Az elmúlt hét egyik fontos kérdése az, hogy miért nincs soha Moszkvában légiriadó? Ok ugyanis lenne rá, egymást érik a különböző dróntámadások, és azért elképzelhető, hogy nem a Csillagflotta felelős értük, hanem az ukrán fegyveres erők. Elvileg – ha hiszünk a TASZSZ-nak, de azt rosszul tesszük – még egyetlen drón sem talált célba, de ez, mint látni fogjuk, csak idő kérdése. És nem is olyan biztos, hogy igaz.

Akkor viszont miért nincsenek légiriadók? Hiszen a város (és más orosz nagyvárosok, például Szentpétervár) összes óvóhelyét készenlétbe helyezték még tavaly ősszel, ki is tört egy közepes botrány az utasítás végrehajtásakor, ugyanis kiderült, hogy a korábbi években a karbantartásukra szánt összegeket mindig kiutalták és mindig, mindenhol el is lopták. Mindenesetre most már nem lopták el az újabb pénzeket, legalábbis nem teljes összegben, óvóhely talán volna, radarernyő állítólag szintén van, akkor – miért nincs soha légiriadó, akkor sem, mikor valódi támadásról van szó?

Ennek járt utána a Jelen Idő (Настоящее Время) című, Oroszországon kívül megjelenő orosz ellenzéki lap, éspedig érdekes eredménnyel. Akkor lássuk, mire jutottak, a saját, egyetlen megjegyzésemet szokás szerint kurzív szedéssel jelzem.

Moszkvát csak az elmúlt héten háromszor támadták drónokkal. Július 30-án éjjel két drón csapódott be a moszkvai üzleti negyed épületeibe. Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere Telegram-csatornáján azt írta, hogy két irodaépület homlokzatán „jelentéktelen károk keletkeztek”, áldozatok nem voltak. Az állami TASZSZ hírügynökség pedig azt közölte, hogy egy biztonsági őr megsérült.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az összes drónt vagy lelőtték, vagy elektronikus hadviselési eszközökkel hatástalanították. Ugyanakkor a drónok a moszkvai városközpont magasházaiba csapódtak, és megrongálták az Oko–2 tornyokat és az IQ-negyed egyik felhőkarcolóját. Ezekben az épületekben többek között orosz minisztériumok – az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Digitalizációs Minisztérium –, valamint a Yandex vállalat irodái találhatók.

Az orosz védelmi minisztérium Ukrajnát tette felelőssé a támadásért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a maga részéről esti beszédében arról beszélt, hogy a háborút orosz területre, „az agresszió szimbolikus központjaiba és katonai bázisaira” helyezik át.

Meg lehet-e védeni Moszkvát a kamikaze drónoktól? Igor Romanenko, az ukrán hadsereg vezérkari főnökének volt helyettese, nyugalmazott altábornagy elmondta, hogy a drónokat repülés közben nagyon nehéz észlelni: ehhez hozzájárul az orosz főváros sokemeletes épületállománya és azok az anyagok, amelyek a radarok számára szinte láthatatlanná teszik a drónokat. A meglévő légvédelmi rendszereknek számításai szerint mindössze néhány tucat másodpercük van arra, hogy észrevegyenek egy drónt és tüzelni kezdjenek rá.

– Moszkvában a hatóságok folyamatosan azt állítják, hogy erősítik a légvédelmi rendszereket. A Moszkva-city (ez az üzleti negyed neve) egyáltalán nem Moszkva külvárosa. Hogyan sikerül a drónoknak leküzdeniük a teljes légvédelmi rendszert?

– A légitámadó eszközök és a megsemmisítésükre szolgáló rendszerek modern fejlődése mellett a támadó eszközök technikailag és előnyben vannak. Vagyis egyetlen állam sem rendelkezik százszázalékos lég- és rakétavédelemmel. Minden attól függ, hogy az egyik képesség milyen mértékben haladja meg a másikat. A légitámadó eszközök alkalmazásának lehetőségére vagy a védekező lég- és rakétavédelmi eszközök lehetőségére gondolunk.

Ebben az esetben a Moszkva elleni csapásnál pilóta nélküli légi járműveket használtak. És itt szeretném hangsúlyozni, hogy a világ hadtudománya, mi több, a háborúk és mindenekelőtt az ukrajnai háború a gyakorlatban is a pilóta nélküli légi járművek jelentőségének további fejlődését és növekedését igazolják. Nem csak a levegőben, hanem a földön, a vízen és a víz alatt is. Ebben az esetben a csapásokat pilóta nélküli légi járművekkel hajtották végre.

Mint tudjuk, Ukrajna komoly lépéseket tett ez ügyben, vagyis az állam nemrég 40 milliárd hrivnyát különített el ezeknek a fejlesztéseknek a céljára, amelyek tavaly valósultak meg. Idén több tucatnyi dróntípust fogadott el a védelmi minisztérium. Ezek általában két nagy csoportra oszlanak. Az első a 10-20 kilométeres taktikai, frontvonalban használatos járművek: felderítő, csapásmérő, gátromboló eszközök. A másik csoport több száz kilométeres, sőt egyesek több ezer kilométeres hatótávolságúak. Az ilyen típusú drónok tesztjei a végükhöz közelednek. Vannak tehát bizonyos kilátások. Már látjuk az ilyen típusú módszerek megvalósulását.

Sajnos különböző okokból a rakétafegyverkezés késett, és nemzetközi korlátozások voltak – 300 kilométeres hatótávolságig szabályozták a rakéták hatótávolságát. Voltak belső akadályok is: az orosz „ötödik hadoszlop” működött. De a fejlesztés ebben az irányban is folyik, és a tesztek is felgyorsultak. Ezért úgy gondolom, hogy a közeljövőben, a háborús helyzetben kialakuló helyzet miatt – az infrastruktúránkat, városainkat, falvainkat, nem beszélve a frontról, folyamatosan érő csapások miatt – az ilyen jellegű, az Oroszországi Föderáció területén lévő objektumok elleni akciók földrajzi értelemben kiterjednek, és az alkalmazás erejét tekintve növekedni fognak. Ezért az orosz légvédelem és az elektronikus hadviselés eszközei elvégezhetik a feladatukat, de ez nem lesz százszázalékosan sikeres: mindig lesznek találatok.

– Múlt hétfőn érte egy csapás a moszkvai Komszomolszkij Proszpektet – ez nagyon közel van az orosz védelmi minisztériumhoz, amelynek a tetején van egy légvédelmi létesítmény. Miért nem robbannak fel ezek a berendezések, amelyek Moszkvát támadják? Miért nem lövik le azt, ami a Komszomolszkij Proszpekt vagy a Moszkva City felé repül?

Közbevetnék egy megjegyzést: ez a csapás meglehet, hogy még talált is. A megsérült épület ugyanis a GRU parancsnokságához tartozott és benne működött a két legveszélyesebb orosz katonai-hírszerzési hackercsoport, az APT28 és az APT29 főhadiszállása. A hivatalos moszkvai hírek szerint ugyan „csak a drón törmeléke rongálta meg a házat”, de elgondolkodtató, micsoda véletlenek vannak – ha az orosz szolgálatok elveszítették ezt a két brigádot, az nagyobb kárt okoz nekik, mintha Sojgut és Geraszimovot vesztették volna el, értük nem sírnának túl sokat, az is biztos.

– A légvédelem szempontjából a pilóta nélküli légi járművek két szempontból jelentenek problémát. Először is, a drón nagyon alacsonyan száll a föld felett, így észlelési ideje és a légvédelmi rakétarendszer reakcióideje nagyon korlátozott. Vagyis a légi felderítés valamilyen eszközének észlelnie kell, információt kell továbbítania a megsemmisítő eszközöknek. Vagy a megsemmisítő eszközök felderítő eszközeinek kell észlelniük ezt az eszközt, és gyorsan – szó szerint néhány másodpercen belül – be kell vetniük a fegyverzetüket.

Ezenkívül a városfejlesztés is gondot okoz, különösen Moszkvában: látjuk, hogy a különböző magas épületek akadályozzák mind a felderítő eszközöket, mind a légi célpontok megsemmisítésére szolgáló rendszereket. Tehát konkrét, megfigyelésre alkalmas helyszíneket kell találni. De ezeknek a feladatoknak a teljesítése, különösen egy olyan nagy agglomerációban, mint amilyen Moszkva, nagyon összetett kérdés. És természetesen az Oroszországi Föderáció légvédelmének és rakétavédelmének problémája is. Ismerjük és használjuk az ő fegyvereiket. Ezért, még egyszer hangsúlyozom, nem lehet 100 százalékos védelmet biztosítani.

A második probléma az, hogy minél fejlettebbek a pilóta nélküli légi járművek, általában annál inkább alkalmasak úgynevezett lopakodó üzemmódra. Vagyis úgy készülnek, hogy ezeknek a járműveknek a lokalizációs eszközök számára látható felülete minimális legyen. Ebből a szempontból nehezen észlelhetők – nagyobb távolságból pedig még nehezebben. A légvédelmi rendszerek kritikus helyzetbe kerülnek, amikor minimális távolságban észlelhetőek, ha egyáltalán észre lehet őket venni. És csak ekkor lehetséges ezeknek a fegyvereknek a használata. Ezért egy olyan légi célpont, mint Moszkva esetében ennek a problémának a megoldásához sok eszközre van szükség. Annak ellenére, hogy elég sok van belőlük, az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek állományában még sincs elég. Ezt a feladatot biztosan nem lehet száz tökéletesen megoldani.

– A Kijev és Moszkva elleni dróntámadást összehasonlítva egy fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet: soha nem tudunk előre egy moszkvai dróntámadásról, ahogyan a kijeviekről sem. Kijevben légiriadót fújnak, és a média azonnal megírja, hogy légiriadót rendeltek el. Moszkvában ez azért nem történik meg, mert ezeket a drónokat nem látják, vagy mert a hadsereg látja ezeket a drónokat, de politikai döntés, hogy nem hirdetnek riadót a városban?

– Egyelőre mindenképpen politikai döntésről van szó. Hivatalosan nem ismerik el, hogy ilyen egyáltalán lehetséges. Ez az Oroszországi Föderáció katonai és politikai vezetésének régi álláspontja. Azonban az élet és a háború más hozzáállást fog kikényszeríteni. De ez megint az orosz vezetésnek és a moszkvai légvédelemnek a problémája, mert természetesen a távoli megközelítések esetében látjuk, hogy hol és mikor került a drón a látóterünkbe, sőt, azt mondják, hogy elektronikus hadviselés útján hárították el vagy hatástalanították, ami mégiscsak azt jelenti, hogy ilyen eszközöket azonosítottak, és ilyenkor riadót kell hirdetni. Nos, van fogalma arról, hogy mit jelent Moszkvában egy légiriadó? Ez aláásná Putyin, Sojgu, Geraszimov és a Kreml többi vezetőjének presztízsét. Tehát egyelőre nem merik ezt megtenni, de szerintem ez csak idő kérdése.

– A videón láthatjuk, hogy a Moszkva City egyik tornyában körülbelül a tizedik emelet sérült meg. Bár a tornyok sokkal magasabbak – igazi felhőkarcolók. A tizedik emelet az a magasság, amelyben ezek a drónok működne

– Ez attól függ, hogy milyen drónról van szó. Azok, amelyek jobban tervezettek, általában fel vannak szerelve például rádiós magasságmérővel, hogy képesek legyenek navigálni és szükség esetén körözni a terep felett. A drónok egyszerűsített változatai azonban nem rendelkeznek ilyennel. Ezeknek van egy bizonyos programjuk, ami egy minimális magasságban tartja őket, míg elérik a célt, mert a feladat nem az, hogy útközben lezuhanjanak, hanem az, hogy eljussanak a kívánt célponthoz, és ott felrobbantsák a robbanófejet, amit a drón hordoz. Tehát a különböző típusú drónok különböző képességekkel rendelkeznek, egyesek képesek a felszín felett körözni is. Viszont a legtöbbjük egyszerűbb kivitelben készül.

Moszkvában pedig az objektumok magasságkülönbségei döntőek. Nagyon nagyok, és bizonyos jellemző módon vannak építve. Tehát felmerülnek kérdések arról, hogy hogyan lehet ezeket a drónokat irányítani, és nagy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy hogyan lehet a fejlesztésüket Moszkvában légvédelemi szempontból ellensúlyozni.

Eddig az interjú: összegezük.

Moszkvában tehát volna ugyan légvédelem, volna esetleg radarernyő is (a háttérben hangosan felnevet Mathias Rust), azonban légiriadó nincs és míg komoly, letagadhatatlan károk nem keletkeznek a városban, nem is lesz, politikai okokból.

Az orosz főváros – és ami azt illeti, minden modern nagyváros – a magas házak rendszertelen tömege miatt ideális célpontja a drónrajoknak, melyek harci bevetései a közeljövőben várhatóak: a most használatos légvédelmi rendszereket nem kis célpontok, hanem több tonnás repülőgépek és rakéták elhárítására tervezték.

Ágyúval pedig nem lehet verébre lőni.

Vagyis lehet, csak eredménye nem lesz.

Szele Tamás