A ma reggeli afgán híreket nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy semmi sem biztos, ám annak az ellenkezője sem az, valamint senki nem tud semmit, legkevésbé maguk Afganisztán polgárai De mintha a tálibok sem igazán tudnák, mit akarnak, és az is zavaros, ki a barátja és ki az ellensége kinek.

Szóval: Közép-Ázsia nem változott sokat tegnap óta.

Kezdjük azzal, amiben viszonylag biztosak lehetünk: alakulóban van a tálib kormány. Az még távolról sem világos, milyen államformája lesz Afganisztánnak, egyelőre úgy tűnik, teljesen egyedi rendszert próbálnak bevezetni – annyira egyedi, hogy még ki sincs találva teljesen. Az kétségtelen viszont, hogy a tálib állam élén Hebatullah Akhundzada mullah áll majd, de nem lesz sok feladata. Lássuk a Tolo News beszámolóját a jelenlegi helyzetről!

„A tálibok szerint Hebatullah mullah lesz a vezető, aki alatt egy miniszterelnök vagy elnök fogja irányítani az országot. Az új kormány megalakításáról folytatott megbeszélések lezárultak, és hamarosan bejelentést tesznek.

Anamullah Samangani, a tálibok kulturális bizottságának tagja elmondta, hogy Hebatullah Mullah Akhundzada, a tálibok vezetője lesz az új kormány vezetője is.

„A konzultációk már majdnem befejeződtek az új kormányról, és a kabinetről is lezajlottak a szükséges megbeszélések. Az iszlám kormány, amelyet be fogunk jelenteni, egy... modell lesz az emberek számára. A Hívők Parancsnokának (Akhunzada) jelenléte a kormányban kétségtelen. Ő lesz a kormány vezetője, és ez nem lehet kérdéses” – közölte Samangani.”

Samangani mester különben igen sokoldalú alakja a tálib mozgalomnak: hivatalosan a kulturális bizottság tagja, de ő kommunikálta erősen mérsékelt sikerrel a Pandzsir-völgy elleni hadműveleteket is, most meg lám, a kormányalakítás körül tüsténtkedik. Ő mindenhez ért, Európában sem ritka az ilyen politikus, csak hasznuk nem sok szokott lenni. De menjünk tovább.

„Meg nem erősített hírek szerint a következő kormányban is lesz miniszterelnöki poszt.

„Az új rendszer neve nem lehet sem köztársaság, sem emirátus. Valami olyasminek kellene lennie, mint egy iszlám kormány. Hebatullahnak kell a kormány élén állnia, és nem ő lesz az elnök. Ő lesz Afganisztán vezetője. Alatta lesz egy miniszterelnök vagy egy elnök, aki az ő felügyelete alatt fog dolgozni” – mondta Mohammad Hasan Haqyar politikai elemző.”

A tálibok feltalálták Áder Jánost, bár Hebatullah mullahnak valószínűleg még aláírnia sem nagyon kell a törvényeket. Hogy ez esetben mi lesz a dolga, az titok, valószínűleg semmi, de legalább akadni fog egy, egyetlenegy ember az országban, aki semmiért sem lesz felelős, történjen bármi. Viszont vidéken kezd felállni az új közigazgatás.

„A tálibok már kinevezték a tartományok és körzetek kormányzóit, rendőrfőnökeit és rendőrparancsnokait.

„Az Iszlám Emirátus minden egyes tartományban aktív. Minden tartományban van egy kormányzó, aki megkezdte a munkát. Minden körzetben van egy kerületi kormányzó és egy rendőrfőnök, akik az emberekért dolgoznak” – mondta Abdul Hanan Haqqani, a tálibok egyik tagja.

Bár a tálibok szerint a konzultációk az új kormány megalakításáról már befejeződtek, a rendszer nevéről, a nemzeti zászlóról vagy a nemzeti himnuszról még nem folytak nyilvános megbeszélések.”

Ezt nem is érdemes kétségbe vonni: tudjuk hogy, sok év hálózatépítésének, kapcsolatrendszer-kialakításának volt köszönhető a majdnem vértelen tálib hatalomátvétel, ennek most beérik a gyümölcse: Pandzsirt kivéve valószínűleg sehol sem lesz gond, és többnyire egy már fennálló helyzetet fognak legalizálni. Rendben, de akkor emirátus vagy nem emirátus? Mohammad Hasan Haqyar szerint nem az lesz, Abdul Hanan Haqqani szerint mégis. Mindenesetre Ahmadullah Muttaqi a Twitteren bejelentette:

„A Tájékoztatási és Kulturális Minisztérium megtette az előkészületeket a közelgő ünnepségre az elnöki palotában. Az új kormány beiktatására ezen a közelgő ceremónián kerül sor.”

Rendben van, már képek is kikerültek a nagyszabású előkészületekről, valószínűleg a világ legnagyobb tálib zászlaját készülnek felvonni, de kicsoda Ahmadullah Muttaqi, hogy ezt bejelentheti? Ő, kérem, az Afgán Iszlám Emirátus Kulturális Bizottságának Multimédia Ágát vezeti. Érdekes hely lehet az a kulturális bizottság tele polihisztorral. Valóságos agytröszt vagy a Központi Bizottság Politbürója (különben valószínűleg pontosan annak a feladatait látja el).

Ez a helyzet a nagyurakkal. De mi van a szerény, kétkezi tálibokkal?

A szerény, kétkezi tálibok kissé durcásak, ugyanis az amerikaiak a repülőtér elhagyásakor arra kényszerültek, hogy hátra hagyjanak némely légiközlekedési eszközöket, például a mentésben használt helikoptereket. Ezeket a tálibok diadalmasan birtokba vették, és már hozzá is akarták csapni a régi hadseregtől örökölt, nem túl hatékony légierejükhöz, de bánatosan kellett tudomásul vegyék: annyira megrongálták őket az előző tulajdonosok, hogy azok már sohasem fognak repülni. A helikopterekkel különben is mérsékelt a szerencséjük: a régi légierő állományából egyetlen Black Hawkot voltak képesek beüzemelni, semmi többet, ugyanis nincsenek pilótáik: annak meg nincsenek fegyverrendszerei. De a repülőtéren megrongált gépek miatt mégis durcásak. Mint egyik parancsnokuk közölte az al-Dzsazirával:

„Úgy gondoljuk, hogy ezek a gépek az afgán nemzeti vagyon részei. Most mi vagyunk a kormány, és nagy hasznunkat láttuk volna.”

Az eszébe sem jut, hogy a megrongálás idején – de voltaképpen még most is – a gépek az Amerikai Egyesült Államok nemzeti vagyonának részei voltak. És tulajdonosaik egészen pontosan azt tehettek velük, amit akartak. Ha úgy akarták, szét is verhették a helikoptereket és lám: úgy akarták.

A repülőtérrel kapcsolatban napok óta kering egy sötét gyanú, melyet először a CNN hozott nyilvánosságra. Ez – dióhéjban – már nem is sejtés, hanem egy része bizonyított tény. Arról van szó, hogy az evakuáció alatt az amerikai alakulatok és egyes tálib csapatok szó szerint összedolgoztak. Maguk a tálibok is segítették a menekülőket, akik nem egyszer nem hittek a saját szemüknek, mikor azt látták, hogy nem kivégezni viszik őket, hanem biztosítják a szabad elvonulásukat. Erről sok mindent lehet gondolni, de ha valahol annyi ideje zajlik háború, mint Afganisztánban – gyakorlatilag az ország fennállása óta – akkor bizony van az a pénz, amiért bérmunkában megoldható némi árulás. De felvetődik a kérdés: lehet ez egy eljövendő ISIS-K elleni amerikai-tálib szövetség, egy „gyönyörű barátság” kezdete? Erről a Defense One kérdezte a Pentagon illetékeseit.

„Tekintettel a közös ellenségre, és a kiürítés során történt koordinációra, „lehetséges”, hogy az Egyesült Államok koordinálhatja a tálibokkal ezeket a csapásokat, mondta szerdán Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a hadsereg tábornoka.

„Nem tudjuk, mi lesz a tálibok jövője. De személyes tapasztalatból mondhatom, hogy ez egy kegyetlen csoport” – mondta Milley. „Hogy megváltoznak-e vagy sem, azt majd meglátjuk”.

Mielőtt folytatta volna, Lloyd Austin védelmi miniszter közbeszólt.

„A tálibokkal nagyon szűk körű ügyekben dolgoztunk együtt. És csak arról volt szó, hogy minél több embert kihozzunk, amennyit csak tudtunk. És így nem spekulálnék a kapcsolat kiszélesedéséről.”

(…)

A tálibok és az USA közötti ideológiai különbségek a nők jogait és más kérdéseket illetően valószínűleg szintén lehetetlenné teszik a teljes jövőbeli együttműködést – mondta Dan Byman, a Brookings Institute Közel-Kelet-politikai Központjának vezető munkatársa. Korlátozott formában azonban van lehetőség az együttműködésre.

„El tudom képzelni a közvetett együttműködést időnként egy olyan országon keresztül, mint Pakisztán, ahol a tálibok megosztják egymással az információt, hogy az IS-K néhány embere az ország egy bizonyos részén rejtőzik. És ha történetesen egy 500 kilós bomba esne le arrafelé, akkor nem igazán bánnák túlságosan”.

Akkor egyik illetékes ezt mondja, a másik amazt, és végső soron úgyis a gyakorlat dönti el, mi lesz. Én azért tennék egy közepes összeget egy átmeneti barátkozás lehetőségére.

És mi újság Északon? Északon összecsapások zajlanak, mint az várható is volt. A TASzSz orosz hírügynökség tegnap este 19:25-kor egy olyan csatáról adott hírt, amelyben állítólag komoly tálib veszteségek voltak:

„Az összecsapások, amelyek tegnap este kezdődtek, miután a tálibok megpróbáltak betörni Panjshir tartományba, több mint 300 fegyveresük likvidálásával végződtek. Több tucat radikális vagy súlyosan megsebesült, vagy fogságba esett. Jelenleg folytatódnak az ellenségeskedések a régió bejáratainál. A tálibok nem tudták áttörni a védelmi vonalat, ezért most kénytelenek visszavonulni.”

Igen, csakhogy egyrészt a TASzSz nem szentírás, másrészt valamiért ezt Kairóból jelentették, harmadrészt a tegnapi „tegnap” az ma tegnapelőtt, amikor is – mint én is beszámoltam róla – valóban híre jött egy komoly összecsapásnak a Khawak-hágónál (vagy Khawak falunál), csak szó nem volt háromszáz halottról. Ötvenről volt szó, és ez a szám már valószínűbb. A helyzet megértését nehezíti, hogy Afganisztánnak nincsenek megfelelően részletes nyilvánosan elérhető térképei, a Google Maps is nagyjából használhatatlan, a helységnevek a különböző helyi nyelveken még véletlenül sem hasonlítanak egymásra, tehát komoly feladat rájönni, egyáltalán hol fekszik egy település vagy hogyan hívják.

De a khawaki csatát semmiképpen sem a TAszSz találta ki, sőt, még el sem túlozta, ugyanis az India Today már háromszázötven elesett tálibról ír. Ezt is fenntartásokkal kezelném, de az biztosnak tűnik most már, hogy komoly harcok lehettek arrafelé. Melyekről a Tolo News is beszámol, szokása szerint mindkét fél álláspontját bemutatva.

„A tálibok megerősítették, hogy a harcok már két napja tartanak, és mindkét félnek vannak áldozatai.

„Az Iszlám Emirátus mudzsahedjeit megtámadták egyes körök Pandzsirban, akik blöffölnek és azt mondják, hogy ellenállnak. A mudzsahedek reagáltak a támadásra, és ennek következtében a másik oldal súlyos veszteségeket szenvedett” – mondta Anamullah Samangani, a tálibok kulturális bizottságának tagja.”

Megint régi barátunk, Amanullah Samangani, mindenhol vele találkozunk... Nincs más ismerős a környéken? Dehogy nincs, arrafelé parancsnokol Amir Khan Muttaqi is, sőt, egyes források szerint ő Pandzsir tálibok által kinevezett kormányzója. Ez vagy így van, vagy sem, de emberünk veterán tálib vezető és a Kulturális Bizottság Muttaqija rokona kell legyen neki. És mit mondanak az ellenállók? Amit eddig:

„Az elmúlt 40 órában a tálibok a baghlani Andarab-völgyből támadást indítottak Khawak ellen. A mi oldalunkról Andarab különböző járásainak helyi erői, a pandzsiri helyi erők, valamint az ANSDF erői voltak jelen. Nagyon jól visszaverték; ezen a fronton legyőzték a tálibokat. A tálibok 40 embert vesztettek, további 35-en megsebesültek – mondta Fahim Dashti, az ellenállási front szóvivője.”

Akkor megint a tegnapi negyven-ötven halottnál tartunk.

Még egyetlen érdekességről kell beszámolnom, ami véletlenül került a látókörömbe: az ellenállóknak van legalább egy valódi harckocsija is. Sőt: mozgóképes, működőképes, kérdés, mennyi muníció van hozzá, de mindenképpen komoly előnyt jelent ez nekik azon a terepen – régi is, szovjet is, de páncélos.

Hát ilyen ez az Afganisztán. Semmi sem biztos, semmi sem érthető, emirátus is, nem is, háború is, béke is, csak az biztos, hogy arrafelé minden bizonytalan.

Híradásainkat folytatjuk.

Szele Tamás