Ha azt mondom, hogy nagy az Isten állatkertje és alacsony a kerítés, sokan egyetértően bólogatnak majd, de ha hozzátenném, hogy a moszkvai állatkert sem kicsi de a kerítés arrafelé a minisztériumok körül alacsony, kicsit furán néznének rám, nem értenék, mit akarok ezzel mondani. Pedig egyszerű: az oroszok is, az ukránok is azzal vádolják a másik felet, hogy állatokat soroznak be a hadseregükbe.

És most nem az elállatiasodott katonákról van szó, hanem rendes, hétköznapi állatokról, amik mind benne vannak a nagy Brehmben. A Meduza a Kedr környezetvédelmi magazin segítségével utánajárt, mi igaz ezekből a vádakból.

Nem sok. Tény, hogy a Védelmi Minisztérium és a propagandaforrások által idézett egyes katonák azzal vádolják az ukrán fegyveres erőket, hogy harci sáskákat és fertőzött szúnyogokat vetnek be. Az orosz természeti erőforrások minisztériuma már júniusban közölte, hogy a vándormadarakat „ökológiai célokon kívül másra is fel lehet használni”. (A hivatalos orosz szöveg fogalmaz ilyen sután, bürokrata-nyelven, őszintén szólva elég logikátlan a madarak vándorlását „ökológiai felhasználásnak” nevezni, de igyekszem hű maradni az eredeti szöveghez).

Ugyanakkor ismert, hogy maga az orosz hadsereg is kísérletezik állatokkal (de nem sáskákkal, hanem magasabbrendű fajokkal – kutyákkal és delfinekkel): teszteli, hogy képesek-e harci feladatokat ellátni, sőt, stratégiai objektumok közelében „szolgálatba” állítja őket.

Repülési tilalom

Június közepén a Kedr szerkesztői megszerezték a Természeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztérium egyik munkaértekezletének jegyzőkönyvét. Ebből kiderült, hogy Oroszország ki akar lépni a Ramsari Egyezményből, a vándormadarak és vizes élőhelyek megtartását célzó nemzetközi szerződésből.

A dokumentumban, amelyet a természeti erőforrások és környezetvédelem minisztériumának osztályvezetőinek, főosztályvezetőinek és más magas rangú tisztviselőinek részvételével dolgoztak ki, az áll: „A vándormadarak nem ökológiai célú felhasználása lehetséges”.

Jevgenyij Szimonov környezetvédő szerint ez a homályos megfogalmazás inkább a védelmi minisztériumban, mint a természeti erőforrások minisztériumában született:

A katonai tárca időről időre azt állítja, hogy a vándormadarakat „Oroszország ellenségei” arra használják, hogy betegségeket okozó kórokozókat hurcoljanak be hazánk területére. Ezt soha nem erősítették meg, de ennek ellenére kitartóan ismételgetik. Az a tény, hogy a természeti erőforrások minisztériuma ilyen érveket használ a dokumentumában, bizonyítja szakmai alkalmatlanságukat. Mert ha a Honvédelmi Minisztérium nem tudja felfogni, hogy milyen elképesztő ostobaságot terjeszt, akkor legalább a Természetvédelmi Minisztériumnak kellene felfognia.

A Honvédelmi Minisztériumnak valóban nincsenek kétségei a madarak Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségét illetően. Így a minisztérium úgy véli, hogy a darvak és sirályok 2021 októberében a Herszoni Területen bekövetkezett pusztulása összefüggésben van néhány „kísérlettel”, amelyeket Ukrajna az USA kérésére végzett. Igor Kirillov altábornagy, a sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi csapatok főnöke szerint ukrán és amerikai tudósok a madárinfluenza-vírus olyan törzseit gyűjthették össze, amelyek „képesek átlépni a faji gátat”, azaz a hordozó madarakon keresztül megfertőzni az oroszokat. (Nem mellesleg Kirillov tavaly tavasszal valamiért a vándormadarak közé sorolta a denevéreket is, amelyek ráadásul emlősök...)

