Akkor ma választás van. Ami azt jelenti, hogy nincsenek megszokott elemzések, hírösszefoglalók, csakis erről lesznek, viszont kössenek fel az első fára, ha leírom azt a közhelyet, miszerint ez a „demokrácia ünnepe” – nem néz ki annak, meg demokráciát se sokat találok, ami ünnepelhetne. Ez egy közjogi aktus, ami igen fontos, csak nem azért, amit a legtöbb politikus mond.

A legtöbb ugyanis azt mondja, pártállásra való tekintet nélkül, éspedig minden alkalommal, hogy ez a harc lesz a végső, ha most megválasztod, onnantól minden szép lesz és jó, azt nem teszi hozzá, hogy neki lesz jó és szép, neked nem sok minden változik.

De azért fontos a választás, bár... elmagyarázta ezt helyettem jobban Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, éspedig oroszul magyarázta el, orosz ellenzéki közönségnek, miért is van most egy napig rajtunk a világ szeme. Az írás tegnap jelent meg a Meduza.io-n, én pedig ma mutatom be egyes részleteit a magyar közönségnek, remélve, hogy ha a tőlünk távol élő, orosz ajkú publikum megértette, mi is érteni fogjuk. Akkor lássuk, mit kell tudni Moszkvában is, Budapesten is a magyar választásokról?

- Miért ilyen fontos ez a választási kampány Magyarországon, és miben különbözik a korábbiaktól?

- Tény, hogy ha a Fidesz győz, akkor ez lesz a negyedik egymást követő ciklusuk. A Fidesz konzervatívnak, enyhén nacionalistának tartja magát, akik sok fontos kérdésben szemben állnak az Európai Unióval. Sokan pedig attól tartanak, hogy a negyedik ciklusuk lesz az, amikor Magyarország akár ki is léphet az EU-ból. Ezt kétlem, de azért nem zárom ki ezt a lehetőséget. És ha győz az egységes ellenzék, ahol szocialisták, zöldek, liberálisok, sőt, még a volt szélsőjobboldaliak is ott vannak, akkor van esély arra, hogy Magyarország visszatér egy európaibb útra, egyértelműbb lesz a kapcsolatunk a nyugati országokkal, az EU-val és a NATO-val, és a Putyin Oroszországához való viszonyulás is. Tehát ez egy nagyon fontos időszak, amikor Magyarországnak el kell döntenie, hogy valóban Európához tartozunk-e vagy sem.

- Mondhatjuk-e, hogy a magyar politika egyik törésvonala jelenleg az Oroszországgal kapcsolatos, és különösen a különböző politikai erők álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban?

- Határozottan. Orbán Viktor kormánya az elmúlt 12 évben túl közel került Oroszországhoz és Putyinhoz. És ennek nem voltak különösebb gazdasági vagy politikai okai. Igaz, Orbán soha nem ellenezte közvetlenül az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbítását, de gyorsan rámutatott, hogy a szankciók nem oldanak meg semmit, és Oroszországgal tárgyalni kell. Magyarország volt szinte az egyetlen ország, amely ilyen hevesen elutasította azt a közös irányvonalat, amelyet az Európai Unió képviselt Oroszországgal szemben. Ezért egyértelműen kijelenthetjük, hogy ha az ellenzék győz, akkor Magyarország sokkal kritikusabban fog viszonyulni Putyin Oroszországához, és sokkal szolidárisabbak leszünk más európai országokkal ezekben a kérdésekben.

- Egyáltalán helyes-e Orbánt oroszbarát politikusnak nevezni egy olyan országban, ahol még mindig jól emlékeznek az 1956-os eseményekre?

- Csalódást kell okoznom önöknek, mert az Orbán-kormány és a Fidesz évek óta sikeresen manipulálja a magyar választók egy részét. Ezért nagyon keveset tudnak a valós oroszországi helyzetről, és teljesen más képet alkotnak Oroszországról, mint gondolnánk. Meglepő módon a magyar választók jobboldali része nagyon pozitívan viszonyul Putyinhoz és a mai Oroszországhoz. Úgy gondolom, hogy európai mércével mérve Orbán valóban oroszbarát politikusnak nevezhető.

Itt kihagyok egy részt, terjedelmi okokból, ami Orbán Viktor hirtelen pálfordulásáról szól a háború kitörése idején – próbált volna nem fordulni – ezen kívül a nemzetiségi kérdés kerül szóba, majd eljutunk a médiáig.

- Milyen szerepet játszik ebben a magyar média? Tudom, hogy Orbán Viktor mindig is nagy figyelmet fordított az irányítása alatt történő konszolidációjukra.

- A média politikailag értékes része – azaz a televízió, a nagy rádiók, a nagy példányszámú kiadványok (napilapok és hetilapok) – Orbán kurzusát tükrözik. Nem fogalmaznak meg érdemi kritikát Oroszországgal szemben. Egyébként támogatják Orbán külpolitikáját. Jellemző volt erre például amikor 2014 decemberében – vagyis a Krím elcsatolása után – aláírta a magyarországi Paks–2 atomerőmű építéséről szóló szerződést. A kelet-ukrajnai események után, a július 17-i tragédia, az MH17-es maláj utasszállító járat lelövése után írta alá – mindez nem állította meg Orbánt. Emellett orosz kocsikat vásároltunk a budapesti metróhoz – ezek már elavultak, sok probléma van velük. És a magyar társadalom nem sok hasznukat látta. Talán Orbán szövetségesei, akik a haszonélvezői ezeknek a projekteknek, részesültek a nyereségből, de a magyar társadalom biztosan nem.

- Milyen mértékben ellenőrzi az Orbán-kormány a magyarországi médiát? Hasonló a helyzet, mint Oroszországban?

- Elég feszes, de nem olyan közvetlen. Természetesen a kormánynak komoly befolyása van a nagy tévécsatornákra, rádióállomásokra és így tovább. Ezt az ellenőrzést a Fidesz és a kormány érdekeit képviselő médiatulajdonosok gyakorolják. A választások előtti utolsó hetekben az ellenzéknek alig volt lehetősége arra, hogy a nagy tévécsatornák műsorán szerepeljen. Ez természetesen nem felel meg a tisztességes választás feltételeinek. Igen, szabadok lesznek ezek a választások, de nem nevezhetők tisztességesnek. Az ellenzék pénzügyi forrásai pedig egészen mások, mint a kormányé és a kormánypárté. Az adminisztratív erőforrások, azaz a választók mozgósítása szintén a hatóságok kezében van. Lehet, hogy nem olyan durván és cinikusan használják, mint Oroszországban, de ez is megtörténik. Azt mondanám, hogy Magyarország most olyan szinten van, mint Oroszország volt két-három évvel ezelőtt.

Azt hiszem, ez az interjú kulcsmondata. Ezt tudatosítsuk magunkban: tulajdonképpen ennyire járunk közel Putyin Oroszországához: két-három évvel járunk csak mögötte, de hamarosan utolérjük, ha ennek a választásnak is olyan lesz az eredménye, mint az előző háromnak.

- Milyen népcsoportokat képvisel a Fidesz? Széles támogatottsága van a pártnak az egész magyar társadalomban, vagy csak bizonyos rétegekre koncentrálódik?

- A párt alapvetően nagyon népszerű a fővároson kívül, nemcsak a kisvárosokban, hanem a falvakban is. Ebben sokat segít, hogy az ottani emberek éppen a Fidesz által irányított médiából tudják meg, hogy mi történik Magyarországon és a világban. (Ezzel a mondattal nem értek maradéktalanul egyet – Sz. T.) De természetesen a párt támogatása nem áll meg itt. Nagyon erős szövetségesei a nagyvállalatok is, amelyek a hatalomhoz való közelségük miatt számítanak a közbeszerzésekre. Az üzleti élet számos területén gyakorlatilag nincs verseny, mert mindent a kormány manipulál. Természetesen a nagyobb városokban is vannak konzervatív gondolkodású emberek, akiknek a nemzeti érzület fontosabb, mint a szabadság értékei – ők a Fideszre szavaznak. De nincs belőlük túl sok. Mondjuk Budapesten, vagyis a fővárosban, ahol Magyarország lakosságának közel egyötöde él, az ellenzék valószínűleg megszerzi a mandátumok többségét az összes egyéni választókerületben . Ez némileg hasonlít a törökországi helyzethez, ahol Isztambul nagyon eltér az ország többi részétől. Úgy tűnik, hasonló lesz a helyzet a többi nagyvárosban is – nagyvárosnak Magyarországon az számít, ha a lakosság száma meghaladja a 100 ezer főt, Budapest kivételével hét ilyen városunk van. Összességében azok az emberek, akik idegen nyelven tudnak tájékozódni, akiknek több kapcsolatuk van a külvilággal, nagyon kritikusak a kormánypárttal szemben. Nos, a legfrissebb adatok szerint az első alkalommal szavazók, vagyis a 18. életévüket most betöltöttek körében mindössze 17%-os a Fidesz támogatottsága. A magyarok új generációja szinte teljesen elfordul a párttól, mert Európa-ellenesnek, nyugatellenesnek, sok tekintetben archaikusnak tűnik.

Mindig tudtam én, hogy örökifjú vagyok... igaz, elég sok idegen nyelven beszélek, olvasok, ha kell írok is. Innentől viszont már az ellenzéki összefogás elemzése, története következik az interjúban, amit felesleges ismertetnem, ez inkább az orosz olvasók számára érdekes: mi már ismerjük és meg is van róla a véleményünk, egészen pontosan tízmillióféle, többek között ezért is van ma szavazás, hogy ugyanis eldöntse az ország lakossága, mit gondol róluk.

Mindenesetre mi megkaptuk ebben az interjúban, amit ugyan nem nekünk szánt Sz. Bíró Zoltán, de nekünk is hasznos: azt a rövid összefoglalót és emlékeztetőt, amivel felszerelkezve nyugodtan elindulhatunk választani. Azért olyan egyszerű és világos, mert távoli, idegen közönségnek készült – de nekünk is hasznos, sőt, hasznosabb, mint bármilyen propaganda.

Ezt tessék magukkal vinni a fejükben, útravalónak és nem lesz gond.

Vagy ha lesz, nem emiatt lesz.

Mindegy, meglátjuk mi következik.

Valami biztos.

Szele Tamás