Moderáció és politika

2023. augusztus 28. - Szele Tamás

Egyre komolyabb a szerepe a közösségi oldalaknak a politikában és egyre kevesebb felelősséget hajlandóak vállalni emiatt. A minap kesernyésen kellett tudomásul vennünk, hogy Elon Musk a volt Twitteren, amit most X-nek neveznek, megszüntette a tényellenőrzést és a moderációt is, az pedig még rosszabb hír volt, hogy Mark Zuckerberg ezt „iparági trendnek” minősítette és ő is elbocsátott mintegy húszezer dolgozót a Metától.

Vagyis a volt Facebooktól. Minden jel arra mutat, hogy a 2024-es évre, mely nem csak az Egyesült Államokban, hanem Indiában és számos más országban is választási év lesz, a legnagyobb közösségi oldalakon megszűnik minden moderáció, felemelnek minden gátat az álhírek elől és egyrészt a Lubjanka téren néhányan halálra isszák magukat örömükben, másrészt mindent elönt a mocsokáradat. A Facebooknál még működik valamennyire a rendszer, de alig-alig – a Wired magazin nézett utána a jelenlegi helyzetnek, mely eléggé siralmasnak mondható.

Tulajdonképen az a kérdés, felfüggesztik-e Hun Sen volt kambodzsai miniszterelnök Facebook-fiókját? Ez a döntés óriási hatással lehet arra, hogy a Meta hogyan kezeli a közelgő indiai és amerikai választásokat.

Amikor 2021. január 6-án lázadók megostromolták az amerikai Capitoliumot Donald Trump volt elnök támogatásával, a Metának szembe kellett néznie a valósággal, hogy a világ vezetői – még a demokratikus nemzetek vezetői is – arra használhatják a platformját, hogy erőszakra szólítsanak fel saját állampolgáraik és politikai riválisaik ellen. A vállalat már régóta tartotta magát ahhoz az irányelvhez, amely megtiltotta a felhasználóknak, hogy támadásokra buzdítsanak, de a politikai szereplők általában nagyobb mozgásteret kaptak, azzal az indokkal, hogy egy technológiai platform nem avatkozhat bele a politikai diskurzusba.

A Meta azonban – hatalmas nyomásra – végül január 7-én felfüggesztette Trump Facebook-fiókját, és később bejelentette a platformjain a közszereplők által elkövetett erőszakra való felbujtásra vonatkozó új irányelvét, amely hat hónaptól két évig terjedő eltiltással fenyeget a jogsértések esetén.

Ezt a politikát idén januárban Kambodzsában tesztelték, amikor az autokrata Hun Sen miniszterelnök egy élő közvetítésben megfenyegette a Kambodzsai Néppárt ellenfeleit, mondván, hogy „összegyűjti a párt embereit, hogy tiltakozzanak és megverjenek titeket”, és „gengsztereket” küld a házaikhoz. Hun Sen-nek, akinek 14 millió követője van a Facebookon, komoly múltja van az aktivisták és politikai ellenfelek elleni erőszakos és megfélemlítő fellépések szempontjából. Bár a videót a vállalat gyűlöletbeszéd és uszítás elleni politikájának megsértése miatt feljelentették, a Meta fent hagyta a videót, azzal érvelve, hogy Hun Sen, mint nemzeti vezető, hírértékűvé teszi a videót. Júniusban a Facebook független Felügyeleti Testülete, amely a kiválasztott tartalmak moderálásával kapcsolatos döntésekről hoz ítéletet, megállapította, hogy a platform hibát követett el, és a videó eltávolítására kötelezte, valamint javasolta, hogy Hun Sen Facebook-oldalát és Instagram-fiókját hat hónapra függesszék fel. A vállalat eltávolította a videót, de közölte, hogy felülvizsgálja a testület ajánlását Hun Sen fiókjainak felfüggesztéséről.

A Meta általában végrehajtja a Felügyeleti Testület ajánlásait. Ezúttal azonban úgy tűnik, a vállalat habozik. Augusztus 28-ig van ideje felülvizsgálni a testület ajánlását, és intézkedni – vagy nem intézkedni – Hun Sen Facebook-oldalával kapcsolatban. A vállalat most egy olyan döntéssel néz szembe, amely kockázatos, következményekkel jár saját magára és a kambodzsai felhasználókra nézve, és amely fontos precedenst teremthet 2024 előtt, amikor több mint 30 országban – köztük az Egyesült Államokban, Indiában, Indiában, Indonéziában, Mexikóban és az Egyesült Királyságban – választásokat tartanak. Az, hogy a Meta hogyan kezeli Hun Sen fiókját, precedenst teremthet a világ vezetőinek a világ több milliárd embere által világszerte használt platformjaira vonatkozó elvárásai tekintetében, és próbára teheti a Felügyeleti Testület legitimitását.

„A nehézséget az fogja jelenteni, hogy hol húzzuk meg azt a határt, amit túllépve egy politikai vezető túl messzire ment ahhoz, hogy ki kelljen rúgni a platformról” – mondja Katie Harbath, az Integrity Institute munkatársa, aki korábban a Facebook választási műveleteit felügyelte 2021-ig.

„Egyetlen platform sem lépett még fel a választások közepén, hogy világszintű vezetőt távolítson el. Hogyan néz ez ki India esetében? Vagy Indonéziában, vagy Mexikóban, mindazokban az országokban, ahol jövőre választások lesznek?”

Néhány órával azután, hogy a Felügyeleti Testület június 29-én közzétette döntését, Hun Sen bejelentette a Telegramon, ahol csatornájának alig több mint 1 millió követője van, hogy elhagyja a Facebookot, és leszerelte az oldalát. A kambodzsai kormány a Felügyelőbizottság összes tagját kitiltotta, Hun Sen pedig azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolja a Facebook-hozzáférést az országban. A távozás azonban nem tartott sokáig. Július 20-án, három nappal a kambodzsai országos választások előtt az oldal visszatért, és Hun Sen egyik tanácsadója, Duong Dara kezelte.

A miniszterelnök fordulatának gyorsasága, és az, hogy nem hajlandó fellépni a Facebook ellen, mutatja, milyen fontos a platform Kambodzsában.

Kambodzsa 16,6 millió lakosából több mint 10 millióan – vagyis az internethez hozzáférő emberek mintegy 92 százaléka – használják a Facebookot. Hun Sen, aki 1985 óta az ország vezetője, 2010 óta rendelkezik aktív oldallal. 2015-ben a Facebook bevezette Free Basics programját az országban, amely egy helyi távközlési vállalattal együttműködve weboldalak és alkalmazások egy kiválasztott csoportját, köztük a Facebookot és a Messengert teszi ténylegesen ingyenessé a felhasználók számára. Ez azt jelentette, hogy még a szegény kambodzsaiak is hozzáférhettek a Facebookhoz, és sokak számára a Facebook és termékei jelentik az internetet.

„A Facebook nagyon fontos volt Hun Sen politikai üzenete szempontjából, valamint szerepet játszott abban, hogy közel kerüljön a választókhoz és az ország különböző részeinek polgáraihoz” – mondja Sokphea Young, a University College London kutatója, aki tanulmányozta a platform Kambodzsában betöltött szerepét. Young szerint különösen az ország távoli területein élő emberek tudtak kapcsolatot teremteni a kormánypárttal a platformon keresztül.

Szerinte a platform elterjedtsége lehetővé teszi azt is, hogy az állami felügyelet eszközeként működjön. „Ha bármi „rosszat” teszel a Facebookon, megpróbálsz mozgósítani bármit, ami nem a törvényeknek megfelelően történik, letartóztatnak” – mondja. „A Facebookot egy demokratikus országban működtetik, de ily módon a kormánypártot támogatja”.

Ez a funkció – és a Facebook gazdasági jelentősége, amelyet számos kambodzsai vállalkozás kihasznál – valószínűtlenné teszi, hogy az ország teljesen betiltsa a platformot, mondja Young.

A betiltás azonban nem lehetetlen. A CPP megnyerte az országos választásokat, a szavazat-hamisítás vádja ellenére. Egy széles körben várt lépéssel Hun Sen bejelentette, hogy augusztus 22-én lemond, és átadja a miniszterelnökséget fiának, Hun Manetnek. Hun Sen lesz a szenátus elnöke és megbízott államfő, amikor a kambodzsai király külföldre utazik.

Mivel a rezsim hatalma az ország felett biztosított, a kormány számára kisebb veszélyt jelent a Facebook blokkolása. „Ezt most már valódi fenyegetésnek tekintjük” – mondja Golda Benjamin, az Access Now ázsiai-csendes-óceáni kampányfelelőse. „Mivel a választásoknak vége, szerintem valós veszélyt jelent a platform blokkolása, majd a Facebook kambodzsai munkatársai fizikai jelenlétének veszélyeztetése.”

A tiltással való fenyegetés megnehezíti a Meta döntéshozatali folyamatát, és mind kereskedelmi, mind szólásszabadsággal kapcsolatos megfontolásokat is bevezet a mérlegelésbe: Jobb-e a platform számára, ha szigorúan betartatja a szabályzatát, és kockáztatja, hogy emberek milliói veszítik el az információkhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, vagy ha kompromittálja elveit – és a Felügyeleti Testület integritását –, hogy online maradjanak?