Igaz, a terepkutatást végző tudósok a tömeges madárpusztulást egészen más okokra vezették vissza. Viktor Gavrilenko, a herszoni Askania-Nova rezervátum igazgatója szerint az elpusztult madarakban olyan vegyszerek okozta mérgezés jeleit találták, amelyeket a gazdák a rágcsálók elleni védelem érdekében permetezhettek ki. Az Ukrán Állami Fogyasztói Szolgálat is megerősítette ezt – még a háború előtt: „Sajnos, véletlen egybeesés volt, hogy az időjárás miatt megnőtt a rágcsálók száma a földeken, amelyeket a gazdák megpróbáltak megfékezni. A megmérgezett egereket és gabonát a madarak ették meg” – magyarázta Vlagyiszlav Sedik, a hivatal helyettes vezetője.

A madarak szándékos vírusfertőzéséről szóló spekulációk ürügyül szolgálhattak Oroszország esetleges kilépéséhez a Ramsari Egyezményből – véli Mihail Kreindlin, a „Védett Területek Szakértői Tanácsának” tagja. Véleménye szerint a nemzetközi kötelezettségekből való kilépés veszélyezteti a madarak élőhelyeit Oroszország területén. Az országnak most tájékoztatnia kell az egyezmény részes feleit a „Ramsari Egyezményben szereplő területek ökológiai jellegében bekövetkezett változásokról”. Ez lehetőséget ad a nemzetközi szakértők számára, hogy megtámadják a környezetre káros intézkedéseket. Ha az orosz hatóságok kilépnek a szerződésből, nehezebb lesz befolyásolni ezt vagy azt a döntést, és számos vizes élőhely elveszíti az egyetlen státuszt, amely védi őket. Kiderül, hogy bárki megvásárolhat majd egy egykor az egyezmény által védett területet, kiszáríthatja a mocsarakat, és építkezésbe vagy ásványkincsek kitermelésébe kezdhet ott – mutat rá a környezetvédő.

Szúnyogdrónok

Mostanában a legismertebb „állati hősök” a „harci szúnyogok”. Június 19-én az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy nyugat-nílusi lázzal és maláriával fertőzött szúnyogokat szándékozik bevetni orosz katonák ellen. Igor Kirillov altábornagy szerint az USA már „magas fokú készenlétben” áll a fertőzött szúnyogok bevetésére.

Még idén márciusban az orosz hadsereg arról számolt be, hogy három 30 literes konténerrel felszerelt drónt fedeztek fel a Herszon régió területén. Ugyanakkor az orosz fél „tudomására jutott” egy bizonyos amerikai szabadalommal védett drón, amelynek dokumentációjában állítólag szerepel a veszélyes vírusokkal fertőzött szúnyogok terjesztésének képessége.

„Egy ilyen drón nagyszámú, betegséget hordozó szúnyogot tartalmazó konténert szállít egy adott területre, és ott szabadon engedi őket. A szúnyogok csípésükkor különösen veszélyes betegségek kórokozóival fertőzik meg a megtámadott embereket” – mondta Vaszilij Nebenzja, az Oroszországi Föderáció állandó ENSZ-képviselője.

Szerinte a „szúnyogdrón” leírása egyértelműen kimondja, hogy a fertőzött katona képtelen lenne feladatai ellátására, ami azt jelenti, hogy „a betegség értékesebb katonai eszköz lehet, mint a legfejlettebb fegyverek és haditechnikai eszközök”. Ezzel kapcsolatban Nebenzja a biológiai fegyverekről szóló egyezmény durva megsértéséről beszélt, és azzal fenyegetőzött, hogy az USA nem ússza meg, ha ez bebizonyosodik. Bizonyítékot azonban még nem szolgáltattak.

A szúnyogok valóban képesek a legkülönfélébb kórokozók átvitelére, a vírusoktól, mint a sárgaláz, az olyan protozoonokig, mint a malária – magyarázza Oleg Volkov entomológus. Ezeknek a rovaroknak a tenyésztése is meglehetősen egyszerű: lárváik vízben fejlődnek, míg a kifejlett nőstényeknek csak meleg állati vérre van szükségük a táplálkozáshoz. Ezen a véren keresztül elméletileg lehetséges a nőstény szúnyogokat kórokozókkal megfertőzni. Az ilyen kórokozók terjedésével azonban nehézségek merülnek fel.

A szúnyogokat arra tanítani, hogy csak bizonyos egyenruhát viselő embereket támadjanak meg, lehetetlen – mondja Volkov:

„A vérrel táplálkozó nőstények, miután megemésztették azt, hajlamosak arra, hogy érett petéiket a vizekbe rakják le, és csak ezután indulnak tovább, hogy felkutassák a következő zsákmányt. Emberi vérrel éppúgy táplálkoznak, mint bármilyen más állatéval, bármilyen méretű emlősével, madárával vagy akár hüllőével. A szél nagy távolságokra, bármilyen irányba képes elfújni őket, ami nagyon megnehezíti a bevetésüket.”

Harci sáskák

Egy másik „szárnyas harcos” az orosz hadsereg szerint a sáska. Június 2-án a RIA Novosztyi közzétett egy videóriportot, amelyben balaklavás emberek beszélnek a Washingtoni Egyetemről, amely állítólag harci rovarokat tenyészt.

A beszámoló szerint „nagy mennyiségű fűrészport és homokot, amely a lárvák tenyésztésének táptalaja”, találtak egy elhagyatott létesítményben Luhanszka falu közelében. Találtak továbbá salétromos zsákokat is, ami természetesen nem véletlen. Hiszen a sáskák félnek az égő salétrom füstjétől, ami azt jelenti, hogy a füstszűrő segítségével a rovarokat meghatározott irányokba, például a „Luhanszki Népköztársaság” irányába küldték. A jelentés drámai hangvételű végszóval zárul:

„Júliusban ezeknek a sáskáknak a lárvái egyszerre repültek ki. Ez is arra utal, hogy a sáskák eredete nem természetes.”

A sáskák tenyésztése valóban nem olyan nehéz, magyarázza Oleg Volkov. A moszkvai állatkert például más állatok takarmányaként termeszti őket, a trópusi országokban pedig vannak olyan cégek, amelyek a helyi lakosság számára élelmiszerként „termelik” őket. A füstöt pedig általában a sáskák elűzésére használják. De ez nem mindig működik. Mint mondta:

„A rovarok vonzására szexferomonokat, valamint táplálék- és aggregációs vonzóanyagokat használnak. Nem tudok arról, hogy bárhol is füsttel irányítanák a sáskarajok repülési irányát.”

Ejtőernyős kutyák

Kiderült, hogy Oroszország már jóval Ukrajna lerohanása előtt tervezte, hogy ott kutyákat fog használni ejtőernyősei támogatására – jelentette a Pool No 3 oroszbarát távirati csatorna a The Sunra hivatkozva. „Az ejtőernyős kutyákat az oroszok speciális tandem-ernyőkkel szállíthatnák a frontvonalra a vezetőikkel együtt. Egy kiképzési videón látható, ahogy a kutyákat, testpáncélba és sötét védőszemüvegbe öltöztetve, 13 ezer láb magasból dobják le Mi–8-as helikopterekről” – áll a jelentésben.

Az orosz média arról számolt be, hogy ilyen jellegű teszteket még 2021-ben végeztek. A kutyát „kísérleti orosz felszereléssel” egy ember mellkasára erősítik, és vele együtt dobják le a helikopterről. Ugyanennek a Pool No 3 szerint a négyezer méteres magasságból történő katapultálás utáni leszálláskor „a kutyák azonnal készen álltak a harci bevetésekhez való csatlakozásra”, és „Ukrajnában a csapatok biztosítására használhatók”.

Anasztaszja Jegorova kynológus szerint a kutyák nem képesek felmérni azt a magasságot, ahonnan ejtőernyővel leugranak. De félelmet, pánikot, szorongást tapasztalhatnak, és még a poszttraumás stressz zavar tüneteit is mutathatják. Sok kutyának természetes tériszonya van. „Még akkor is, ha egy megbízható vezető van a közelben, a kutya intenzív félelmet élhet át a helikopter vagy a repülőgép zajától, a levegőben való kontrollálhatatlan helyváltoztatásoktól, a nyomásváltozásoktól, a levegővel való ütközés megmagyarázhatatlan érzésétől és a dobhártyára gyakorolt nyomástól. A videóriportban látható, hogy a kutya ellenáll és a pánik jeleit mutatja, amikor ugrik” – magyarázza Jegorova.

Egy ilyen jellegű traumatikus esemény maradandó károsodást okozhat a kutya pszichéjében, például poszttraumás stresszbetegséget, szorongásos vagy pánikbetegséget, illetve védekező reakciókat. Ráadásul a kutya anatómiája nem ilyen stresszhatásokra van tervezve. Az állat gerince és mancsai könnyen megsérülnek, még akkor is, ha elkerüljük a kemény landolást vagy azt, hogy a vezető a kutyára essen a landolás során.

Járőr-delfinek

Ha hinni lehet külföldi forrásoknak, Oroszország megduplázta a krími szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot védő harci delfinek számát. Az erre vonatkozó bizonyítékokat a Naval News című brit haditengerészeti kiadvány rögzítette. Adatai szerint az állatok száma 3-4-ről 6-7-re nőtt. Eközben a The Washington Post még 2022-ben írt az orosz Fekete-tengeri Flotta szolgálatában álló delfinekről. Az állatok állítólag az ukrán különleges erők búváraitól védik a területet. A delfineknek mégis van egy egyértelmű előnyük: a vízben egyetlen ember sem képes lehagyni őket.

Nyugati újságírók szerint Oroszország az Ukrajna elleni háború első hónapjaiban harcra kiképzett állatokat telepített a kikötő északi bejáratához. Akkoriban már létezett egy delfin- és beluga-kiképzőközpont Szevasztopol közelében – az egykori szovjet katonai delfinárium. Az 1990-es években ebből lett az ukrán óceanárium, ahol delfineket képeztek ki, és terápiát biztosítottak autizmussal, spektrumzavarral és agyi bénulással küzdő gyerekeknek. Ám 2014-ben ismét bezárták a területet, és az akvárium alapjain egy orosz katonai egységet alakítottak ki.

A Naval News újságírói műholdas felvételek alapján rögzítették, hogy a szevasztopoli kikötő bejáratát legalább öt réteg háló és úszó gátak zárják el. A delfinek ezeken belül tartózkodnak, és az a feladatuk, hogy járőrözzenek az ellenséges búvárok ellen, akik esetleg átcsúszhatnak a gátakon.

Ahogy Szofia Beljajeva környezetvédő megjegyzi, nem valószínű, hogy a delfineket fegyelmezett harcosoknak lehetne nevezni:

„Nem nagyon bízom az eredményességükben. Egy delfin szórakozásból is képes trükkökre. A delfinek, akárcsak az emberek, különböző képességekkel és különböző jellemmel rendelkeznek. Fogságban gyakran megbetegszenek és nagy számban elpusztulnak, túl kevesen vannak ahhoz, hogy lefedjék a területet. És ha a delfinek csoportját növelik, hány gondozó és hal kell az etetéshez? A delfinek, fókák és beluga bálnák harci kiképzése pénz- és időpocsékolás.”

Végső soron elmondható, hogy az állatok harci alkalmazásából vagy egy szó sem igaz – mint a vándormadarak, szúnyogok és sáskák esetében, vagy a kísérlet értelmetlen és felesleges kínzása a kutyának és delfineknek.

Jobb volna felhagyni vele, mert semmi értelme. Az állatok szervezett háborúra alkalmatlanok, a hangyákat kivéve, azok meg nem állnak velünk szóba.

Igazuk van.

Szele Tamás