pár száz oldalas dolgon, mert azt most sem folytatni nem tudnám, sem kinyitni – de vannak barátaim, kollégáim, akik például műfordításból élnek, nekik egy ilyen zsarolóvírus akár fél évi összes keresetük elvesztését is jelenthetné, éhezést, nyomort, talán hajléktalanságot is. És mi van, ha a tűzoltók, a rendőrség vagy egy kórház nyilvántartását kapja el? Leég a város, elmenekül a gyilkos, meghalnak a betegek. Már csak azért is égetően fontos ez, mert a mostani világjárvány idején kórházakat és kutatóintézeteket zsaroltak meg a csibészek ilyen módon, különös aljassággal – és a vészhelyzetre való tekintettel azonnal meg is kapták a pénzt.

Szóval, nem olyan ártatlan kis játék ez, mint ahogy tekinteni szokták a hatóságok, képzeljük el, mi lenne, ha egy nagyobb repülőtér forgalmát irányító számítógép adatai válnának hirtelen titkossá? Akármilyen gyorsan is fizetnének, ami a levegőben van a fertőzés pillanatában, az már nem landolhatna biztonságban, ha máshol nem, a kifutón rohannának egymásba a gépek.

És bárki elkaphatja, látszólag ártatlan módon, elmúltak már azok a daliás idők, mikor pornót kellett nézni ahhoz, hogy megfertőződjön a gépünk. Jöhet ez egy gombolyaggal játszó kiscica képével is.

Tehát nem öröm a zsarolóvírus és nem is jelentéktelen kis csibészség, főleg pedig nem a jóléti társadalom betegsége („first world problem”), mert ma már Szomália sem működik számítógépek nélkül.

Kik írják ezeket? Akárkik, akik elég gátlástalanok. Bárki lehet a csalás haszonélvezője, a szomszédunktól egy észak-koreai hackerig. Azért említem pont Észak-Koreát, mert erről az államról kimutatták, hogy jelentős bevétele származik például a Ryuk és a WannaCry-vírusból. De az orosz és ukrán szakértők is jónevűek, néha egymás ellen is harcolnak, például a Petya zsarolóvírus orosz támadásnak indult az ukrán infrastruktúra ellen, csak kissé kiszabadult az irányítás alól és végigsöpört három éve a világon. Szóval, amíg egyes államok még komoly pénzt is keresnek ezzel vagy hírszerzési-diverziós célokra használják, remény sincs, hogy megszabaduljunk ettől a fenyegetéstől.

De hát miért káromkodok én itt, hiszen megjelent írásokról van szó, és a közvélekedés szerint „az internet nem felejt”. Dehogynem felejt, ha például egy lapnál tulajdonosváltás van, az új gazda általában – fene tudja, mi okból – elsőnek az archívumot törli. Vagy ha megszűnik a lap, akkor is elszáll az archívuma, lehet, hogy egy mentett állományt még kaphat az ember, de a formátum miatt – hiszen nem adják vele a lap motorját – vagy meg tudja nézni, vagy sem. Felejt bizony az internet, nagyon is felejt.

Száz szónak is egy a vége: elég egy óvatlan pillanat, és bárki járhat úgy, mint én. Tessenek vigyázni.

Én meg lassan nekilátok a dekódolásnak. Jó nagy munka lesz.

És ha valamelyik hatóság vagy egy magánszemély elkapná a Moba szerzőit és haszonélvezőit: tessenek, kérem, értesíteni.

Tudják: a kárigény.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása