Már régen nem volt szó ezeken a hasábokon az Ukrajna és Oroszország között zajló harcokról – most leginkább az észak-koreai alakulatok miatt érdemes odafigyelni a Kurszki Területre, azokról ugyanis kizárólag a Pesti Srácok állítja, miszerint „olyanok, akár Columbo felesége, mindenki tud róluk, de senki sem látta őket” – most már nem csak látták ezeket az alakulatokat, de alaposan el is verték őket, sőt, sikerült két hadifoglyot is ejteniük az ukrán csapatoknak.

(Képünk illusztráció)

Az írásban alapvetően az ISW és a HotNews.ro információit használom, de természetesen a saját nézeteimet sem titkolom el. Akkor lássuk, mit tudunk.

Az ukrán erők állítólag elfogták az első észak-koreai hadifoglyokat a Kurszki Területen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) január 11-én közölte, hogy az ukrán különleges műveleti erők egységei január 9-én elfogtak egy észak-koreai katonát a Kurszki Területen, és hogy az ukrán légideszant csapatok nemrég egy második észak-koreai katonát is foglyul ejtettek a térségben. Az SZBU közölte, hogy az ukrán hatóságok a dél-koreai hírszerzéssel együttműködve próbálnak kommunikálni a hadifoglyokkal, mivel azok nem beszélnek angolul, oroszul vagy ukránul. Az egyik hadifogoly a Tuva Köztársaságból származó orosz katonai regisztrációs kártyával igazolta magát, amelyet az orosz hatóságok állítólag 2024 őszén állítottak ki neki. Elmondta az ukrán hatóságoknak, hogy mindössze egy hétig vett részt koordinációs kiképzésen az orosz erőkkel, mielőtt bevetésre került volna, és azt hitte, hogy egy oroszországi gyakorlatra megy, nem pedig az ukrajnai háborúba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az orosz vagy észak-koreai erők általában azért ölik meg a sebesült észak-koreaiakat, hogy eltitkolják a háborúban történő részvételüket.

A foglyokról bővebben számol be a HotNews.ro, eszerint a foglyok közül az első:

„Harci bevetés során esett fogságba, mégpedig a Poliszja légideszant dandár állásai elleni támadás alkalmával. A fogoly orosz gyártmányú felszereléssel és fegyverekkel volt felfegyverkezve. A sebesült észak-koreai katonát időben elsősegélyben részesítették”

– áll a forrásban, amely képeket is közzétett a sebesült észak-koreairól, nyilvánvalóan nem sokkal az elfogása után. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), szintén képeket tett közzé a két észak-koreai katonáról, amelyeken kötésekkel a kezükön, illetve a fejükön láthatóak, és az SZBU szerint a genfi egyezménynek megfelelő orvosi ellátásban részesültek.

Az egyik katona 2005-ben született, és 2021-ben lépett be az észak-koreai hadseregbe. A másik, aki 1999-ben született, 2016 óta mesterlövész felderítő specialista.

Mindketten azt állították, hogy „kiképzésre” küldték őket, nem pedig azért, hogy Ukrajnában harcoljanak.

Egyikük sem beszél ukránul, oroszul vagy angolul, ezért fordítókon keresztül beszélnek velük, a dél-koreai titkosszolgálat, a NIS segítségével.

A dél-koreai hírszerzés vasárnap megerősítette ezeket a híreket, és közölte, hogy az ukrán szolgálatokkal együtt részt vesz a kihallgatásukon – jelentette az AFP.

A dél-koreai hírszerzés állításai alátámasztják a Kijev által terjesztett információkat, miközben sem Oroszország, sem Észak-Korea nem reagált. Egyikük sem erősítette meg eddig az észak-koreai katonák jelenlétét az ukrán fronton. A szöuli hírszerző ügynökség azt is elmondta, hogy az egyik férfi „4-5 napig nem kapott sem élelmet, sem vizet, mielőtt elfogták”.

Az észak-koreai erők a jelentések szerint a gyakori ukrán dróncsapások ellenére nagy létszámú rohamcsapatokat vetnek be a hadműveletek során, ami valószínűleg hozzájárul az észak-koreaiak magas veszteségi arányához, és valószínűleg hatással lesz arra, hogy az észak-koreai hadvezetés milyen tanulságokat von le a háborúban vívott harcokból.

A Washington Post január 11-én arról számolt be, hogy a Kurszki Területen harcoló észak-koreaiak nagy csoportokban támadnak az orosz tüzérség és drónok támogatásával, ellentétben az orosz erőkkel, amelyek általában kisebb létszámú alakulatokban mozognak. Az észak-koreai katonák állítólag az ukrán drónokat is figyelmen kívül hagyják, és a személyi állományt ért dróncsapások ellenére tovább folytatják az előrenyomulást.

A The Washington Post szerint az orosz erők általában az észak-koreaiak nyomában érkeznek, hogy „stabilizálják az elért eredményeket”, de egy Kurszki Területen szolgáló ukrán katona arról számolt be, hogy az orosz és az észak-koreai erők közötti kommunikációs problémák lassíthatják az új pozíciók megszilárdítására irányuló orosz törekvéseket. Az ukrán katona elmondta, hogy az észak-koreai erők 2024 decemberében 400-500 fős támadást indítottak, amelynek során hatszoros túlerőben voltak az ukrán csapatokhoz képest. A jelentések szerint a lőszerhiány miatt az ukrán erők nyolcórás harc után visszavonulásra kényszerültek – ami arra utal, hogy az észak-koreai erők a rossz taktika ellenére erősen támaszkodnak a létszámfölényre az előretörés során. A katona szerint az ukrán haderő jelentős veszteségeket okozott az orosz 810. haditengerészeti gyalogosdandárnak (Fekete-tengeri Flotta, Déli Katonai Körzet), ami valószínűleg arra késztette az orosz katonai parancsnokságot, hogy a tervezettnél hamarabb telepítse az észak-koreai erőket a Kurszki Területre.

Nyugati illetékesek a közelmúltban megjegyezték, hogy az észak-koreai alakulatok nagy veszteségeket szenvednek, beleértve legalább egy esetet, amikor 2024. december végén mindössze egy hét alatt nagyjából 1000 főt vesztettek Kurszki Területen. 2024. január 5-én Zelenszkij arról számolt be, hogy 3800 észak-koreai személy esett el vagy sebesült meg a térségben – ez nagyjából a harmada a Kurszki Területen állomásozó összesen 12 000 észak-koreai katonának – és kijelentette, hogy az észak-koreai erők január 3-án és 4-én akár egy zászlóaljnyi gyalogságot is elveszthettek Mahnovka közelében, a Kurszki Területen. Észak-Korea azon képessége, hogy levonja és integrálja az orosz erők mellett folytatott harcok tanulságait, valószínűleg jelentősen romlani fog, ha az orosz katonai vezetés az észak-koreai csapatokat hasonló vagy nagyobb méretű, erősen harcászati jellegű, gyalogsági dominanciájú támadásokban alkalmazza, mint amilyeneket a legtöbbször az orosz állománnyal folytat. Az, hogy az észak-koreai erők nem képesek vagy nem hajlandók megtanulni a drónok hatékony elhárítását, szintén hatással lesz a háborúból levonható tanulságokra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fenntartja a háború előtti maximalista követeléseit Ukrajna elszigetelésére és a NATO gyengítésére, és állítólag ezeket a követeléseket kívánja érvényesíteni a nyugati vezetőkkel folytatandó esetleges tárgyalásokon az ukrajnai háború befejezéséről. A Financial Times január 10-én egy korábbi magas rangú Kreml-tisztviselőre és egy másik forrásra hivatkozva, aki tárgyalt erről a témáról Putyinnal, arról számolt be, hogy Putyin minden ilyen tárgyaláson fenntartja a háború előtti követeléseit, amelyek szerint meg kell akadályozni Ukrajna NATO-csatlakozását, és arra kell kényszeríteni a NATO-t, hogy vonuljon vissza a kelet-európai állomáshelyeiről, „megváltoztatva a nemzetközi rendszer szabályait”, hogy „ne jelentsenek fenyegetést Oroszország számára”, ami emlékeztet az Egyesült Államoknak az ukrajnai teljes körű inváziót megelőzően 2021 decemberében adott ultimátumára. Putyin 2021-ben azt követelte, hogy a NATO kötelezze el magát amellyett, hogy nem fogadja be Ukrajnát vagy más országokat új tagként; az Egyesült Államok kötelezze el magát, hogy fenntartja a NATO-bővítés tilalmát; a NATO ne telepítsen katonai erőket olyan államokba, amelyek 1997 májusa után lettek NATO-tagok; tiltson meg minden NATO-tevékenységet Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában; tiltsa meg a közepes hatótávolságú rakéták telepítését olyan területeken, amelyek elérhetik Oroszország vagy NATO-államok területét; és tiltsa meg az Egyesült Államoknak, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepítsen Európában vagy nukleáris rakétákat az USA területén kívül. Putyin 2021-ben kifejezetten ezt a narratívát használta az információs tér alakítására és Ukrajna 2022. februári teljes körű invázióját megelőzően Ukrajna teljes körű inváziójának indoklására, noha nem Ukrajna küszöbön álló NATO-tagságának kilátásba helyezése késztette Ukrajna lerohanására, ahogyan azt állította. A NATO a 2008-as Bukaresti Nyilatkozat – amely Ukrajnának és Grúziának ígért esetleges NATO-tagságot – és 2022 között nem tett érdemi lépéseket a kelet-európai terjeszkedés vagy Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának előmozdítása érdekében. 2021. decemberi Putyin követelései jelentősen túlmutattak Ukrajnán, és a NATO visszaszorítását célozták. A Kreml valószínűleg ezt a narratívát igyekszik feleleveníteni, hogy manipulálja a nyugati vezetőket annak érdekében, hogy engedjenek Putyin maximalista követeléseinek, amelyek a „kompromisszum” ürügyén gyengítenék a NATO-t az ukrajnai háborúval kapcsolatos jövőbeli béketárgyalásokon. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője január 10-én megismételte, hogy a Kreml kész „előfeltételek” nélkül tárgyalásokat folytatni Trumppal, de a szakértők továbbra is úgy értékelik, hogy semmilyen tárgyalás nem fog értelmes vagy fenntartható békéhez vezetni, amíg Putyin elkötelezett marad a háború előtti, teljes ukrán kapitulációra és a NATO gyengítésére vonatkozó követelései mellett.

Az ukrán erők január 11-én dróncsapást hajthattak végre egy tatárföldi olajfinomító ellen, de az esetleges csapás részletei egyelőre nem világosak. Az Astra orosz ellenzéki médium január 11-én arról számolt be, hogy a Tatár Köztársaságban, Nyizsnyekamszkban található Tanevo olajfinomító komplexumban lévő üzemben a hatóságok kiürítették a létesítményt a dróncsapás veszélye miatt, és hogy a helyiek füstöt jelentettek az üzemből. Orosz források január 11-én olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken állítólag tűz látható a létesítmény közelében, de egy forrás később azt állította, hogy nem volt semmiféle tűz, és a hatóságok gyakorlat keretében végezték az evakuálást. Az orosz források január 11-én olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken állítólag tűz volt látható a létesítmény közelében, de egy forrás később azt állította, hogy nem volt tűz, és hogy a hatóságok gyakorlat keretében végezték az evakuálást. A Tatár Köztársaság vezetője, Rusztam Minnihanov sajtószolgálata cáfolta a tűzről szóló jelentéseket, azt állítva, hogy a felvételeken izzás látható, miután a létesítmény a berendezés működésének tervezett változtatásai keretében intenzív fáklyahasználatra állt át. Az orosz hatóságok drónveszélyre vonatkozó figyelmeztetést adtak ki a Tatár Köztársaságban, és nem részletezett biztonsági aggályokra hivatkozva leállították a nyizsnyekamszki repülőtér működését.

Röviden összefoglalva: az észak-koreai erőket ágyútöltelékként használják az orosz fegyveres erők, és ez nem fog nagyon jót tenni a morálnak.

Remélhetőleg minél többen dezertálnak majd: a biztos halálnál százszor jobb az ukrán hadifogság.

Szele Tamás