A hír, ami ma délben bejárta a világsajtót, voltaképpen nem kellett volna szenzációként hasson, hiszen igazából tegnap esti vagy mára virradó éjszakai, de csak ma délben hozták nyilvánosságra. Az orosz kormány szerint Ukrajna az éjszakai órákban két drón segítségével merényletet kísérelt meg Vlagyimir Putyin orosz elnök kremlbéli rezidenciája ellen.

A Kreml közölte, hogy „a hadsereg és a szolgálatok szakemberei által időben megtett intézkedések” eredményeként a drónok működésképtelenné váltak. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Putyin a dróntámadás idején nem tartózkodott a Kremlben. Május 3-án a Moszkva melletti Novo-Ogarjevóban lévő rezidenciáján dolgozott, és az időbeosztása nem változott – mondta a szóvivő.

„Az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy megtorlást hajtson végre, amikor és ahol jónak látja” – áll a Kreml közleményében. Az incidenst „előre megtervezett terrortámadásnak és az elnök elleni merényletnek” minősítették.

Peszkov szerint a május 9-i felvonulást a Vörös téren a támadás ellenére megtartják. Putyin a szóvivő szerint részt fog venni rajta.

Percekkel a Kreml bejelentése előtt Szergej Szobjanyin, a főváros polgármestere bejelentette, hogy május 3-ától kezdve tilos drónokat indítani Moszkvában.

Ezekre a hírekre válaszul közölte Szerhij Nyikiforov ukrán elnöki sajtótitkár, hogy Kijevnek nincs információja a Kreml elleni úgynevezett éjszakai támadásokról. Szavai szerint:

„Mint Vlagyimir Zelenszkij elnök többször is kijelentette, Ukrajna minden rendelkezésre álló erőt és eszközt a saját területeinek felszabadítására irányít, nem pedig mások megtámadására. Különösen meglepő az orosz terrorállam szóhasználata. Terrorcselekménynek számítanak a Dnyipróban és Umanban lerombolt házak, vagy a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadás, és sok más tragédia. Ami pedig Moszkvában történt, az nyilvánvalóan a május 9-re való felkészülés. Nem is várhatunk mást ellenségeinktől.”

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója egy médiakommentárban kijelentette, hogy Kijevnek semmi köze a Kreml elleni dróntámadásokhoz. Szerinte ez semmilyen katonai feladatot nem old meg, és „rendkívül hátrányos a támadó akciók előkészítése szempontjából”. Úgy véli továbbá, hogy ez Oroszországot „még radikálisabb akciókra provokálná a polgári lakosságunk ellen”. Podoljak elmondta, hogy Ukrajna kizárólag a megszállt területeken követi az orosz katonai létesítmények dekoncentrálására és megsemmisítésére vonatkozó sajátos stratégiát. Hozzátette:

„Véleményem szerint teljesen egyértelmű, hogy mind a Kreml elleni támadásról szóló jelentések, mind pedig egy másik esetben az állítólagos ukrán szabotőrök ezzel egyidejű őrizetbe vétele a Krímben egyértelműen arra utal, hogy Oroszország nagyszabású terrorista provokációra készül az elkövetkező napokban. Oroszország kétségtelenül rendkívül tart attól, hogy Ukrajna támadást indít a frontvonalak mentén, és mindenféleképpen megpróbálja megragadni a kezdeményezést, elterelni a figyelmet és katasztrofális rémhíreket kreál. Ezért az Orosz Föderáció ilyen megrendezett jelentéseit kizárólag úgy kell tekinteni, mint egy nagyszabású ukrajnai terrortámadás információs hátterének előkészítésére tett kísérletet.”

Az orosz reakciók sem sokat várattak magukra. A dróntámadásra válaszul Mihail Szergyemet, az Oroszországhoz csatolt Krím Állami Duma-képviselője rakétacsapást követelt Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi rezidenciájára.

Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország – Az Igazságért párt vezetője Telegram-csatornáján azt írta, hogy a dróntámadás „kérdéseket vet fel az orosz légvédelemmel kapcsolatban”.

„Az, hogy a drónokat pont a Kreml fölött lőtték le – szép munka! De hogyan kerültek ide? Hol volt a légvédelem és így tovább? Ez a nagyon is valós casus belli – ok a háborúra. A nagyon is valóságos háborúra és Ukrajna terrorista vezetésének likvidálására. Van mivel csapást mérnünk a bunkerükre.”

Vjacseszlav Volodin, a Duma elnöke azt mondta, hogy a képviselők „olyan fegyverek használatát fogják követelni, amelyek képesek megállítani és megsemmisíteni a kijevi terrorista rezsimet”. Nem részletezte, hogy milyen fegyverekről beszélt. Szerinte „az elnök elleni támadás egyben Oroszország elleni támadás is.”

„A kijevi terrorista rezsim, miután átvette az uralmat egy egész állam felett, Oroszország, Európa és az egész világ biztonságát fenyegeti. A nyugati politikusoknak, akik fegyvereket pumpálnak Zelenszkij rezsimjébe, rá kellene jönniük, hogy nemcsak szponzorokká, hanem közvetlen cinkosaivá váltak a terrorista tevékenységeknek. A Zelenszkij-rezsimmel nem lehet tárgyalni”

– írta Volodin a Telegram-csatornáján. Ezzel szemben Leonyid Volkov, Alekszej Navalnij munkatársa meggyőződését fejezte ki, hogy a Szenátusi Palota felett repülő és felrobbanó drónt ábrázoló videó közzététele „a Kreml tudatos döntése” volt.

Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó azt írta: egyes információk szerint orosz partizánok indították a drónokat a Moszkvai régióból. Hozzáfűzte: az még így is rejtély, hogy a drón miként juthatott át a moszkvai orosz légvédelmen (amelyet az utóbbi hónapokban többször is megerősítettek).

Magukról a történtekről és a reakciókról ennyit tudunk, lássuk, mire jutunk egy kis spekulációval. Van Ukrajnának olyan drónja, ami képes megtenni az utat Moszkváig? Van. Még március eleji hír volt, hogy az ukrán AeroDrone vállalat megkezdte olyan drónok sorozatgyártását, amelyek képesek a Kijevtől Oroszország európai részének bármely pontjáig tartó távolságot megtenni. A projekt partnere, Dmytro Shymkiv a dev.ua portálnak adott interjúban elmondta, az autonóm drónok alapvető hatótávolsága több mint 1000 km, de a továbbfejlesztett UAV-k ennek a távolságnak a háromszorosát is képesek lesznek megtenni.

„Ha egy 350 literes tankot szerelnek be, a távolság akár 3100 km-re is növelhető. Itt lehet variálni: a drónnak van hasznos terhe. Ennek egy része üzemanyagra, másik része rakományra megy. Vagyis a repülés céljától függően lehet elosztani a terhelést”

– hangsúlyozta Shymkiv. Az AeroDrone a Kijev és Omszk közötti távolságot maximális kapacitású tankkal képes megtenni. Ha Harkivból indulna, a drón képes lenne elrepülni Novoszibirszk külvárosáig, és nagy ráhagyással elérné Murmanszkot, Oroszország egyik legnagyobb sarkvidéki kikötőjét.

A vállalat megállapodást írt alá az ukrán védelmi minisztériummal az első tétel drón szállításáról az AFU számára. Két AeroDrone típusról van szó: a 80 kg hasznos terhet hordozó D–80 Discoveryről és a 300 kg teherbírású E–300 Enterpriseról. Az AeroDrone UAV-k 250 000 és 450 000 dollár közötti összegbe kerülhetnek. Shymkiv szerint minden attól függ majd, hogy a megrendelő milyen kiegészítő felszereléseket kíván beépíteni: csak a professzionális kamerák ára 20 000 és 320 000 dollár között lesz.

Szóval éppenséggel eszköz talán lett volna Ukrajnában egy ilyen dróntámadásra, de a valóságban majdnem kivitelezhetetlen lenne mondjuk Harkivtól Moszkváig vezetni egy AeroDrone-t, változó időjárási viszonyok között, radarernyő alatt, minden széllökésnél irányt módosítva... és, mint Podoljak meg is mondta, értelme sem volna. Csak az ukrán civil lakosság elleni terror fokozódna egy sikertelen támadástól, ha meg sikerrel jár, azt sem biztos, hogy azonnali béke követné. Különben is a Kremlnél fontosabb célpont lenne akármelyik orosz fegyvergyár Kijev szempontjából. Pszichológiai hatása ugyan volna egy dróncsapásnak, ami elpusztítja akár a Kreml egy részét, akár magát Putyint, de nem az, ami Kijevnek kívánatos lenne: attól kezdve már a legpacifistább (ám nacionalista) oroszok is úgy tekintenék, hogy Honvédő Háború zajlik, és eszerint is támogatnák a harcot, vagyis minden elképzelhető mértékben.

Akárhogy is forgatjuk, ez Ukrajnának nem használt, nem is állt érdekében. Ugyanis most – idézzük újból Peszkov szóvivőt – „ Az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy megtorlást hajtson végre, amikor és ahol jónak látja”, így a Kreml valóságos biankó csekket kapott akármilyen megtorlásra, válaszra, reakcióra. Mik lehetnek ezek?

Legrosszabb esetben taktikai nukleáris fegyverek bevetése Kijev ellen vagy a harctéren, ahogy azt burkoltan bár, de sugallta Volodin, a Duma elnöke. Bár a Cárgárd TV műsorában meg „vákuumbombák” bevetését szorgalmazta egy másik képviselő, persze mindehhez nem árt, ha van belőlük működő példány, és egyáltalán nem biztos, hogy lesz ilyen a sifonérban.

A másik válaszlehetőség a hadiállapot bevezetése és az általános mozgósítás bevezetése. „Hiszen, pravoszlávok, már a Kreml szent falait, már a cár atyuskát lövik!” És hát a „honvédő háború”-effektussal Putyin tán jobban is tisztában van, mint Zelenszkij, tavaly tavasz óta egyebet sem harsog a propagandája, minthogy Oroszország a létéért és a fennmaradásáért harcol (de akkor miért egy másik ország területén teszi?), tulajdonképpen az ukránok általános lefasisztázása is ennek a dezinformációs hadjáratnak volt a része. Mibe kerül Putyinnak ráküldeni a Kremlre két Orlan drónt, amik amúgy sem tesznek nagy kárt az épületben, de ha elhiszi a nép a mesét róluk – miszerint ukrán támadók voltak – majd’ az utolsó emberig Putyin mögé állnak? Az a csoda, hogy eddig nem rendeztek meg egy ilyen provokációt.

Azon kívül, ha az a verzió győz, hogy a drónok nem Ukrajnából indultak, hanem partizánok segítségével, Oroszországból, olyan tisztogatásba, boszorkányüldözésbe lehet kezdeni, ami mellett a sztálini csisztka semmiség. Le lehet csukaatni nem csak az ellenzékieket, de még azokat is, akik nem elélg lelkesen kormánypártiak.

Szóval ezen a ma délben bejelentett éjszakai támadáson mindenképpen Putyin nyert, tehát neki is állt érdekében a megrendezése. Hogy aztán valójában mi történt, az a jövő titka, egyhamar nem is fog kiderülni, de hogy a hasznot most ő fogja bezsebelni, az biztos. Megrendezett maga ellen egy sikertelen merényletet és ebből profitál majd.

Ennél nagyobb haszna, globálisan értve, már csak annak volna, ha egy sikeres merényletet rendezne legközelebb.

De erre azért nem sok esély mutatkozik.

Szele Tamás