A Meta szóvivője, Corey Chambliss a WIRED-nek elmondta, hogy a vállalat „továbbra is arra összpontosít, hogy a lehető legtöbb ember használhassa szolgáltatásainkat arra, hogy megossza a számára fontos dolgokat, miközben eltávolítja a szabályainkat megszegő tartalmakat”.

A WIRED-nek névtelenséget kérve nyilatkozó egyik felügyelőbizottsági tag szerint a testület a döntés megfogalmazásakor figyelembe vette a Meta platformjai országos betiltásának lehetőségét. „A mi megítélésünk szerint fontosabb volt, hogy a rezsim ne tudja a platformot a politikai ellenzék fenyegetésére használni, még akkor is, ha ez azzal a kockázattal jár, hogy a Facebookot most esetleg leállítják” – mondják. „Egy ilyen jellegű döntésnek nem csak az a lényege, hogy egy-egy posztot leszedjünk, hanem az, hogy megpróbáljuk a vállalatot a platformmal való visszaéléssel kapcsolatos, már meglévő szabályainak következetesebb érvényesítése irányába terelni.”

Nem egyértelmű, hogy Hun Sen felfüggesztése érdemben befolyásolná a támogatói elérését.

Donald Trump Facebookról és Twitterről való felfüggesztése után Donald Trump említéseinek elemzése azt mutatta, hogy a körülötte zajló viták valóban csökkentek, de a kutatók nem tudták megmondani, hogy ez annak is köszönhető-e, hogy egyidejűleg számos szélsőjobboldali csoportot is támogattak, amelyek szintén őt támogatták.

Hun Sen támogatói és más párttagok szinte biztosan aktívak maradnak a platformon. Használja a Telegramot, és van egy népszerű TikTok-fiókja is – bár egyiknek sincs annyi követője, mint a Facebook-oldalának. Az Access Now munkatársa, Benjamin szerint a vállalat a teljes felfüggesztés helyett félmegoldásokat is hozhatna, például megszüntethetné a Hun Sen oldaláról a tartalmak megosztásának lehetőségét, vagy csökkenthetné az elérhetőségét. A Meta jelenlegi szabályzatában azt írja, hogy a közösségi irányelveit megsértő oldalakat „eltávolíthatják az ajánlások közül, és csökkenthetik a terjesztésüket”.

Piseth Duch kambodzsai emberi jogi ügyvéd és jogi elemző szerint azonban a Meta-nak következetesnek kell maradnia az irányelveiben, függetlenül a kockázatoktól. „Úgy vélem, hogy szigorúan követniük kellene az elveiket, függetlenül attól, hogy melyik ország melyik vezetőjéről van szó” – mondja.

Még ha egyesek szerint a platformról való felfüggesztéssel való fenyegetés elég volt is ahhoz, hogy Hun Sen január óta a Facebook közösségi irányelvein belül maradjon, a szabályok megszegésének következményeinek hiánya azt jelenti, hogy mások a jövőben elkerülhetetlenül tesztelni fogják a határokat. Ha a Meta nem szab ki következményeket, „mások továbbra is arra fogják használni a Facebookot, hogy erőszakra vagy vitára buzdítsanak” – mondja Duch.

A Meta döntése következményekkel járhat a Felügyeleti Testületre nézve, amely a vállalat irányításának alapvető része. A testületet 2018-ban hozták létre, hogy egyfajta független bírói testületként működjön a Meta platformjai számára, különösen a tartalom moderálásával kapcsolatos kérdésekben. A Meta egy alapítványon keresztül finanszírozza, de nincs beleszólása a döntéseibe.

A testület kötelező érvényű határozatokat és nem kötelező érvényű ajánlásokat is kiadhat. Az első határozatait 2021 januárjában hozta meg, és azóta 191 ajánlást nyújtott be a Meta számára, amelyek közül néhány arra kényszerítette a platformot, hogy átértékelje belső irányelveit. Ezek közül sok kényes témákkal foglalkozott, például azzal, hogy az afganisztáni tálib kormányról (amely „veszélyes szervezetnek” minősül) tudósító hírportál tartalma fent maradhat-e (fent maradhatott), vagy hogy egy horvát karikatúra, amely a szerb etnikumúakat „patkányoknak” nevezte, megsértette-e a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait (igen). Hun Sen fiókja esetében a testület kötelező érvényű határozatot hozott a sértő videó eltávolításáról, és javasolta a miniszterelnök fiókjának felfüggesztését.

