Hogy az Egyesült Államok és Kína kutya-macska barátságban vannak egymással, nem hír, hanem evidencia, mindenki tud róla. Más kérdés, hogy a jelenleg nagyrészt az ukrajnai helyzetre fókuszáló Washington mennyi figyelmet képes szentelni Pekingnek – pedig fontos számára mi történik Kínában. Oda is figyel, mint azt az amerikai külügyminisztérium múlt heti kommünikéje bizonyítja.

A The New York Times beszámolója szerint Kína megtévesztő módszereket használ a dezinformációk terjesztésére. A vádak tükrözik a washingtoni aggodalmakat, miszerint Kína információs műveletei egyre nagyobb biztonsági kihívást jelentenek az Egyesült Államok számára.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma néhány napja azzal vádolta Kínát, hogy „megtévesztő és kényszerítő módszereket” alkalmaz a globális információs környezet alakítására, részesedést szerezve külföldi újságokban és televíziós hálózatokban, a nagy közösségi médiaplatformokat felhasználva nézeteinek népszerűsítésére, valamint nyomást gyakorolva nemzetközi szervezetekre és médiumokra, hogy elhallgattassa Peking kritikusait.

A minisztérium Globális Kapcsolati Központja által készített jelentésben részletezett vádak tükrözik a washingtoni aggodalmakat, miszerint Kína információs műveletei egyre nagyobb biztonsági kihívást jelentenek az Egyesült Államok és a demokratikus elvek számára világszerte a „digitális tekintélyelvűség” előmozdításával.

A jelentés szerint Kína nemcsak a saját propagandáját erőlteti, hanem digitális megfigyelési eszközöket exportál az információk és az emberek online ellenőrzésére. Bár a részletezett taktikák közül sok nem új, a jelentés figyelmeztetett, hogy ezek „olyan döntések meghozatalára késztethetik a nemzeteket, amelyek gazdasági és biztonsági érdekeiket Pekingnek rendelik alá”.

„Minden országnak joga és minden lehetősége megvan arra, hogy elmondja a világnak, amit akar, de egy nemzet narratívájának tényeken kell alapulnia, és a saját érdemei alapján kell felemelkednie vagy elbuknia” – mondta James P. Rubin, a Globális Kapcsolati Központ koordinátora egy tájékoztatón. A Kínai Népköztársaságra utalva folytatta: „Ezzel szemben a Népköztársaság a kényszerítő technikákat és egyre inkább a nyílt hazugságokat terjeszti”.

A jelentés egy sor közelmúltbeli tanulmányt idéz, amelyek részletesen bemutatják Kína információs kampányainak növekvő – és változó – hatáskörét. A jelentés egy nappal azután készült, hogy tisztviselők egy szenátusi tájékoztató során nyilvánosságra hozták, hogy kínai hackerek, akik idén hozzáférést szereztek Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és más tisztviselők e-mail fiókjaihoz, csak a Külügyminisztériumból 60 000 e-mailt loptak el.

A külügyminisztérium csütörtökön közzétett jelentése szerint Kína erőfeszítései az olyan kérdésekben, mint Tajvan és Hongkong, az ország politikai nézeteinek népszerűsítésére vagy védelmére irányuló elsődleges fókuszból olyan törekvésekké váltak, amelyek célja az Egyesült Államok hazai és külföldi lejáratása érdekében a dezinformáció terjesztése.

Ez magában foglalja a Covid-járvány eredetével, az Egyesült Államok és Ausztrália közötti új biztonsági partnerséggel, valamint Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatos vádakat.

A Meta, a Facebook és az Instagram tulajdonosa a múlt hónapban hozta nyilvánosságra, hogy felszámolt egy kínai kampányt, amely több mint 8000 fiókot, oldalt vagy csoportot használt a két platformon, és ez volt az eddigi legnagyobb nem hiteles hálózat, amelyet talált. A Microsoft és más kutatók szintén Kínát hozták összefüggésbe a Hawaii-szigeteken pusztító erdőtüzek okairól szóló hamis állítások terjesztésével.

Ez a kampány mesterséges intelligencia által generált képeket tartalmazott, egy olyan eszközt alkalmazva, amely a kutatókat, akárcsak a Külügyminisztériumot, arra figyelmezteti, hogy Kína nagymértékben fokozhatja dezinformációs erőfeszítéseit.

Kína információ feletti belső ellenőrzése gyakorlatilag abszolút, de egyre inkább kiterjeszti befolyását külföldre, állami csatornái 12 nyelven sugároznak.

A jelentés szerint Kína dollármilliárdokat költött egy kiterjedt állami hírműsor kiépítésére a Központi Propaganda Osztály és az Egyesült Munkafront Osztályának irányítása alatt, amely a jelentés szerint felügyeli a kínai diaszpóra-közösségeket célzó külföldi médiába történő befektetéseket.

A jelentés idézte a csehországi, ausztráliai és thaiföldi médiaszervezetekbe történő befektetéseket, ahol a Tencent megkerülte a külföldi tulajdont tiltó törvényt, hogy felvásárolja a Sanookot, az ország legnépszerűbb híroldalát.

Kína a digitális televíziós szolgáltatások vezető szolgáltatójává vált Afrikában is a StarTimes kínai vállalaton keresztül, amely ma már a kontinens legtöbb nézőjét eléri.

Bár a minisztérium jelentése nagyrészt nyilvános információkon alapult, tartalmazott olyan ismeretekre vonatkozó utalásokat, amelyek látszólag titkos információkat tartalmaznak.

Ezek között szerepeltek „amerikai kormányzati információk” egy „egy kelet-afrikai országban működő” újsággal kötött megállapodásról, amelynek értelmében Kínából fizetett cikkeket jelentettek meg anélkül, hogy a kapcsolatot nyilvánosságra hozták volna, valamint az a tény, hogy legalább 2020 végéig a ByteDance, a TikTok kínai tulajdonosa „rendszeresen frissített belső listát” vezetett azokról az emberekről, akiket blokkoltak vagy korlátoztak a platformon.

A jelentés említ egy fiktív szerzőt, Yi Fant is, akinek angol nyelvű írásai 2015 óta jelentek meg a világ különböző sajtóorgánumaiban olyan jelzők kíséretében, amelyekben független elemzőként írják le őt.

Kína egyes közösségi médiaplatformokat is ügyesen használ, amelyeket a hatóságok az ország nagy tűzfalán belül betiltottak. A jelentés szerint Kína jelenleg 333 diplomáciai vagy hivatalos médiafiókot működtet a Twitteren, amelyet most X néven ismerünk, és amelynek közel 65 millió követője van.

Ezeket a hivatalos fiókokat – tette hozzá – botok és nem hiteles fiókok hálózata erősíti. 2020 júniusa és 2021 januárja között ezek brit állampolgároknak kiadva magukat, ilyen fiókokból álló hálózat útján adták Liu Xiaoming, az akkori kínai nagykövet és a külügyminisztérium egyik szókimondó „farkasharcosa” posztjaira küldött retweetek 44 százalékát és a válaszok 20 százalékát.

„Bár Liu retweetjeinek több mint fele ebben az időszakban olyan fiókokból származott, amelyeket végül felfüggesztettek a Twitter akkori szolgáltatási feltételeinek megsértése miatt” – áll a jelentésben –, „egyes új fiókok továbbra is fel-felbukkantak, hogy meghosszabbítsák ezt az inautentikus erősítést”. A Twitter azóta megszüntette a külföldi kormányzati fiókokat azonosító címkéket.

Kína hasonló fiókokat használ a kritika elfojtására. A jelentés megjegyezte, hogy több mint 1000 hamis fiók próbálta elnyomni a Safeguard Defenders emberi jogi szervezet tavalyi jelentését, amely részletesen bemutatta a kínai rendőrség nem nyilvános jelenlétét 53 országban. A kampány a szervezettel azonos nevű fiókokat használt, ami a jelek szerint arra irányult, hogy kiváltsák a Twitter egyik irányelvének érvényesítését, amely szerint a nem hiteles kampányokat hatástalanítja.

A Külügyminisztérium Globális Kapcsolati Központját 2011-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre összpontosítson. A kongresszus 2017-ben kiterjesztette a mandátumát, hogy a propagandára és a dezinformációra összpontosítson.

Kína erőfeszítéseinek hatása nehezen mérhető, és a jelentés szerint a kínai kampányok gyakran ütköznek ellenállásba más országokban. Az ország kommunista pártja azonban elkötelezettnek tűnik a nemzetközi környezet saját politikai céljainak megfelelő átalakítása mellett.

„Minden okunk megvan azt hinni, hogy ez folytatódni fog” – mondta Nathan Beauchamp-Mustafaga, a RAND Corporation kutatója, aki társszerzője volt egy nemrégiben készült jelentésnek, amely arról szólt, hogy Kína a mesterséges intelligenciára támaszkodik információs műveleteinek megerősítése érdekében. „Valószínűbb, hogy inkább megduplázzák az erőfeszítéseiket, mint hogy feladják a harcot”.

Valóban, a kínai kultúra kitartásáról, szorgalmáról híres, de mi a célja Kínának ezzel az Amerika-ellenes információs hadjárattal? Hadat csak nem akar üzenni... Azt nem is, de ha képes elérni a harmadik világban az amerikai befolyás visszaszorulását és a saját befolyásának további növelését, voltaképpen győzött is, minden harc nélkül: Ukrajna inváziójának is Kína a valódi nyertese, hiszen az orosz gazdaság nagy része az ölébe hullott a szankciók miatt (épp ezért a szankcióknak nagyon örülnek Pekingben), ha képes tovább menni ezen az úton, legalábbis egyenrangú vetélytársa lehet a világpiacon az Egyesült Államoknak.

Mármint, ha addig össze nem omlik a gazdasága, nem következik be a demográfiai katasztrófa és nem tör ki az éhínség sem.

Egyszóval: Kína ezekkel a kampányokkal voltaképpen előre menekül a saját, kínzó problémái elől, bár ha minden a tervei szerint sikerülne, végül is győzne, sikerülne elérnie a globális gazdasági dominanciát (bár kérdés, mit szólna ehhez a Kreml).

Viszont az áhított dominancia megszerzéséhez kevés lesz csakis és kizárólag propaganda-eszközöket bevetni. Ezek a kampányok csak a jéghegy csúcsát jelentik, a mélyben hatalmasabb erők dolgoznak mindkét oldalon.

Szóval, él a régi kínai átok: „Élj érdekes időkben!”

Ezek most elég érdekes idők, sajnos.

Szele Tamás