Forgókínpad

Forgókínpad

Dróntámadások és tanulságok

2022. október 17. - Szele Tamás

Ma éjjel és reggel újabb nagy mértékű támadás érte Ukrajna civil infrastruktúráját, mely a délelőtti órákban is folytatódott. Új eszközt vetettek be – az iráni gyártmányú öngyilkos drónokat – melynek alkalmazásából elég messzemenő következtetéseket vonhatunk le.

shahed-136_kijev_oktober_17.jpg

De először lássuk a támadás mértékét. Az ukrán főparancsnokság reggeli jelentésében az áll, hogy az orosz hadsereg 2 rakétacsapást, 26 légicsapást és több mint 80 bombatámadást hajtott végre: rakéta-sorozatvetőket és csapásmérő drónokat alkalmaztak több mint 20 településen Ukrajna-szerte, köztük a Szumi Területen fekvő Bilopillja és Szlovjanszk, a Donyecki Területen található Pavlivka és Novoszilka, a Dnyipropetrovszki Területen elhelyezkedő Marhanec, a Herszon területi Pravdinye és Bilohirka, valamint Mikolajiv ellen. Pontosabban lebontva:

Bombázásokról érkeztek jelentések Szumi, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv régiókból. A Szumi Terület katonai közigazgatásának vezetője, Dmitro Zsivickij szerint az orosz hadsereg hétfő reggel rakétacsapást mért a Romnij körzetben lévő kritikus infrastrukturális létesítményekre.

A Dnyipropetrovszki Terület katonai közigazgatásának vezetője, Valentyin Reznyicsenko elmondta, hogy az orosz csapatok egész éjjel gránátokkal és nehéztüzérséggel lőtték a régiót. A légvédelmi erők három cirkálórakétát lőttek le, egy másik pedig egy energetikai infrastrukturális létesítményt talált el, ami tüzet okozott.

Alekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere arról ír, hogy három kamikaze drón támadott ipari infrastruktúrát a Mikolajivi Területen. További kilenc drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők.

Odessza külvárosaiból is robbanásokat jelentettek.

Az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője, Jurij Ignat elmondta, hogy tegnap este 26 kamikaze drónt semmisítettek meg az ország déli részén.

Október 17-én reggel legalább négy robbanás történt Kijev központjában, a Sevcsenkivszkij kerületben – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Szerinte az orosz hadsereg kamikaze drónokkal támadta a várost. Klicsko közzétett egy fotót az egyik lezuhant drón roncsairól, amelyen a „Geran–2” felirat látható. Így nevezi az orosz védelmi minisztérium az Irántól vásárolt Shahed–136 kamikaze drónokat. Kijevből eddig egy halálos áldozatról tudunk bizonyosat, egy rombadőlt lakóépület alól kimentettek tizennyolc embert, két további személy mentése most is folyik.

Mint láthatjuk, a támadás este kezdődött, nagy terület ellen, és délre kezdett csitulni. Ehhez ne feledjük, amit Vlagyimir Putyin mondott október 14-én, azaz három napja az ISW szerint:

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 14-én kijelentette, hogy jelenleg nincs szükség további nagyszabású csapásokra Ukrajna ellen. Putyin azt állította, hogy az orosz erők 29 tervezett célpontjukból 22-t eltaláltak, és hogy az orosz erőkre most nem részletezett „egyéb feladatok” várnak.”

Akkor valami megváltozhatott. De tekintsük a támadás jellegét: azonnal feltűnik a viszonylag kevés bevetett „precíziós fegyver”, cirkáló rakéta, ezzel szemben előkerültek a rakéta-sorozatvetők, melyeket nagyobb mértékben a háború elején alkalmaztak volt, és legfőképpen az iráni drónok. Miért?

Nos, szintén 14-én történt, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megosztotta információit az orosz precíziós fegyverek mennyiségéről a nagyközönséggel. Ezek szerint nincs végtelen mennyiségű orosz „nagy pontosságú” rakéta. El fognak fogyni, ha ilyen iramban pazarolják őket, pláne civil célpontokra. Pontosabban: az invázió kezdete előtt az orosz hadseregnek 1844 ebbe a kategóriába sorolható rakétája volt: 900 rakéta az Iszkander rendszerhez (most 124 van belőle), 500 tengeri indítású Kalibr rakéta (most 272 van) és 444 légi indítású H–101 és H–555 cirkálórakéta (most 213 van). Oroszországnak viszont még mindig van mintegy 300, Irántól vásárolt Shahed kamikaze drónja. Elképzelhető, hogy Moszkva a közeljövőben több ezer ilyen drónt próbál majd Teherántól vásárolni. Ezt ugyan tegnapelőtt teheráni illetékesek tagadták, de ők a már meglévő drónok eddigi leszállítását is tagadják, holott Kijevben egyértelműen Shahed–136-osok roncsait találták meg.

precizios_fegyverek_oktober_14.jpg

Nos, a mai támadás adatainak fényében világosnak tűnik, hogy

  1. Putyin nem mondott igazat 14-én

  2. ellenben Reznyikov igazat mondott ugyanazon a napon

  3. és az orosz hadsereg most az iráni öngyilkos drónokat fogja arra használni, amire eddig a saját rakétáit.

Megfordíthatja ez a háború menetét? Nem biztos, sőt valószínűbb, hogy nem. Erre a fordulatra az ukrán fél is számított, ezért kezdett tárgyalni minél több és jobb légvédelmi rendszer beszerzéséről Németországgal, Franciaországgal (ezek a támogatások már úton vannak), hírszerzési és technológiai információk cseréjéről Izraellel és minderről egyszerre az Egyesült Államokkal.

Az iráni drónok beszerzéséről pedig régóta szóltak hírek, de ez már világpolitikai problémát is jelenthet, ugyanis az iráni drónok igazából kínai drónok, majdnem minden alkatrészük Kínában készül, Iránban csak összeszerelik őket – és Peking el szeretné kerülni, hogy hadianyagot, főleg támadófegyvereket szállítson bármelyik félnek, ezért tagadja Teherán az egyébként létező kapcsolatot. Mint a CNN írja:

Irán tagadta, hogy fegyvereket szállítana Oroszországnak ukrajnai felhasználásra, mondván, hogy „nem tett és nem is fog” ilyet tenni.

A cáfolat, amely a jelentések szerint az iráni külügyminiszter és portugál kollégája közötti pénteki telefonbeszélgetés során hangzott el, azt követően hangzott el, hogy Kijev és az amerikai hírszerzés azt állította, hogy Oroszország iráni gyártmányú „kamikaze drónokat” használ az ukrán terület elleni támadásai során.

Az iráni kormány közölte, hogy külügyminisztere, Hoszein Amir-Abdollahian a telefonbeszélgetésben „még egyszer” hangsúlyozta, hogy Teherán „nem biztosított és nem is fog” semmilyen fegyvert az ukrajnai háborúban való felhasználásra.

Úgy véljük, hogy a válságban mindkét oldal felfegyverzése meghosszabbítja a háborút, ezért nem tartottuk és nem tartjuk helyesnek a háborút sem Ukrajnában, sem Afganisztánban, sem Szíriában, sem Jemenben” – mondta Amir-Abdollahian.”

Kína meg ugyan nem hülye, de míg nyilvánosan ki nem derül az üzlet, behunyja a szemét. Ha viszont kiderül: nem szállítja többé az alkatrészeket, márpedig a kijevi bombázás után ki fog derülni. Kínának mégis fontosabb az európai és amerikai piac most is, mint az iráni.

De mondjuk, hogy nem derül ki. Akkor képes lesz ellátni Teherán Moszkvát annyi drónnal, hogy az megtörje az ukrán ellenállást? Nem valószínű. Iránban jelenleg – ha valaki nem vette volna észre – népfelkelés készülődik, nem egy vagy két társadalmi réteg elégedetlen, hanem az államhivatalnokok és katonatisztek meg az ajatollahok kivételével mindenki. Tüntetések zajlanak minden nap, melyeket a rendszer brutális kegyetlenséggel tör le, sok halálos áldozat árán (igen: a biztonsági erőknek is vannak veszteségeik), és ami ebből a mostani szempontból a legriasztóbb: az iráni fegyverfejlesztések szempontjából kulcsszerepet játszó, sőt, az atomprogramban részt vevő Sarif Egyetem is a lázongások egyik központja. De a hadiipari gyárak alkalmazottai szintén tüntetnek: ez egyáltalán nem garancia arra, hogy a teheráni kormány képes is lesz leszállítani, akárhány drónt rendelnek tőlük.

Ráadásul a Shahed–136, melyet ma tömegesen alkalmaztak, nem is a technológia csúcsa: az ukrán légvédelem csak „mopednek” nevezi, ugyanis zajos, lassú és kevéssé terhelhető, viszont tagadhatatlanul olcsó portéka. Akkor sem lenne legyőzhetetlen ellenfél, ha Moszkva megkapná a meg nem erősített hírek szerint rendelt vagy 2400 vagy 3000 darabot belőlük. Eltartana egy ideig, míg lelövöldözik őket, de szó nincs „csodafegyverről”.

Összefoglalva: a mai tömeges támadás megtörtént, komoly károkat is okozott, de nem jelent fordulópontot a háború menetében.

Epizódot jelent. Szomorú epizódot, de nem többet.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása