Nem örülhetünk eléggé annak, hogy megúsztuk a zaporizzsjai atomerőmű komolyabb sérülését, ami nukleáris szennyezéssel áraszthatta volna el egész Európát – igen, Kijevet, Moszkvát, Budapestet, Varsót és Berlint is – ugyanis a támadó csecsen alakulatok nem voltak túl műveltek az atomfizika terén, így a veszélyt nem vették tekintetbe, szóval most csendes hálafohász az Ég felé, aztán nézzük a híreket.

Illetve, ma főleg a gazdasági híreket nézzük, ugyanis a rubel után a forint árfolyama is elkezdett meredeken zuhanni, hála az elmúlt évek oroszbarát magyar külpolitikájának, bár mi még a közelében sem járunk annak a minimum 41 százalékos értékvesztésnek, ami a rubellel történt. Azért érdemes belegondolni, hogy ha kevesebbet látogatják vezetőink Moszkva csodaszép városát, talán kisebb infláció szakadt volna a nyakunkba. De most már késő ezen bánkódni.

Oroszországban viszont hatalmas a baj. Én értem, hogy magyar nyelvterületen a sikeres dezinformációs kampányok miatt az a közvélekedés, hogy Oroszhon vagyona végtelen, „nincs a Földön gazdagabb, szebb ország”, a cár atyuska hatalma is végtelen, csak hát ez nem így van. Nagyon nem, Oroszhon ezzel a háborúval szó szerint kidobta az ablakon tartalékainak felét.

De előbb lássuk, milyen a jelenlegi helyzet ebben a gazdag nagyhatalomban. Jelentem: kriminális. A bankok előtt hosszú sorok állnak, mindenki próbálja kivenni a betétjét készpénzben, míg van még mit és míg kap a pénzéért gyufán kívül egyebet is (nemsokára valószínűleg gyufa sem lesz). Az orosz bankokra nehezedő nyomást fokozta, hogy számos üzlet leállította egyes kártyás fizetések elfogadását, arra számítva, hogy az Egyesült Államok döntése, miszerint számos orosz bankot kizárnak a SWIFT fizetési hálózatból, azt eredményezheti, hogy ezeket a kártyás tranzakciókat nem lehet feldolgozni. Szóval ATM sincs.

A helyzet nyilván a nemzetközi szankciók miatt alakult így, de tesznek ellene valamit? Igen, tesznek: az orosz jegybank több mint kétszeresére, 20 százalékra emelte a kamatlábakat, hogy megpróbálja megállítani a rubel romlását. Az ország emellett megtiltotta a külföldi befektetőknek, hogy orosz részvényeket és kötvényeket adjanak el, így próbálva őket arra kényszeríteni, hogy továbbra is rubelben tartsák a pénzüket. Igen ám, csakhogy a szankciók része volt az is, hogy a hétvégén az Oroszországgal nem től barátságos államok úgy döntöttek: korlátozzák az orosz központi bankot abban, hogy „nemzetközi tartalékait” felhasználja erre.

De hiszen van pénz, Oroszországnak február közepén mintegy 643 milliárd dollárnyi nemzetközi tartaléka volt a Bank of Russia adatai szerint! Normális esetben ha jön egy valutaválság, a központi bank ezeket a tartalékokat rubelért eladhatja, hogy a valuta értékét megőrizze. Ezt a legendás tartalékot különben a 2008-as válság után kezdték el felhalmozni és soha el nem vettek belőle, még a koronavírus-járvány idején sem használták fel, illetve egy alkalommal mégis igénybe vették a tíz százalékát. Akkor, amikor a Krím annexiója idején eleinte a mostaninál jóval enyhébb szankciókkal sújtották az országot és a rubel akkor is inflálódni kezdett. A kísérlet nem járt sikerrel: de ezt az esetet kivéve nem bolygatták, meghagyták szükség esetére.

Most itt a szükség, hol a pénz?

A pénz – a Fortune magazin tanúsága szerint – nagyrészt Nyugaton van. Pont a szankcionáló államokban.

„A tartalékokból 300 milliárd dollárt az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Japánban és Ausztriában máködő bankokban tartanak a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint, amelyek 2021 elejétől származnak. További 30 milliárd dollárt nemzetközi valutaalapú szervezetekre bíztak, ahol az USA szintén megakadályozhatja, hogy Oroszország hozzáférjen ezekhez.

Tehát az amerikai döntés, amely korlátozza az orosz központi bank azon képességét, hogy devizatartalékokat adjon el rubelért, lényegében egy gyors csapással megfelezhette az orosz pénzügyi kapacitást.”

Hát, izé, és erre nem gondolt senki? Nem okos összeveszni azzal, akinél a pénztárcám van... most persze, hogy kapkod az orosz bankrendszer, mint Bernát a ménkűhöz. Az Orosz Nemzeti Bankot komolyan aggasztja a rubel zuhanása és a valuta támogatására való képességének gyengülése. Hétfőn például megbízta az orosz energia- és fémipari exportőröket, hogy adják el saját devizatartalékaik 80%-át, hogy nagyobb keresletet teremtsenek a rubel iránt. Ezért állították le a lakossági devizaügyleteket is. Erről tegnap írtam részletesebben.

Na de... mire valók a barátok? Ott van épp a legújabb, leggazdagabb: Kína. Ő nem egy kis pénzmagot, ha kérnek tőle?

Vagy ad, vagy sem, ha ad, hát mindig nagy kamatra, de most nem is akar. Mai hír, hogy felfüggeszti valamennyi üzleti tevékenységét Oroszországban és Fehéroroszországban az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB), amelyet egyébként épp azért hoztak létre 2016-ban, hogy ellensúlyozza a Világbank és az EBRD nemzetközi befolyását. Sőt, bejelentette oroszországi tevékenységének a felfüggesztését a sanghaji központú Új Fejlesztési Bank is. Aki nem hiszi, járjon utána a HVG-ben. Kína különben végig „rosszallóan semleges” álláspontra helyezkedett az ukrajnai invázió ügyében, ugyanis a kínai diplomáciai gondolkodás ezt beavatkozásnak tekinti, ha ők támadnák meg Tajvant visszacsatolás céljából, azt belügynek vennék. Nem tudjuk pontosan, az orosz tartalék maradékának mekkora része van kínai pénzintézetekben, egyes, meg nem erősített források szerint a teljes összeg 18 százaléka, de ha nem kapnak sürgősen a fejükhöz, azt is elfelejthetik.

És nem kapnak, hanem erősködnek. Oroszország vezetői beleélték magukat az áldozat szerepébe, aki mindig csak visszaüt, de ha visszaüt, akkor már legalább nagyot vág oda. Épp ma jelentette be Andrej Belouszov miniszterelnök-helyettes, miszerint:

„Az orosz kormány három lehetőséget mérlegel a külföldi vállalatokkal való bánásmódra az ukrajnai háború miatti gazdasági helyzet és szankciók közepette – közölte az ukrán kormány. Ezt Andrej Belouszov orosz miniszterelnök-helyettes mondta a kormány sajtószolgálata szerint.

Ezek között a lehetőségek között választhatnak:

– a vállalat továbbra is teljes körűen működik Oroszországban, a termeléshez szükséges nyersanyagok, anyagok, alkatrészek ellátása biztosított, és a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek teljesülnek;

– a külföldi részvényesek átruházzák részvényeiket orosz partnerekre, és később visszatérhetnek az orosz piacra;

– a vállalat végleg megszünteti tevékenységét Oroszországban, bezárja a termelést és elbocsátja az alkalmazottakat.

Belousov szerint az utóbbi lehetőséget a hatóságok szándékos csődnek tekintenék.

„Ebben az esetben a gyorsított csődeljárás útján fogunk beavatkozni, mivel számunkra abszolút prioritás a foglalkoztatás és a polgárok szociális jólétének megőrzése, hogy a jóhiszemű vállalkozók biztosítani tudják a vállalkozások hatékony működését” – mondta.”

Ezt, kérem, úgy hívjuk, hogy államosítás, illetve úgy sem, mert nem állami tulajdonba kerül a vállalat, hanem magánkézbe, aminek orosznak kell lennie, más nem érdekes. Érdekes lesz a csődeljárás a kivonuló kínai bankok ellen, ahogy még pár apróbb, jelentéktelen cég ellen is meg kell majd induljon, mert azok is kivonulnak. Például:

• a Microsoft

• az IKEA

• a Revolut

• a Cisco

• a Marks & Spencer

• és a fél világ.

Na, ezek ellen mind csődeljárás indul majd, kérem. De tényleg nincs kiút, csak ez?

Volna pedig. Ha megnézzük a szankciók szövegét, láthatjuk, hogy a megszorítások kifejezetten mentesítik Oroszország nemzetközi olaj- és gázértékesítését, azzal az ország még mindig bőségesen tudna kemény valutát keresni. Tudna, de épp az a gázfegyver lényege, hogy nem akarna!

Kérdezhetnék, hogy nem adják el a 2300 tonnás aranytartalékukat inkább?

Ha el is adnák, ki venné meg? És hogy vinné el? Hova?

Akkor, kérem, marad a nyomor és a háború.

Már persze, míg meg nem unja mindenki és agyon nem csapják a felelősöket, akik ezt az egész őrültséget elkezdték.

Híradásainkat folytatjuk.

Szele Tamás