Forgókínpad

Forgókínpad

Háború, karnyújtásnyira

2022. február 21. - Szele Tamás

Folytatjuk az ukrajnai helyzetet bemutató sorozatunkat, annak dacára, hogy nem kis nehézségekbe ütközik eligazodni az események között. Az nem új, hogy a szemben álló felek egymással ellentétes információkat közölnek, az már inkább, hogy a nemzetközi diplomácia is teljesen inkoherens, átláthatatlan nyilatkozatokat ad ki az ügyben.

orosz-ukran_oklok.jpg

A hírek mennyisége is letaglózó, megint bontsuk szokásunk szerint három csoportra őket, azaz a menekültek helyzetéről szóló infromációkra, a nemzetközi diplomáciai hírekre és a tényleges harci cselekmények leírására. Lássunk is neki, mert sosem lesz vége.

Menekültügyben annyi a fejlemény, hogy újabb adatok érkeztek arról, hányan hagyták el a Donbássz területét az evakuáció kezdete óta:

ROSTOV-ON-DON, február 21. /TASZSZ/. Mintegy 61 ezer donbásszi lakos érkezett Oroszországba az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságban pénteken bejelentett evakuálást követően – közölte hétfőn újságírókkal Alekszandr Csuprijan megbízott rendkívüli helyzetek minisztere.

Csuprijan azt is elmondta, hogy a nap folyamán a Rosztovi területről kilenc vonatot indítottak a Donbásszból más orosz régiókba menekültekkel.”

A részletekről annyit árultak el, hogy:

Az Orosz Föderációban folytatódik a donyecki és luganszki népköztársaságokból érkező menekültek elhelyezése. Összességében 43 régióban közel 400 ideiglenes befogadóközpontot készítettek elő, összesen 42 ezer ember befogadására. Tartalékként további 149 ideiglenes szállásközpontot készítettek elő több mint 54 ezer ember számára. Összességében négy oroszországi régióban mintegy 10 ezer evakuáltat szállásoltak el, köztük több mint 4500 gyermeket. „A noginszki és a tulai mentőközpontok konvoja további három ilyen tábort szállított a Rosztovi területre, 400 fő befogadóképességgel” – mondta Alekszandr Csuprijan rendkívüli helyzetek ügyvezető minisztere.”

Azért ez sajátos matematika, ugyanis akárhogyan számolom, 61 ezer fő hagyta el lakóhelyét és érkezett meg orosz területre a tervezett 700 ezer főből, őket várta mindösszesen (tartalékkal együtt) 96 ezer férőhely, szóval 569 ezer fő elhelyezése még kérdéses. Az sem egyértelmű, ki számít kiskorúnak és ki nem, ugyanis a reggeli hírek szerint a donyecki és luhanszki népköztársaságok katonai iskoláinak tanulóit is mozgósítják – legalábbis így írta közösségi oldalán Ljudmila Denyiszova ukrán ombudsman a Donbaszban tevékenykedő emberi jogi szervezetektől kapott információk alapján. A jelentés szerint ez a 16-18 éves korosztályra vonatkozik, csakhogy az intézkedés sérti a civilek háborús védelméről szóló egyezmény 51. cikkét, amely tiltja a gyermekek fegyveres konfliktusba való bevonását. Az UNICEF értesült ugyan a helyzetről, de sajnos tehetetlen.

Ennyit tudunk a menekültügyről, lássuk a nemzetközi diplomácia porondját. Ott teljes a káosz. Hat órával ezelőtt még bejelentette Macron francia elnök, hogy Biden és Putyin elviekben beleegyeztek egy csúcstalálkozóba (Biden ahhoz kötötte a részvételét, hogy a találkozóig nem következik be a támadás), azonban egy órával ezelőtt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hivatalosan bejelentette:

Korai még bármiféle csúcstalálkozó szervezésével kapcsolatos tervekről beszélni”

ami nem jelent sem elutasítást, sem beleegyezést, tehát menet közben történhetett valami, ami a reggeli álláspontokat minimum megváltoztatta. Mindenesetre már ezt megelőzően is valóságos orosz külügyi nyilatkozatháború indult el, Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő például azt mondta egy tévényilatkozatban:

Stoltenberget nem lehet hallgatni, egyszerűen káros az egészségre. Ez az ember túl sokszor mondott olyan dolgokat, amelyeknek semmi köze a valósághoz, és az a struktúra, amelyet valójában vezet, túl sokszor engedett különböző behatásoknak – a hamis információk terjesztésétől kezdve az agresszív fellépésekig –, hogy egyszerűen képtelenség meghallgatni a történtek egy újabb értelmezését. Nem állják ki a kritikát.”

Jó, hát Zaharovát tényleg a csípős nyelvéről ismerik (lassan világszerte, elképzelek egy tárgyalást közötte és a szintén szókimondásáról ismert Kim Jodzsong között, Észak-Korea ügyében – micsoda trágár ordítozást csapna a két finom hölgy...) de még a végtelenül profi diplomatának tekintendő Lavrov külügyminiszter is elragadtatta magát:

A nyugati országok megpróbálnak szinte feloldhatatlan konfrontációt teremteni Oroszország és az Észak-Atlanti Szövetség között.”

Izé. Nem úgy volt, hogy Moszkva szabott teljesíthetetlen feltételeket? Ja, de. Mindenesetre Lavrov most egészen más miatt haragszik, mintha Ukrajna nem is létezne.

A világban gyorsan változik a politikai helyzet, ez különösen a közel-keleti és észak-afrikai kérdéseket érinti. A legsajnálatosabb, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254. számú határozatának végrehajtására tett erőfeszítéseinket befolyásolja az a légkör, amelyet nyugati kollégáink teremtenek, megpróbálva szinte feloldhatatlan konfrontációt indítani Oroszország és a nyugati szövetség között. Nem hagyjuk, hogy az ilyen kísérletek aláássák a konkrét eredmények elérésére irányuló képességünket, és negatívan befolyásolják az Oroszország és Szíria közötti legszorosabb stratégiai kapcsolatok fejlődését.”

Ugyanis mindezt a szíriai külügyminiszterrel közösen tartott tárgyalásai után mondta. Hát... nem hinném, hogy Lavrov életében valaha is mondott valamit indulatból, ennek is kell legyen értelme. Időközben kiszivárogtak azok a szankciók is, amiket az Egyesült Államok tervez Oroszország ellen, ha mégis lerohannák Ukrajnát. Lényegében véve a bankközi-pénzügyi kapcsolatok teljes megszakításáról van szó, mely főként négy központi orosz bankra vonatkozna, ezek: a VTB Bank, a Szberbank, a VEB és a Gazprombank.

Folytassuk a harci cselekmények ismertetésével, ugyanis azok most a legfontosabbak. A teljesség igénye nélkül számolunk be az eseményekről, ugyanis nem jött ki az összefoglaló EBESZ-jelentés róluk, így a szemben álló felek adataira kell hagyatkoznunk, melyek köszönő viszonyban sincsenek egymással. A TASZSZ szerint például:

Az ukrán fegyveres erők durván megsértették a tűzszünetet, többek között nehézfegyverek bevetésével. Hat esetről számoltak be – közölte az LNK missziója, hozzátéve, hogy a lövéseket aknavetőkből és 122 mm-es tüzérségi rendszerekből végezték. A lövedékek Szokolniki, Nyizsnye Lozovoj, Szlavjanoszerbszk, Zseltoj, Kalinovo és Veszelaja Gora településeket érte.

Közben a DNK missziója hétfő reggel szintén hat támadást jelentett az ukrán csapatok részéről a köztársaság lakott települései ellen. Tűz alá kerültek Vasziljevka, Bezimjannojé, Novolaszpa, Luganszkoje, Nyikolajevka és Oktyabr települések. Az ukrán csapatok 120 milliméteres aknavetőket, különböző típusú gránátvetőket és lőfegyvereket használtak.”

Viszont – és ez a legriasztóbb! – megtörténtek az első orosz–ukrán határincidensek. Két esetről számolhatunk be eddig, az első a Meduza.io alapján orosz oldalról úgy nézett ki, hogy:

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közszolgálati központja közölte, hogy február 21-én 09:50-kor egy ismeretlen típusú, Ukrajna területéről kilőtt gránát teljesen megsemmisítette az orosz FSZB határőrség egyik szolgálati helyét a Rosztovi területen, amely az orosz–ukrán határtól mintegy 150 méterre található. Sérültek nem voltak, a tűzszerészek a helyszínen dolgoztak.

A határőrök a Neklinovszkij kerületben lévő Scserbakovo falu közelében állomásoztak – közölte az FSZB regionális osztálya a TASZSZ-szal. Az RBC szerint a határt ezen a helyen az önjelölt Donyecki Népköztársaság erői ellenőrzik.”

Ellenben lássuk az ukrán értelmezést is!

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSZVT) titkára ezt és más eseteket kommentálva, amikor a Rosztovi terület határ menti területein gránátok robbantak, azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „csak akkor tud visszalőni, ha veszélyben van katonáink élete”.

Nem mi lövöldözünk, semmi közünk hozzá” – mondta az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. – Figyelmeztettünk és most is figyelmeztetünk, hogy fantáziálhatnak, amennyit csak akarnak, azt csinálhatnak, amit csak akarnak, és mi készen állunk erre, sőt, a világ is készen áll erre. Az Orosz Föderáció azon törekvése, hogy aktív cselekvésre provokáljon minket, nem fog működni.”

A másik esetben viszont már valódi tűzharc zajlott, ennek egyedül az orosz értelmezése áll rendelkezésünkre, az Interfaksz hírügynökség révén:

Az orosz hadsereg az Ukrajna területéről beszivárgott szabotőrök likvidálásáról számolt be.

Az összecsapás eredményeként az ukrán erők egyik szabotázs- és felderítő csoportjának öt beszivárgó tagja megsemmisült” – jelentette a Déli Katonai Körzet.

Az Orosz Fegyveres Erők és az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrségeinek katonái között nem voltak áldozatok” – áll a közleményben.

A Déli Katonai Körzet közlése szerint a szabotázscsoportot február 21-én, hétfőn, moszkvai idő szerint 06:00 óra körül észlelte az orosz–ukrán államhatáron fekvő Mityakinszkaja (Rosztovi terület) település közelében az FSZB határőrsége.

A szabotőrök feltartóztatásához a határőrök erősítést kértek a Déli Katonai Körzetnek a határ operatív biztosítására kijelölt egységétől.

Az Ukrán Fegyveres Erők két gyalogsági harcjárműve szállt harcba, hogy sürgősen evakuálják a szabotőrcsoportot Ukrajna területéről az Orosz Föderációval közös államhatáron át. A csata helyszínére érkező orosz fegyveres erők egy egysége azonban mindkét BMP-t megsemmisítette páncéltörő fegyverekkel – közölte a Déli Katonai Körzet.”

Ez viszont már háború, hadseregek háborúja, nem gerilláké vagy milíciáké.

Hogy még egy utolsó rossz hírrel szolgáljak az írás vége előtt: a ma kora délutáni órákban a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság vezetői kérelemmel fordultak Vlagyimir Putyinhoz államaik elismerése ügyében. Az orosz elnök azonnal összehívta a Föderáció Biztonsági Tanácsát, mely jelenleg is ülésezik.

A döntés nézetem szerint nem is lehet kérdéses: el fogják ismerni ezen államok szuverenitását és elfogadják csatlakozásukat az Oroszországi Föderációhoz.

Minek következtében elkerülhetetlenné válik a háború.

Híradásainkat folytatjuk.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása