Az orosz hadsereg ma reggel is támadta Kijevet, szerencsére kevés a halálos áldozat, de újabb károk estek az infrastruktúrában: egyelőre csak annyit tudunk, hogy 20-30 Shahed drónt indítottak az ukrán fővárosra, melyek többséégt lelőtte a légvédelem, de azért akadt, ami célba talált.

Ilyenkor kérdezi meg az ember magában, hogy „tulajdonképpen mennyi lőszerünk, fegyverük van ezeknek a hadviselő feleknek”? Mert minden logika szerint a legtöbb bevetett eszközből már ki kellett volna fogyniuk. A Shahed drónokat Irán szállítja az orosz hadseregnek, ez világos, de ki tudja, meddig lesz belőlük utánpótlás? Iránban épp most omlik össze a rendszer, egymást érik a sztrájkok, munkabeszüntetések, nem csak a katonai, de a petrolkémiai iparban is, minden nap van néhány tüntetés, a kikötők most kezdenek leállni, ráadásul beütött a vízhiány és az élelmiszer-infláció is. Az lehet, hogy a Kreml szeretne rakétákat és drónokat vásárolni Teherántól, de kérdéses, meddig lesznek képesek szállítani a megrendeléseket. Arról már nem is szólva, hogy a ballisztikus rakéták szállítása meg sem indult, ugyanis az iráni atomalkut rögzítő JCPOA-akcióterv rögzíti, mennyi robbanóanyaggal ellátott fegyverekkel kereskedhet Irán, és ebbe az drónok még beleférnek, a rakéták már nem. Ezzel együtt mai hír az Iran Internationalról, miszerint új szállítmány drónt kapott az orosz fél:

„Egy ukrán magas rangú hírszerzési tisztviselő szerint Oroszország újabb szállítmányt kapott az Iráni Iszlám Köztársaságtól az iráni gyártmányú Shahed–136 kamikaze drónokból.

Az ukrán védelmi hírszerzés (GUR) szóvivője, Andrij Juszov szerint az új szállítmány kisebb, mint az előző, valamikor nyáron érkezett, amely a becslések szerint legalább 400 drónt tartalmazott.

Oroszország októberben és novemberben használta fel a kezdeti szállítmányt, de ukrán jelentések szerint november közepétől 2-3 héten át nem vetettek be iráni drónokat, ami esetleges hiányra utal.

„Ez egy új tétel a Shahed drónokból, nem részletezzük a méretét, de úgy látjuk, hogy a Shahedeket nem használták a tegnapi masszív terrorista rakétacsapások során. Minden más rendelkezésre álló fegyvert használtak, és ezek mind rakéták voltak, és nem Shahedek. Ez egy új tétel, de ez a Shahedek kezdeti tömeges használatához képest nyilvánvalóan kisebb” – mondta Juszov vasárnap.”

No igen, vasárnap még nem használták őket, de használták hétfőn. Ennek alkalmából Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter mai teheráni beszédében ismét tagadta, hogy Irán drónokat szállított volna Oroszországnak Ukrajna ellen, miközben korábban elismerte, hogy „az ukrajnai háború kezdete előtt” drónokat szállított Moszkvának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök októberben azt mondta, hogy Oroszország 2400 darab öngyilkos drónt rendelt Irántól. Irán azonban lassan gyárt, és a drónokból eleget kell tartalékolnia a saját hadserege számára is.

Juszov beszélt az Oroszország és az Iszlám Köztársaság között korábban kötött megállapodásokról is, amelyek ballisztikus rakéták szállításáról szóltak:

„A mai napig nem láttunk iráni ballisztikus rakétákat Oroszországban, amelyeket Ukrajna ellen használnának, bár ilyen lehetőség létezik, és ezt az információt figyelemmel kísérjük. Emellett bizonyos erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy ez a forgatókönyv ne valósuljon meg. De van ilyen fenyegetés”.

Sőt, mint kiderült, kis mértékben ugyan, de Oroszország mégis képes a H–101-es légi indítású cirkálórakéták termelésére. Mint a LongWar Journal elemzése kimutatta, a december 16-i tömeges rakétatámadásban bevetett néhány H–101-es 2022 második negyedévében készült, amikor pedig már bőven érvényben voltak a szankciók. Az a tény, hogy Oroszország a jelek szerint frissen gyártott H–101-eseket használ, arra utalhat, hogy Moszkva készletei fogyóban vannak ezekből a rakétákból. Október óta az orosz hadsereg legalább hat idén gyártott H–101-est indított el, ebből kettőt 2022 negyedik negyedévében. Ezzel szemben a többi H–101-est, amelyeket a háború korábbi szakaszában indítottak, évekkel korábban gyártották. De nem feltétlenül feltételezhetjük, hogy ez azt jelenti, hogy Moszkva kimerítette a korábban gyártott H–101-esek készleteit, mivel az adatok azt mutatják, hogy az újabb rakétákat néha a régebbiek után használják fel.

Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy a H–101-esek gyártása a nyugati exportellenőrzés ellenére is folytatódik. Oroszország valószínűleg komoly mikroelektronikai és más kritikus alkatrészekből álló készletekkel lépett be a háborúba, bár nem világos, hogy ezek a készletek mekkorák lehetnek. Az orosz katonai-ipari bizottság első elnökhelyettese már júniusban jelezte ezt, mondván, hogy az orosz védelmi ipar a készleteiből fog élni, miközben alternatív beszerzési lehetőségeket keres. Egy korábbi orosz védelmi ipari vezető október végén hasonlóan nyilatkozott, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az orosz készleteket fel kell tölteni.

Moszkva valószínűleg fokozta régóta tartó erőfeszítéseit a nyugati alkatrészek és technológia titkos beszerzésére, amint azt amerikai tisztviselők az év elején megerősítették. Moszkva a szovjet korszakban széles körű tapasztalatot szerzett ezen a téren, és azóta folytatta ezt a hagyományt, különösen miután a Nyugat szigorította az Oroszországgal szembeni exportellenőrzést az Ukrajna elleni 2014-es agresszióját követően. Számos érzékeny nyugati alkatrészt, amelyet az Ukrajnában használt orosz fegyverekben találtak, 2014 után szereztek be, néhányat még idén. Sőt, a Reuters és a RUSI, egy brit székhelyű agytröszt közös vizsgálata azt mutatta, hogy a szankciók kijátszásának köszönhetően az orosz mikroelektronikai import február óta növekedhetett.

Míg egyes elemzők korábban azt állították, hogy Oroszország havonta csak körülbelül három H–101-es rakétát képes gyártani, az adatok azt mutatják, hogy Oroszország legalább 2018 óta átlagosan négynaponta legalább egy H–101-est gyártott.

Az ukrán védelmi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy Oroszország február 23. és november 18. között 120 H–101-es rakétát gyártott, ami nagyjából napi 0,44 darabot jelent. December 12-én a The New York Times idézte az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetőjét, Vadim Szkibickij tábornokot, aki szerint Oroszország 240 H–101-est gyártott a háború kezdete óta, ami nagyjából 0,82 darabot jelent naponta.

Szóval, képesek rakétát gyártani, de nem akármennyit. Így minden attól függ, milyen ütemben használják el őket, ha tömeges támadásokat indítanak hetente – és a novemberi-decemberi gyakorlat ezt mutatja – akkor ki fognak fogyni belőlük, a rakéta nem kisszék, hogy akármennyit lehessen faragni nyírfácskából, nem is balalajka, ahhoz kellenek a nyugati alkatrészek. Melyeket a Reuters és a „Vazsnoje Isztorii” közös kutatása alapján egy bonyolult céghálón keresztül szereznek be, akár a rakétákhoz, akár az Orlan drónokhoz.

A Moscow Times más irányból közelít az orosz fegyverbeszerzés problémájához, ők továbbra is arra gyanakszanak, hogy Oroszország Észak-Koreától vásárol mindenféle pattantyúkat. Ez a lehetőség már korábban is felvetődött, és Pavel Luzin, a téma szakértője erősen kételkedett benne, de a mostani adatok alapján legalábbis nem zárható ki a koreai fegyverszállítmányok lehetősége.

„Oroszország kiterjedten használta a BM–21-es Grad rakétavetőket Ukrajnában, és Észak-Korea már korábban is adott el 122 mm-es rakétákat”

– mondta Daniel Salisbury, fegyverkereskedelmi szakértő, a londoni King's College Tudományos és Biztonsági Tanulmányok Központjának vezető kutatója. Salisbury szerint Észak-Korea az orosz Tochka-U ballisztikus rakétarendszerhez hasonló felszerelést is tudna biztosítani. Mármint tüzérségi lőszereken kívül: de ne feledjük, ha Kim Dzsongun odaadja minden fegyverét a Kremlnek, ő maga védtelenül marad. Tehát ez inkább lehetőség, ki tudja milyen mértékben valósulhat meg, mint folyamatban lévő üzlet.

Mindenesetre sem az nem igaz, hogy az orosz hadsereg kifogyott a lőszerből, mint a korábbi adatok alapján hitte a fél világ, sem az, hogy dúskál a rakétákban.

Ami azt jelenti, hogy hosszú lesz még ez a háború, nagyon hosszú.

Sajnos.

Szele Tamás