Előre szólok: bonyolult történet következik, ami azonban tanulságos lesz, mert bemutatja a dezinformáció útját és természetét a sajtóban, valamint azt, miért annyira reménytelen az a harc, amit ellene vívunk, amennyire, és miért kell mégis, akár ezredszer is újra kezdeni.

(A kép illusztráció: ilyen fegyver nincs)

Haladjunk fordított időrendi sorrendben. Mikor ma reggel felébredtem, még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni, de úgy az első kávé magasságában ez megtörtént. Álmatagon nézegettem a napi sajtót – mint minden reggel – mikor elém ugrott egy szalagcím a Magyar Nemzetben, (azóta átvette két megyei napilap és egy portál is az írást, nem csodálnám, ha délre minden kormánymédiumban megjelenne):

Lyukra futottak a „tényellenőrök”

– mondja a cím. Akkor lássuk a tartalmát, kivonatolva.

„A Lakmusz néven ismertté vált, a Soros György támogatta 444 portálból kinőtt tényellenőr csapat a hatóságok tapasztalatait, valamint a magyar kormány álláspontját próbálta kétségbe vonni az Ukrajnának szánt fegyverszállításokról, ám egyenesen Finnországból jött a cáfolat. A Lakmusz még az országgyűlési választások előtt, az Európai Bizottság jókora pénzügyi támogatásával jött létre, ám tényellenőrző munkája során csak a kormánypártok támadásával van elfoglalva.”

Ez nem teljesen így van, sőt, de egyrészt a kormány mintha többet hazudna, mert módjában áll, másrészt mintha emiatt érzékenyebb is volna az ilyen ügyekben. De lássuk a lényeget!

„A Lakmusz részletesen foglalkozott a lapunkban megjelent cikkekkel is, amelyek az ukrajnai fegyverszállítmányok illetéktelen kezekbe kerülésének a témáját járták körül, ám az Euró­pai Bizottság által milliókkal támogatott, önmagukat függetlennek tartó tényellenőrök arra már nem tértek ki, hogy a NATO és az EU riasztást adott ki az ukrajnai fegyvercsempészet veszélye miatt, és az érintett országok felszólítást kaptak, hogy fokozottabban figyeljék a fegyverszállítások útját, mert a lőfegyverek és a robbanóanyagok illetéktelen kezekbe kerülhetnek.

Az Interpol és az Euro­pol már nyáron arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek a feketepiacra kerülhetnek. Egyes országok – például Svédország – rendőr tisztviselői szintén az Ukrajnából kiinduló fegyverkereskedelem jelentette veszélyről beszéltek. Az Interpol pedig júniusban figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek euró­pai bűnözők kezébe juthatnak, és a szervezett bűnözői csoportok erősödni fognak, ahogy a fegyverek elérhetővé válnak. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pedig a napokban jelentette be, hogy fokozott ellenőrzést végeznek az Ukrajnának szállított fegyverek nyomon követésére. Nemrégiben a finn Nemzeti Nyomozóiroda vezetője, Christer Ahlgren figyelmeztetett arra egy interjúban, hogy Svédországban, Dániá­ban és Hollandiában is felbukkanhattak már Ukrajnának szánt fegyverek, és az ehhez szükséges csempészútvonalakat már kialakították. A hatóság vezetője jelezte: látják annak a jeleit, hogy ezek a fegyverek már Finnországban is felbukkantak. Továbbá hangsúlyozta, hogy ezekkel a fegyverekkel évtizedekig dolguk lesz, és szerinte a döntéshozók elfelejtették, hogy az ukrajnai háború a rendőrség munkaterhelését is megnövelte.”

Aha. Hát tényleg komoly ködök kavarognak a hír körül, akkor oszlassuk is el őket. Kezdük azzal, hogy ebből az én mostani írásomból senki sem fogja megtudni, kerültek-e Finnországba fegyverek Ukrajnából, ebből azt lehet megtudni, ki mit mondott az ügyben és mikor. Magánvéleményem, melyet a délszláv háború tapasztalataira alapozok, hogy minden háborúban magánkézbe kerül néhány kézifegyver, ez törvényszerű, „leesnek a teherautóról”, elfelejtik őket beszolgáltatni, de ezek egyrészt nem fordulnak elő ipari mennyiségben, másrészt kézifegyver, kézigránát, lőszer, testpáncél, ilyesmi eltűnhet, de már Javelin, NLAW és hasonló komolyabb eszközök általában nem, a maximum, ami eltűnhet még, a régi szovjet vagy amerikai gyártmányú, vállról indítható páncéltörő. Ilyesmi kerülhet a szervezett bűnözés kezébe, ennél több nem. Illetve, ha ennél több van a kezükben, az már a Wagner-csoport.

Akkor lássuk, honnan ered a hír, mi az ősforrása? Egy interjú, melyben október 30-án Christer Ahlgren, a Finn Nemzeti Nyomozóiroda főfelügyelője azt mondta a finn közszolgálati médiának, miszerint:

„Előzetes információkat kapott arról, hogy bűnözők Finnországban katonai fegyvereket, például rohamfegyvereket zsákmányolhattak, amelyeket az ukrán erőknek szántak.

„Svédországban, Dániában és Hollandiában is találtak különböző országok által Ukrajnába szállított fegyvereket” – mondta Christer Ahlgren NBI nyomozó főfelügyelő az Yle-nek.

A nemzetközi média arról számolt be, hogy az európai bűnüldöző ügynökség, az Europol előre látta, hogy bűnbandák fegyvereket rejtegetnek a határ menti területeken. Tavaly nyáron az Europol nyilatkozatot adott ki(siirryt toiseen palveluun), amelyben arra figyelmeztetett, hogy a lőfegyverek és robbanóanyagok ukrajnai elterjedése az EU-ba a már kialakult csempészútvonalakon vagy online platformokon keresztül az EU-ba csempészett lőfegyverek és lőszerek számának növekedéséhez vezethet.

„Láttuk a jeleit annak, hogy ezek a fegyverek már Finnországba is eljutottak” – mondta Ahlgren.

Az NBI nem közölt további részleteket a Finnországba csempészett fegyverekről, mondván, hogy a vizsgálatok folyamatban vannak.

Az Ukrajnából Finnországba irányuló illegális fegyverkereskedelem útvonalai és kapcsolatai azonban Ahlgren szerint már léteznek.

„A világ három legnagyobb motorosbandája – amelyek nagyobb nemzetközi szervezetek részei – Finnországban tevékenykedik. Ezek egyike a Bandidos MC, amelynek minden nagyobb ukrán városban van egy egysége” – magyarázta. „Tudjuk, hogy a kapcsolatokat és az útvonalakat bemelegítik, így ezek a helyükön vannak”.

A jugoszláviai háború óta a balkáni országok foglalkoznak az illegális fegyverkereskedelemmel.

„Ukrajna nagy mennyiségű fegyvert kapott, és ez jó, de évtizedekig fogunk ezekkel a fegyverekkel foglalkozni, és itt fogjuk megfizetni az árát” – mondta Ahlgren.”

Nos, ezt a hírt vette át a V4NA, és még náluk is feltételes módban van a dolog: nem bizonyított a fegyvercsempészet, de nem is kizárt. Ukrajna szakminisztériumai (külügy, hadügy) azonnal cáfolták a hírt és orosz dezinformációnak minősítették, de nekik ez is a dolguk, azonban november elsején már maga a finn Nemzeti Nyomozóiroda is hivatalos közleményt adott ki:

„Az NBI-nek nincs bizonyítéka a Finnországba szállított adományozott fegyverekről

A közvéleményben az a benyomás alakulhatott ki, hogy az Ukrajnának adományozott és szállított fegyverek a finnországi szervezett bűnözés szereplőinek kezébe kerültek volna. A Nemzeti Nyomozó Irodának nincs információja arról, hogy ilyen fegyvereket szállítottak volna Finnországba.

Az YLE finn műsorszolgáltató társaság 2022. október 30-án, vasárnap arról számolt be, hogy Ukrajnából fegyvereket csempésznek Finnországba. A történet az YLE Christer Ahlgren, az NBI nyomozó főfelügyelőjének interjúján alapult. Az interjú alapján az YLE egy finn nyelvű és egy rövidebb angol nyelvű történetet tett közzé.

Az NBI úgy véli, hogy az interjú alapján kialakult kép, miszerint az Ukrajnának adományozott fegyvereket a szervezett bűnözés finnországi tagjainak adják át, nem felel meg a valóságnak. A rendőrségnek nincs bizonyítéka arra, hogy az adományozott fegyvereket Ukrajnából Finnországba csempészték volna.

– Nem tudunk arról, hogy az Ukrajnának szállított fegyverek finnországi bűnözők kezébe kerültek volna – mondta Markus Välimäki, az NBI igazgatóhelyettese. – Szakértőnk interjúja alapján az embereknek az lehetett a benyomása, hogy már Finnországba is kerültek fegyverek. Ilyen jelenségre azonban nincs bizonyítékunk. A célunk az volt, hogy megmutassuk, fennáll a lehetősége annak, hogy a Finnországban tevékenykedő bűnözők megpróbálnak fegyvereket szerezni a konfliktusövezetekből. A rendőrségnek minden helyzetben előzetesen mérlegelnie kell a lehetséges kockázatokat. Ebben az esetben egy potenciális kockázatot azonosítottak, de az legalábbis egyelőre még nem valósult meg – mutatott rá Välimäki.”

Akkor ennyit a tényekről és a fjordokról. Ezt a közleményt magyarul kivonatolta a hirado.hu, sőt, maga a Magyar Nemzet is a V4NA nyomán, bár náluk már módosult a tartalom, de az idézett részekben még mindig marad a feltételes mód. Akkor mi a baj?

Az, hogy a Lakmusz október hatodikán foglalkozott a V4NA írásaival ez ügyben, és cáfolta őket. De hogy a viharba tudta hatodikán cáfolni azt, aminek még a forrása is harmincadiki? Úgy, hogy nem azt cáfolta, hanem a V4NA korábbi írásait! Így aztán a Magyar Nemzet (és lassan a fél vagy teljes kormánymédia) mai, Lakmusz-ellenes hadjárata két különböző dolgot mos össze: a tényellenőrök korábbi munkáját az október végi-november eleji nyilatkozattal és cáfolattal (vagy inkább: pontosítással). A Lakmusz kifejezetten júliusi írásokkal foglalkozik, melyeket nem is részleteznék, egyáltalán nem tartoznak a most tárgyalt, finnországi témához. A mai írás, illetve írásdömping csak annyit tesz, hogy tendenciózusan megfeledkezik a finn cáfolatról, elvágja a történetet Ahlgren főnyomozó első megszólalása után, és később személyeskedve, sorosozva ordítja világgá: „A Lakmusz hazudik!”

Nem, a Lakmusz nem hazudik, a finn ügyben főleg azért nem, mert arról nem is írt. Ellenben azt már maguk az illetékes finnek is megmagyarázták, csak azt nem veszi tekintetbe a mai dolgozat. Ami ilyenformán, hogy a politikusok bikkfanyelvén fogalmazzak, „nem bontja ki az igazság minden részletét”. Nyilván meg kellett támadni a Lakmuszt, mert az bántotta a kormánymédia egyes alakulatait, gyorsan összekevertek két külön ügyet, almát a körtével, aztán az egészet elnevezték kisborjúnak és ezen a néven forgalmazzák. De ennek már semmi köze az Ukrajnában zajló háborúhoz, ez a ki tudja, hányadik és mennyi ideje tartó magyar médiaháború egyik csatározása.

Akkor végső soron: kerültek fegyverek Finnországba Ukrajnából?

Lövésem sincs, vagy kerültek, vagy nem, ezt még Alhgren főfelügyelő sem tudja, csak feltételezi.

De az mégis világcsúcs, hogy az állítólag Ukrajnából Finnországba került fegyvereket most egy magyar médiacsoport fordítja egy tőlük független magyar sajtótermék ellen. És kizárólag azért, mert az független.

Lehet, hogy azok a parittyák, amikről szó van, ha a valóságban nem is, de képletes értelemben végső soron hozzánk kerültek?

Mert nálunk használják őket.

Rosszra, mint minden fegyvert.

Szele Tamás