El kell magyarázni, mert amint látom nem mindenki érti, hogy mi történt tegnap, mármint az Európai Unió és Magyarország között, és ennek mik lehetnek a következményei. Semmi jó, az igaz: de most és azonnal nagy baj nem lesz a vétózásból. Annál jobban van megépítve az Unió hajója, hogy ebbe beleroppanjon. Bezzeg mi gyengébben állunk.

Akkor vegyük az alaphírt, hogy utána tudjuk elemezni. Éspedig vegyük az MTI-ből, hogy senki se köthessen belénk (különben laptársaink is onnét vették, csak nem mindegyik jelezte).

„Budapest, 2020. november 16., hétfő (MTI) – Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a „Next Generation EU” helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” - írta Orbán Viktor.
Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.
Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.” (MTI)

Hűha, ebből mi lesz? Egyelőre nincs vége a világnak, belátható időn belül nem is dől össze, azonban hosszas huzakodás várható. És sokan fognak minket emiatt baromira utálni. Arról van ugyanis szó – ezredszer írom le – hogy az Unió, amelynek amúgy is épp a költségvetést kellett összerakosgatnia (és lám: még humánusak voltak Magyarországgal, hiszen ha időben alkalmazzák a hetes cikkelyt, nekünk nem vétójogunk, de szavunk sem lehetne már ez ügyben), az új büdzsé számolása közben úgy gondolta, tekintettel a világjárvány miatt kialakult válságra, létrehoz egy soha nem látott mértékű gazdasági helyreállítási alapot is, amelynek csak kevés eleme jelent kölcsönt, a legtöbb, ez úton adott támogatást sohanapján kell megfizetni, ajándék, segély, hívjuk, ahogy akarjuk: azért osztják a pénzt, hogy össze ne dőljön az uniós gazdaság.

Osztják vagyis osztanák hát: de nem ész nélkül. Az nem úgy megy, hogy ott az a szép summa, és Unió-szerte kiadják a lakosságnak, minden második sarkon áll egy bódé, be lehet állni a sorba és pénzt szórnak belőle közénk. Azért ezeket a támogatásokat kizárólag gazdasági célra szánják, kritériumai vannak a megszerzésüknek, különben semmi sem gátolna abban mondjuk engem, hogy ma bejegyeztessek egy herkenyűhergelő vállalkozást, holnap folyamodjak támogatásért, és holnapután megkapjam, majd azonnal el is játsszam ruletten és pókeren, mert a sok pénz arra való. De nem csak a magánszemélyeket és a vállalkozásokat szűrik meg, hanem a tagállamok is eleget kell tegyenek bizonyos feltételeknek, különben nem kaphatnak karácsonyra krisztkindlit. (Mondjuk karácsonyra ide sem érne).

Több ilyen feltétel van, ezeknek egyike a jogállamiság. Ez nem tetszik Magyarországnak és Lengyelországnak, illetve az országoknak és népeknek tán még tetszene is, csak a kormányaik prüszkölnek tőle. Ugyanis ebben a két tagállamban bajok vannak a jogállamisággal. Jó: akkor mi az a jogállamiság, amiről a magyar kormány folyamatosan azt állítja, hogy nincs még meghatározása sem? Határozzuk meg Viktorka kedvéért, ha már neki egyedül nem megy.

Tehát az az elv a jogállamiság, ami azt mondja, hogy legalább a saját törvényeinket tartsuk be és ne cserélgessük, változtassuk őket pillanatnyi szükség és igény szerint, valamint a magyar törvény- és jogrendszer feleljen meg azoknak az általános követelményeknek, amiket uniós alapértékeknek hívunk, tartsa azokat tiszteletben. Az uniós alapértékek pedig itt olvashatóak, igazán nem nehéz tiszteletben tartani őket.

Az alapértékek tartalmazzák magát a jogállamiságot is, ezt az Unió pedig úgy fogalmazza meg, miszerint:

„Az EU alapja a jogállamiság. Tevékenysége minden esetben a tagállamai által önkéntes alapon és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapul. A jognak és az igazságnak független igazságszolgáltatás szerez érvényt. A tagállamok az Európai Bíróságra bízták a végső döntés jogát. Az általa hozott ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania.”

Az én meghatározásom annyival mond többet – mivel a magyar viszonyokra vonatkozik – hogy tartalmazza a jogharmonizációt és a koherencia elvét is a törvénykezésen belül. Miért nehéz ezt nekünk betartani?

Mert a NER-nek épp az a lényege, hogy parlamenti kétharmad birtokában bármely törvény megváltoztatható bármikor, ha kell, így egyfajta többségi diktatúra alakul ki, amit az alkotmány és egyéb törvények megváltoztatása miatt semmi sem korlátoz hatalmában. Papíron és az alaptörvény szerint Magyarország jogállam, mely törvényekre épül, csak hát ezek a törvények változhatnak bármely pillanatban, mert kényre-kegyre vannak bízva, tehát ha arról hoznak törvényt, hogy minden kék szemű ember verklivel kell közlekedjen abban és csak az esetben, ha élesztőért indul a kisboltba, mely törvény tökéletes hülyeség volna és ezer ponton sértené az uniós alapértékeket, Magyarország a saját szempontjából jogállam maradna, ugyanis betartaná saját törvényeit. Csak hülye törvényeink is volnának. Amiket más, például az Unió joggal tartana igazságtalannak, és megtámadhatóak volnának az Európai Bíróságon, bár csak akkor, ha a kereset előbb megjárt minden magyar jogi fórumot, első foktól Kúriáig, esetleg még Alkotmánybíróságig is. (Ez utóbbi csak bizonyos esetekben szükséges).

A magyar kormány ellenben azt kiáltozza, hogy a törvényeink legkisebb mértékű érintése is nemzeti szuverenitásunk megsértése, mivel Magyarország nem csak jog- de nemzetállam is. Hát azért érdekes egy logika ez. Olyan az, amikor a jogállam ütközik a nemzeti szuverenitással, mintha én most betennék egy három órás AC/DC-koncertet, csutkára tekerném a hangerőt és elkezdenék ugrálni a szobában. Minden szomszédom szólna, hogy hagyjam abba, én pedig azt mondanám, a saját lakásom négy fala között nekem szabad zenét hallgatni? Ez szuverenitásom és jogaim csorbítása! Persze, hogy szabad: míg nem sértem vele mások jogát a nyugalomhoz, pihenéshez, munkához, zavartalan családi élethez. Különben pedig, ha minden törvénykezésbe való beavatkozás sértené a nemzeti szuverenitást, akkor nekünk már belépni sem lett volna szabad az Unióba, hiszen annak alapfeltétele volt a halálbüntetés eltörlése. Csodálom is, hogy a kormány még nem vette elő ezt az érvet. Az más kérdés, hogy az Unió nyújtotta előnyökhöz képest kismiska volt a halálbüntetés okozta kétséges élvezet.

Nos, akkor tudjuk már, mi a jogállamiság, mit nem akar a magyar és a lengyel kormány betartani, azt is tisztáztuk, hogy most ez a két ország azzal zsarolja az összes többit, hogy megvétózza a költségvetést és a helyreállítási alapot. Ha mi nem kaphatunk feltétel nélkül rengeteg pénzt, aminek az elköltését se tessenek ellenőrizni, ne kapjon senki egy fityinget sem!

Reális ez a zsarolási alap?

Igen és nem.

A költségvetést ugyan megvétózhatjuk, jogunkban áll (hej, hetes cikkely, de megkéstél), csakhogy az Unió egész okosan szervezett társulat. Ha nincs neki költségvetése, akkor is van, ha megvétózzák, attól még nem süllyed el a hajó, felkészültek ennek a lehetőségére is: ilyen esetben a korábbi költségvetés érvényes, míg újat nem alkotnak. Oszt jónapot, hogy egy érintettet idézzek.

Más a helyzet a helyreállítási alappal. Annak a kifizetését viszont meggátolhatja, késleltetheti ez a vétó, erről nagyon sokat lehet és kell is majd tárgyalni, és vagy Orbán enged, vagy az Unió. Orbán nem fog, az Uniónak meg nincs miért, szóval el fognak húzódni ezek az egyezkedések.

És igazból az időhúzás a zsarolás alapja: máshol, jogállamokban kéne az a pénz, mint egy falat kenyér, de míg velünk huzakodnak, ők sem kaphatják meg, sok csődbe ment európai vállalkozás fogja joggal átkozni a szuverén magyar önérzetet... Legrosszabb esetben a két renitens államot kihagyják a helyreállítási alapból, ami miatt gyönyörűen lehet majd idehaza sipákolni és unióellenes hangulatot kelteni.

Csakhogy ez nem jelenti az összes uniós támogatás felfüggesztését, ez csak a helyreállítási alap forrásaitól zárja el az országot. Azonban ezek nélkül a támogatások nélkül a magyar gazdaság megroggyan, és nagyon komoly lépéshátrányba kerül az összes többi uniós államéhoz képest. Minek következtében még a mostaninál is jobban meggyengül a forint árfolyama, beüt egy komoly infláció, a banki törlesztési részletek felrohannak az egekbe, és az árak is, hiszen Magyarország semmiből sem teljesen önellátó, önelégült gőgöt kivéve.

Tehát amikor Orbán Viktor hivatalosan az ország nemzeti szuverenitását, a valóságban a saját teljhatalmát védvén zsarolni kezdi az Európai Uniót, a mi holnapi kenyerünkkel játszik. És nem azért lesz majd méregdrága a kenyér nálunk, mert a gonosz Unió bosszút áll a kicsiny, ám bátor Magyarországon, hanem azért, mert pártunk és kormányunk bedönti a gazdaságot merő büszkeségből és hatalomféltésből. A gazdaság megkerülhetetlen törvényszerűségei miatt lesz drága az élet.

Persze, nem csak a kenyér lesz drága majd, hanem az olyan alapvető élelmiszerek is, mint a pálinka. És azt már a szuverén öntudatára oly büszke miniszterelnök is megérezné, már ha a fizetéséből élne (igaz, vagyona meg hivatalosan nincs, tehát nem tudom mit eszik, talán fotoszintetizál, csak azt tudni, mit iszik: pálinkát).

Összefoglalva: annyi esélyünk van ebben a zsarolósdiban, mint bambuszból összerótt dzsunkának a brit páncélos csatacirkáló ellen.

Most kéne abbahagyni, elfutni, elszaladni...

Remélem, fogunk is.

Szele Tamás