Mindig bámulatba ejt az a feltétlen imádat és bizalom, amivel polgártársaim jelentős része viszonyul Vlagyimir Putyin rendszere iránt. Több ez, mint rokonszenv, ugyanis nyugodtan mondhatjuk feltétel nélküli hitnek: hiszen nem is ismerik imádatuk tárgyát, mégis rajonganak érte.

Megérdemlik, hogy pár moszkvai hírrel közelebb vigyem őket ahhoz a mennyországhoz, aminek eljövetelét várják (akár egy orosz megszállás árán is), és amiben annyira szeretnének élni. Mert az egy tiszta és romlatlan világ tudomásuk szerint. Ott férfiak a férfiak, nők a nők, termonukleárisak a robbanófejek. Valóságos idill.

Hát ma például épp különös hírek jártak ebben az ideális társadalomban, bemutatok hármat, aztán döntsék el, vágynak-e még oda. Illetve, várják-e ide a felszabadító csecsen-dagesztáni alakulatokat.

Az első hír méltó az ortodox Húsvéthoz, elvégre mély és őszinte Kirill moszkvai pátriárka hite, és ilyenkor elvárható tőle egy komolyabb prédikáció. El is mondta szépen Mihajlov ügynök, bocsánat, Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, amit ilyenkor szerinte kell:

„Ma népünknek különösen nagy szüksége van a belső egységre. Nem minden bonyolult hazánk körül... Ezért népünknek ma különösen egész Oroszország e történelmi központja, Moszkva városa körül kell egyesülnie, megértve, hogy csak az egységben van erőnk, és amíg egységesek és erősek vagyunk, amíg a szívünkben megmarad a hit, és amíg elődeink nagyszerű példája inspirál bennünket, mindig legyőzhetetlenek leszünk. Oroszok! Gyűljetek össze Moszkva városa körül és védjétek meg Oroszország függetlenségét a külföldi hatalmi központoktól! A győzelem nem mindig a fegyverek győzelme, hanem a lélek győzelme is. Ma sokan szeretnék, ha ez a szellem eltűnne.

Ahhoz, hogy ez így legyen, zavart kell kelteni, új bálványokat kell teremteni, új álértékekre kell felhívni a figyelmet, az emberi tudatosságot az élet vertikális dimenziójából, amely összeköti az embert Istennel, át kell helyezni a horizontális dimenzióba, amelyre az emberi test minden szükséglete rá van kényszerítve. Inspirálják a múlt példái az oroszokat az ország védelmére, valódi függetlenségünkre a ma a földön létező óriási hatalmi központoktól!”

Olyan szép ez a szentbeszéd, hogy mondhatta volna maga Nógrádi György vagy akár a szent életű Georg Spöttle is. De Kirill pátriárka mondta, a nukleáris ortodoxia feltalálója, azt ugyan nem tudom, hogy ha minden orosz Moszkva köré gyűlik, ki fog szántani, vetni, aratni és ki lesz Ukrajnában, de hogy megvédik az orosz függetlenséget az „óriási hatalmi központoktól”, az bizonyos. Megvédik, míg meg nem éheznek, pláne, meg nem szomjaznak, mert akkor már jobb dolguk is lesz. Ugyan pillanatnyilag semmiféle hatalmi központ nem ácsorog állig vasba öltözve Moszkva város határában, de sebaj, galambocskáim, annál könnyebb ellene sikeresen védekezni, minél messzebb van.

Hagyjuk is most az üdvösség spirituális útját, melyet a kilencvenes évek legnagyobb orosz dohánykereskedője mutat nekünk – nem viccelek, akkoriban az ortodox egyház vámmentesen vihetett be az országba dohányárut, és akkortájt emiatt az Egyházi Külkapcsolatok Irodája lett Oroszországban a külföldi cigaretták legnagyobb importőre – tekintsük a bűnügyi híreket Moszkvából.

Borzalmas, kérem, merényletkísérletet lepleztek le!

„Az FSZB őrizetbe vette „neonácik” egy csoportját, akik merényletre készültek Vlagyimir Szolovjov televíziós műsorvezető ellen – jelentette a TASZSZ.”

No, ez jól kezdődik. Lévén, hogy Tyimofej Szergejcev elvtárs általam korábban elemzett alapvetése már bemutatta, miszerint a „náci” vagy „neonáci” a putyini rendszer nyelvén nem azt jelenti, amit nálunk, meg amit náluk is korábban, hanem azt, hogy „olyan valaki, aki nem orosz és nem is akar az lenni”, esetleg „olyan valaki, aki nem szereti Putyint”, most már csak azt kell tisztáznunk, ki az a Vlagyimir Szolovjov? Ő bizony olyan szerepet tölt be a putyini rendszerben (vagy hívjuk inkább kultusznak?), mint B. Zsolt, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa az orbániban. Inkább hinném mindkettőről, hogy egyszer a nézők kapják el őket és hempergetik kátrányba meg tollba, minthogy neonácik terveznének merényletet ellenük. De hát, ha az FSZB mondja, úgy kell annak lennie, ha a TASZSZ, akkor meg pláne (ajánlom még a közönség figyelmébe a régi külpolitikai újságíró-közmondást: „Sose higgy el semmit, míg nem cáfolta a TASZSZ!”) Lássuk a hírt:

„A bűncselekményt állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) megbízásából készítették elő. A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az őrizetbe vetteknél „házi készítésű robbanóanyagot, nyolc Molotov-koktélt, hat Makarov-pisztolyt, egy puskát, egy RGD-5 gránátot, több mint ezer különböző kaliberű töltényt, kábítószert, a csoport tagjainak fényképével ellátott hamisított ukrán útleveleket, nacionalista irodalmat és kellékeket foglaltak le”.

Korábban Vlagyimir Putyin arról számolt be, hogy elfojtották „egy terrorista csoport tevékenységét, amely egy neves orosz televíziós újságíró megtámadását és meggyilkolását tervezte”. „Természetesen most tagadni fogják, de a tények és a bizonyítékok megcáfolhatatlanok” – mondta az orosz elnök.”

Vlagyimir Vlagyimirovics életében először tévedett, nem tagadnak, az FSZB fejlett vitakultúrájával és vaslogikájával meggyőzte őket, jelenleg már épp a vallomásukat teszik, minden kényszer nélkül, ezt már az idevágó TASZSZ-hírből tudjuk: azt azért nehezen bírom elhinni, hogy Putyin még ha csak egy ilyen apróságban is, de tévedett: alábecsülte volna az FSZB-t? Pedig nincs ember, aki nála jobban ismerné azt a szervezetet, hiszen a vezetője volt. Bár, Beszeda tábornokot is le kellett csukni, az egész ötös ügyosztállyal egyetemben a minap... mindegy, ne okoskodjunk ilyen pogány módon, inkább azon álmélkodjunk, hogyan születhettek ilyen gonosz merénylők orosz földön? Mert az állami hírügynökség szerint mind a hatan orosz állampolgárok.

Hát születhettek épp orosznak, csak később idegen ügynök (иноагент) lett belőlük. Mindenféle sátáni incselkedéseknek enegdhettek. De éppen ma módosította az Állami Duma az ilyen „idegen ügynökökre” vonatkozó törvényt. Hatályban van az már 2012 óta, majdnem mi is lemásoltuk, de észbe kapott Orbán Viktor parlamentje, és inkább csinált helyette még az orosznál is sokkal rosszabbat – mármint, eddig rosszabb volt a mi törvényünk, szigorúbb, de a mai változások után már nem tudnék dönteni, melyik drákóibb a kettő közül.

Viszont kellett a szigorítás még Putyin ideális országában is. Andrej Lugovoj, a Duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának első elnökhelyettese, a törvényjavaslat társszerzője az Izvesztyiának elmondta, hogy a dokumentumra azért van szükség, mert

„Az Oroszországgal barátságtalan országok – amelyek befolyásolni akarják polgárainkat és a kormány politikáját – nagy és növekvő figyelmet fordítanak erre az intézményre, vagyis a külföldi ügynökökre.”

Jól van, de ki a külföldi ügynök, hogy határozzák meg? Sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmár, potrohos kapitalista, vagy – ami logikus lenne – öltönyös James Bond? Nem. A törvényjavaslat szövege szerint:

„A külföldi befolyás alatt állókat külföldi ügynököknek lehet nyilvánítani.

„Külföldi ügynöknek” a törvényjavaslat szerzői azokat javasolják tekinteni, akik külföldről kapnak támogatást vagy más formában állnak külföldi befolyás alatt, valamint az alábbi tevékenységek közül legalább egyet folytatnak:

– az Orosz Föderáció katonai és haditechnikai tevékenységére vonatkozó információk gyűjtése;

– korlátlan számú személynek szóló közlemények és anyagok terjesztése, – illetve az ilyen közlemények és anyagok létrehozásában való részvétel.

A külföldi befolyás a javaslat szerint a külföldi forrás (pl. külföldi állam, annak hatóságai, nemzetközi szervezetek) által nyújtott támogatást, rokonszenvet vagy befolyást jelenti beleértve a kényszerítést, meggyőzést is.”

Az ügynöklistán nyilvántartásba vételhez a mostani változtatások után már nincs szükség külföldi finanszírozásra sem. Elég a rokonszenv is. Tehát a „külföldi ügynök” meghatározás azt jelenti, hogy a hatóságok képesek lesznek így megbélyegezni azokat, akikről úgy vélik, hogy „külföldi befolyás alatt állnak” – anélkül, hogy feltétlenül külföldi pénzt vagy másfajta támogatást kapnának külföldről. De most jön a szép része a változásoknak.

A „külföldi ügynökök” hozzátartozói szintén „külföldi ügynökökké” válnak! A törvénytervezet tartalmazza a kapcsolt személyek fogalmát (ez a „külföldi ügynökökről” szóló jogszabályban valamivel korábban már szerepelt, sőt, külön nyilvántartás is létezik az ilyen személyek számára).

„Lugovoj elmondta, hogy maga a törvényjavaslat nem határozza meg, hogy ki tekinthető a „külföldi ügynökökkel” kapcsolatban állónak. „Bárki lehet, aki segít nekik ilyen tevékenységet folytatni, beleértve a rokonokat is” – tette hozzá Lugovoj.”

Azt hiszem, az Oroszországi Föderáció mondta ki először törvényben, hogy az államellenesség családi vonás és öröklődhet is ezek szerint. De kit lehet ilyen külföldi ügynökké nyilvánítani? Most tessék kapaszkodni. Bárkit. A listára kerülhet:

– bármely orosz vagy külföldi jogi személy, függetlenül annak szervezeti és jogi formájától;

– jogi személy létrehozása nélkül működő orosz vagy külföldi közhasznú egyesület, illetve magánszemélyek bármely más társulása;

– természetes személy, állampolgárságától függetlenül.

– A kereskedelmi cégeket mostantól szintén „külföldi ügynöknek” nyilváníthatják, de csak akkor, ha a médiához kapcsolódnak.

Na, szépen állunk. Itt ülök Pesten, írom a lapot, és fogalmam sincs arról, hogy Moszkvában már inoagent, külföldi ügynök vagyok, legalábbis jogi szempontból. Hiszen „korlátlan számú személynek szóló közleményeket és anyagokat” hozok létre, terjesztem is őket, ráadásul sok külföldi (tehát nem orosz) állampolgár rokonszenvét élvezem. Sőt, orosz állampolgárokét mondhatni alig, tudják, ezt a magyar nyelv, amit ők nem beszélnek, megakadályozza. De még anyagi javakat is kapok külföldi (tehát nem orosz) személyektől, hiszen nem orosz munkaadóknak dolgozom. Hanem egyenesen magyaroknak, márpedig Hunnia „barátságtalan államnak” minősül. Hogy nem vagyok én sem orosz állampolgár, az nem akadály.

Világosan kimondja a törvény, hogy idegen ügynök lehet bármely természetes személy, állampolgárságától függetlenül.

Szóval, kedves polgártársaim, akik annyira vágytok akár az Orosz Föderációba, akár arra, hogy az Orosz Föderáció jöjjön el mihozzánk, vegyétek eszetekbe: Putyin Oroszországában akármennyire is imádjátok a cár atyuskát, ti a törvény és a jog szerint csak inoagentek, idegen ügynökök lehetnétek. Puszta létetek, származásotok, születésetek körülményei miatt.

Mert a mostani orosz trövény szerint a világ csak két részből áll.

Oroszországból és Inoagentiából.

E kettő harcol egymással a hivatalos ideológia szerint, mint Ormuzd és Ahrimán.

Aki még ezek után is Putyin udvarába kívánkozik, annak csak egyet tudok mondani.

Menjen. Ne várja meg, míg idejönnek, mert félő, hogy előbb megy a cár atyuska csődbe, mint Buda várába.

Vagy ki tudja, persze.

Szele Tamás