Az Access Now alkalmazottja, Benjamin szerint az, hogy nem követi a testület ajánlását, megkérdőjelezheti, hogy a vállalat hogyan közelíti meg a jövőben az erőszakos és gyűlöletkeltő beszéddel kapcsolatos kérdéseket – különösen azt, hogy hogyan kezeli a posztok kontextusát. „Ha a Meta nem tesz eleget a Felügyeleti Testület ajánlásának, az sokat elárul az őszinteségéről és a saját, erőszakos és káros tartalmak elleni irányelvei iránti elkötelezettségéről is” – mondja. „Ha nem engedelmeskednek ennek az ajánlásnak, akkor kénytelenek vagyunk visszatérni a tervezőasztalhoz, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát posztonkénti alapon vizsgáljuk”.

A Felügyeleti Testület tagja szerint a testület nem ad ki általános érvényű ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a Meta hogyan közelítsen a jövőbeni választásokhoz. „Minden választás egyedi lesz, más lesz az időzítés, más a felmerülő kérdések jellege” – mondják. A testület azonban azt javasolta, hogy a Meta fogadjon el egy új rendszert, hogy amikor az államfők próbálnak erőszakra uszítani a platformjain, akkor gyors eszkalációval kíséreljék meg korlátozni az okozott károkat.

De ami egy kisebb piacra vonatkoztatott kérdésnek tűnik, az más országokban hatalmas következményekkel járhat. Indiában, a Facebook legnagyobb piacán a szélsőjobboldali, hindu-nacionalista kormányzó Bharatija Dzsanata Párt (BJP) már betiltotta a TikTokot, és azzal vádolta a Metát, hogy cenzúrázza a nacionalista felhasználókat, még akkor is, amikor a The Wall Street Journal riportja szerint a vállalat rendszeresen hagyja, hogy a BJP tagjai által készített gyűlöletkeltő és erőszakos tartalmak fent maradjanak a Facebookon. Tavaly az ország bejelentette a nagy technológiai cégek moderálási döntéseinek felügyeletére hivatott Panasz-fellebbviteli Bizottság létrehozását. A kormány azt is megköveteli a külföldi technológiai cégektől, hogy az országban legyenek képviselőik, akiket jogi felelősségre lehet vonni a cégek döntéseiért, és létrehozott egy állami tényellenőrző részleget, amely megjelölheti a kormányt félrevezetőnek ítélt tartalmakat, amelyeknek a cégeknek, sőt az internetszolgáltatóknak is meg kell felelniük. Az Egyesült Államok után India nyújtotta be a legtöbb kérelmet a Meta platformjairól való eltávolításra.

Ha a kambodzsai helyzethez hasonló helyzet alakulna ki az indiai választások során, a Meta nem csak egy esetleges betiltással nézhetne szembe, ami több százmillió felhasználó kikapcsolását eredményezné, hanem az országban dolgozó munkatársainak letartóztatásával is.

És talán sehol máshol sem élénkebb ez a kérdés, mint az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump, akire a Meta irányelve eredetileg készült, már megkezdte az elnökválasztási kampányát. A Facebooktól való felfüggesztése 2023 elején megszűnt, de a „védőkorlátok” továbbra is érvényben maradnak – ha ismét megsérti a cég irányelveit, akkor egy hónaptól két évig terjedő időszakra felfüggesztik. Hogy ez a választások kellős közepén hogyan fog alakulni, azt csak találgatni lehet.

Az Integritás Intézet munkatársa, Harbath szerint a kambodzsai döntés lehetőséget adhatott volna a Felügyeleti Bizottságnak arra, hogy segítsen felkészíteni Metát a közelgő választásokra.

„Úgy gondolom, hogy a Felügyeleti Testület ezzel egy kicsit nehéz helyzetbe hozta a Facebookot, mert nem foglalkozott megfelelően azzal, hogy ez hogyan nézne ki egy olyan helyen, mint India vagy egy meglehetősen szabad országban a választások előtt” – mondja. „Úgy érzem, mintha csak elrúgtak volna egy konzervdobozt az útból.”

Végső soron a Facebook már a Cambridge Analytica-botrány óta a „hárítás, halogatás és tagadás” módszerét alkalmazza politikai ügyekben, és most s bevallott szándéka, hogy részben a politikát, részben pedig magát a sajtót kiszorítsa az oldalról, csak ez gazdasági okokból nem lehetséges. Illetve, a világsajtó megszűnésével járna, bár ez a Meta vezetőségét a jelek szerint kicsit sem zavarja.

Nem tudjuk, milyen lesz 2024, de a jelek szerint borzalmas.

Ahogy Petri György írta: