Forgókínpad

Forgókínpad

Akar-e Moszkva békét?

2022. október 27. - Szele Tamás

Ma arról kéne elgondolkodni, hogy akar-e Moszkva békét? Mert háborút akart is, csinált is, mondjuk nem Moszkva városa vagy lakói, hanem a Kreml. No, de most akar-e valóban tárgyalni Kijevvel? Mert tegnap este ebbéli szándékának adott hangot Putyin elnök, ha nem is a saját szájával.

orosz_urhaboru3_oktober_27.jpg

Esti hír ugyanis, a Meduzáról, miszerint:

Umaru Sisoko Embalo bissau-guineai elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel. Embalo ezt a Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón mondta, amelynek videófelvételét az ukrán elnöki hivatal tette közzé.

Tegnap Oroszországban voltam, találkoztam Putyin elnökkel, aki megkért, hogy adjak át egy üzenetet önöknek. (...) Azt mondta nekem, hogy kész beszélni Zelenszkij elnökkel” – mondta a bissau-guineai vezető.

A tárgyalások folytatása előtt Zelenszkij azt javasolta, hogy Oroszország hagyjon fel az ukrán infrastruktúra bombázásával, a fekete-tengeri ukrán kikötők blokkolásával és a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzéssel.

Zelenszkij szerint Putyin kezdeményezése „tervezett retorika”, amely a hazai orosz közönségnek és azon országok közönségének szól, amelyek nem szakították meg a kapcsolatokat Oroszországgal.”

Ez a hír lényege, csodálom is, hogy még nem jött szembe a magyar kormánymédiában Putyin, olajággal a csőrében, mint békegalamb. Mondjuk máshol sem láttam még, amit csodálok, de hadd legyek én az első, aki közzéteszem és megjegyzem: ne tessék még ünnepelni a békét. Először is: Putyin azt közölte, hogy „kész beszélni” Zelenszkijjel, a feltételeiről egy szót sem mondott. Másrészt Zelenszkij feltételei nem változtak a háború elején folytatott belavezsai béketárgyalások óta, és ez jogos is: nem lehet úgy tárgyalni, hogy közben lövik a városokat és nukleáris csapás fenyeget. A beszélgetés személyes jellegének említése arra utal, hogy Putyin jelentős fáziskésésben van: a bucsai mészárlás előtt Zelenszkij még hajlandó lett volna vele szóba állni, de csak személyesen, nem online, azonban miután fény derült a tömegmészárlásra, közölte, hogy szó sem lehet semmi ilyesmiről. A „beszélgetés” egyébként egy online videokapcsolatot jelenthet ebben a kontextusban, Putyin, ha csak teheti, mindenkivel így érintkezik, nem szívesen utazgat. Ha mégis személyes találkozóra gondol, arra csakis Belaruszban kerülhetne sor.

Akkor tehát ott tartunk, hogy Putyin látszólag tett egy ajánlatot, Zelenszkij meg közölte a feltételeit.

Most vizsgáljuk meg, milyen környezetben hangzott el az ajánlat, hogy eldönthessük, mennyire vehető komolyan.

A politikai esmeények mindenre mutatnak, csak közelgő béketárgyalásokra nem. Az orosz hivatalos média vasárnap óta zeng az állítólagos ukrán taktikai nukleáris töltettől vagy „piszkos bombától”, amivel Ukrajna saját magát támadná meg, kizárólag azért, hogy a szegény, ártatlan Oroszországot befeketítse, magam is írtam róla pár napja. Tegnap este már részleteket is közölt a kacsát felröppentő RIA Novosztyi a „tervről”, ami egészen hollywoodinak tűnik: szerintük ugyanis:

Moszkva, október 26. – RIA Novosztyi. A kijevi rezsim már befejezte egy „piszkos bomba”-provokáció technikai előkészületeit, mivel az ukrán Juzsmasz vállalat szakemberei egy radioaktív anyaggal megtöltött rakéta-utánzatot készítettek, amelyet majd állítólag a csernobili zóna fölött lőnek le, és amely az orosz fegyveres erők nukleáris töltet indítását jelenti be – mondta a RIA Novosztyinak egy, a helyzetet jól ismerő forrás.

A Juzsmash szakemberei már elkészítették az Iszkander rakéta utánzatát, amelynek fejét a tervek szerint radioaktív anyaggal töltik meg, majd az ukrán légvédelmi erők a csernobili atomerőmű záróvonala felett „lövik le”, hogy bejelenthessék: Oroszország nukleáris töltetet indított Ukrajna ellen” – mondta a forrás. Pontosította, hogy az Iszkander rakétaimitáció egy Tochka-U rakéta alapján készült.

Miután a makettet „lelőtték”, a kijevi hatóságok a nyugati és ukrán médiának meg akarják mutatni a makett darabjait és az állítólagos Iszkander rakéta elektronikájának elemeit, hogy meggyőzzék a nyugati közvéleményt Oroszország bűnösségéről” – mondta a forrás.”

Persze ez ostobaság, úgy, ahogy van, az lehet mögötte a szándék, hogy amennyiben Oroszország esetleg tényleg elindítana egy ilyen fegyvert Ukrajna ellen, akkor ha lelövi az ukrán légvédelem, már előre meglegyen az alibijük, ha meg nem sikerül lelője, akkor megünneplik a találatot és elfelejtik ezt a maszkirovkát.

Ez bizony nem közelgő béketárgyalások jele. Putyin most különben is húsz körömmel próbálja a maga táborában tartani egyfelől a védelmi minisztérium vezetőgárdáját, másfelől a prigozsini-kadirovi magánhadsergeket, harmadrészt meg az ultranacionalista, de a közhangulatot nagyon erősen befolyásoló katonai bloggerszférát, ha most békét ajánl, a háromból mindegyik kiáll mögüle. Nekik győzelmi ígéretek, birodalmi álmok kellenek, nem béke. Csak épp Ukrajna legyőzése nagyon nem halad, sőt, ellenkezőleg, többet látják az ukránok az orosz állomány hátát, mint képes felét.

Ilyenkor jön a retorika, magyarázatul a vereségekre: Oroszország most a „kollektív Nyugattal” harcol Ukrajnában, nem az ukránokkal, nem is csoda, ha nehezen bírnak el az „egész nyugati világgal”. Ennek része az a mai hír is, szintén a Meduzáról, mely szerint:

Oroszország úgy véli, hogy az USA-nak és szövetségeseinek kereskedelmi műholdjai „legitim célpontjai” lehetnek egy csapásnak, ha azokat az ukrajnai háborúban használják. Ezt Konsztantyin Voroncov, az orosz külügyminisztérium non-proliferációs és fegyverzetellenőrzési osztályának helyettes vezetője mondta az ENSZ-közgyűlés bizottságának ülésén.

„Szeretnénk kiemelni egy rendkívül veszélyes tendenciát, amely az ukrajnai események során egyértelműen kirajzolódott. Arról beszélünk, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyveres konfliktusokban használják az űrben található polgári infrastruktúra elemeit, beleértve a kereskedelmi infrastruktúrát is.”

A kvázi-polgári infrastruktúra legitim célpontja lehet a megtorlásnak. A nyugati intézkedések eredményeként a békés célú űrtevékenységek fenntarthatósága, valamint számos olyan társadalmi-gazdasági folyamat, amelytől az emberi jólét függ, elsősorban a fejlődő országokban, indokolatlanul veszélybe kerül.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetével Elon Musk SpaceX cége hozzáférést biztosított az ukrán hatóságoknak a Starlink műholdas internetrendszerhez. Az ukrán hadsereg műholdas kommunikációt használ a kommunikációra, az egységek koordinálására, a drónok irányítására és a tüzérségi tűz korrekciójára. A rendszer finanszírozása és támogatása Ukrajnában 80 millió dollárba került a SpaceX-nek.

A nyugati média a Planet Labs és a Maxar amerikai cégek műholdfelvételei alapján szerez információkat az ukrajnai harcok menetéről.”

Ez meg micsoda? Potenciális új csatatér, a világűrben, ugyanis sem az amerikai állam, sem az amerikai befektetők nem tűrnék el, hogy levadászgassák a mérgdrága műholdjaikat, és végre már az Egyesült Államok lehetne az ellenség. Még valamiféle űrfegyverei is vannak az Oroszországi Föderációnak, tehát nem teljesen a légüres térbe beszél: persze a Starlink megsemmisítése meghaladná a képességeiket.

Mindenesetre könnyebb volna a csillagos égen háborúzni, mint Ukrajnában, az igaz.

De nincs kizárva, hogy háború lesz a sarkvidéken is. Persze szintén az Egyesült Államokkal. Alig hittem a szememnek, mikor ma az Orosz Geostratégiai Intézet honlapján megláttam az erről szóló összefoglalót. Érdemes idézni.

Alekszandr Mojszejev tengernagy, az Északi Flotta parancsnoka az Északnyugat-Oroszország parlamenti szövetségének 62. konferenciáján tartott beszámolójában beszélt hazánk nemzeti érdekeinek védelméről az Északi-sarkvidéken.

Moszkva, 2022. október 26., RusSTRAT Intézet.

Az admirális megjegyezte, hogy a látszólagos nyugalom és stabilitás ellenére „a térség katonai és politikai helyzetét a jelenlegi szakaszban növekvő negatív tendenciák jellemzik. Nem ez az első alkalom, hogy hazánkban aggasztó hangokat hallunk az északi irányról.” Arra a tényre, hogy az Északi-sarkvidék az USA számára nagy jelentőséggel bír, és hogy Washington túlreagálja Oroszország sikereit, a RUSSTRAT hívta fel olvasóink figyelmét néhány évvel ezelőtt.

Elena Panina, a RUSSTRAT igazgatója meggyőzően kifejtette, hogy Oroszország nem fog lemondani az Északi-sarkvidékről. Az Északi-sarkvidék valóban a kiaknázatlan természeti erőforrások hatalmas tárháza. Az Egyesült Államok szerint a régió a világ földgáz-, kőolaj-, arany-, gyémánt- és egyéb ásványkincs-tartalékainak egyharmadát tartalmazza.

Az Északi-sarkvidék fontos nyersanyagjelentősége mellett tengeri útvonalat is jelent az Urál, Szibéria és a Távol-Kelet belseje felé. Az Ob, a Jenyiszej, az Urál, a Léna és Oroszország más, teljes folyású folyói országunk közlekedési ütőerei. Ezenkívül az Északi-sarkvidék Oroszország nemzetbiztonságát szolgálja. Ez a stratégiai védelmünk egyik területe. Ezért Moszkva biztosítani fogja az állami ellenőrzést az Északi-sarkvidék felett, és ennek a vízterületnek Oroszország szuverenitása alá kell tartoznia – magyarázta Elena Panina.”

Halkan megjegyezném, hogy ez mind lehet ugyan igaz, de a legfontosabb mégis az, hogy a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki vizek hajózhatóvá váltak, és ez azzal jár, hogy Oroszországnak már nem csak a Bering-szorost kell figyelnie, ha összeakasztja a bajszát az Egyesült Államokkal, hanem a teljes északi partvonalát, de Washingtonnak is jobban kell ügyelnie Alaszkára, mint eddig. Tehát bizony várható mindkét oldalon a flották erősítése, bár az orosz oldalon felmerül az is, hogy ugyan miből?

Akkor most ezek fényében lássuk: akar Putyin békét vagy legalábbis béketárgyalásokat?

Békét biztos, hogy nem akar, tárgyalásokat is csak azért, hogy időt nyerjen, ne képzetlenül harcoljanak a most mozgósítottak és főleg ne az őszi – tavaszi raszputyica (sártenger) meg a téli fagyok idején. Illetve azzal is időt nyer, ha ezek a tárgyalások nem indulnak meg, és mellesleg eljátszhatja a béke angyalát is, akivel nem állnak szóba.

Béke helyett sokkal komolyabb, új frontok nyitására készül, a világűrben és a sarkvidéken, éspedig azért, hogy ne forduljon ellene se a saját hadserege, se a barátaié, se az ultranacionalista közvélemény. Ha Ukrajna meghódítása nem is megy egyelőre, a jegesmedvéket talán még legyőzheti, de azokat is csak akkor, ha nincsenek a közelben amerikai flottaegységek. A világűrben pedig úgy gondolja, egyenlőek az erőviszonyok az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció között, sőt, ő talán még kicsit jobban is áll, bár ehhez Kínának is lesz pár szava.

Tehát elmondhatjuk: Moszkva – vagy inkább Putyin – úgy akar békét, hogy kiszélesíti a háborút.

Nem kéne ünnepelni ezért.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása