Dúlnak az indulatok a jelenleg is zajló izraeli harci cselekmények kapcsán, és legyünk őszinték, ez valahol érthető is. Izraelről a legtöbb embernek van véleménye, éspedig vagy ilyen, vagy amolyan, a legsarkosabb azoknak szokott lenni – mint mindig – akiknek a legkevesebb közük van az államhoz, a legkevesebbet tudják róla, és ők is hangoztatják nézeteiket a leghangosabban.
A másik oldal indulatai sem szelídebbek, hiszen olyan típusú és mértékű háborús bűncselekmények elkövetésére derült fény, amelyekre még a Közel-Kelet véres történelmében is kevés példa akad, akár a zenei fesztiválon elkövetett tömeggyilkosságra, akár a Be'eri vagy Kfar Aza kibucokban elkövetett mészárlásra gondolunk, e két utóbbi során csecsemőket is öltek – lefejezték őket. Akinek ettől elborul a tekintete, azt csak megérteni lehet, azonban mindennél fontosabb lenne tisztán látni, hol tartanak a harci cselekmények. Erre a legmegfelelőbb forrás most is az ISW, mely már az ukrajnai eseményekről is mindig a legpártatlanabbul és a legpontosabban számolt be. Mai jelentésük szerint, melyet a CTP (Critical Threats Project) segítségével állítottak össze, talán kicsit tisztábban láthatunk. Tekintsük tehát az eseményeket régiók szerinti bontásban.
Gázai övezet
A Hamász szárazföldi és tengeri behatolásai Dél-Izraelbe október 9-e óta lelassultak. A palesztin militáns csoportok most rakétatűzre és támadó drónokra támaszkodnak, hogy Észak- és Dél-Izrael városait támadják. A Gázából indított rakétatűz északra, Haifáig terjedt, és több rakéta érte Tel-Avivot. A Hamász szóvivője figyelmeztette az izraeli civileket, hogy evakuálják a gázai határhoz közeli Ashkelont, mielőtt a csoport október 10-én több száz rakétát lőtt ki, azt állítva, hogy a támadás megtorlás a Gáza elleni izraeli légicsapásokért. A Hamász korábban nem adott figyelmeztetést ilyen rakétatámadások előtt. Izrael több mint 1270 helyen hajtott végre csapásokat a Gázai Övezetben, és legalább három Hamász-vezetőt megölt két nap alatt. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője október 10-én kora reggel azt nyilatkozta, hogy visszaszerezték az ellenőrzést a gázai határ felett. Az összecsapások azonban október 10-én és 11-én is folytatódtak a Gázai Övezettől közvetlenül északra és keletre lévő elszigetelt zónákban.
Ciszjordánia
Az Oroszlánbarlang – egy ciszjordániai székhelyű palesztin milícia – mozgósította támogatóit, hogy felvonulásokat tartsanak és kézifegyveres összecsapásokat folytassanak az izraeli biztonsági erőkkel. Körülbelül 19 helyen került sor összecsapásokra és felvonulásokra Ciszjordánia-szerte, válaszul az Oroszlánbarlang felhívására, amelyben a milícia felszólította a támogatóit, hogy október 13-án 10:00 órakor vonuljanak az utcára. A Hamász ettől függetlenül külön nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította ciszjordániai támogatóit, hogy október 13-án ostromolják meg Jeruzsálemet. Ezek a külön felhívások azt jelezhetik, hogy a palesztin milíciáknak nehézséget okoz a mozgósítási erőfeszítéseik összehangolása a Gázai övezetben és Ciszjordániában.
Az Oroszlánbarlang támogatói legutóbb október 9-én reagáltak a csoport tüntetésre és katonai és polgári célpontok elleni támadásokra való felhívására, ahogy arról a CTP és az ISW korábban beszámolt. A Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ), a Fatah és az Al-Kudsz Brigád vezetői siettek támogatásukról biztosítani a Hamász műveletét, és különböző felhívásokat tettek közzé a milícia tagjainak és a civileknek, hogy ragadjanak fegyvert. Ezek a csoportok azonban tartózkodtak attól, hogy kifejezetten izraeliek elleni erőszakos cselekmények végrehajtására szólítsák fel a támogatókat.
Dél-Libanon és a Golán-fennsík
A libanoni Hezbollah (LH) rakétákat, köztük páncéltörő lövedékeket lőtt ki az izraeli biztonsági erőkre Észak-Izraelben. Az LH magára vállalta, hogy október 10-én és 11-én páncéltörő rakétákat lőtt ki az IDF észak-izraeli állásaira, ami izraeli megtorló támadásokat váltott ki Libanonban. Állításuk szerint az október 11-i irányított rakétával végrehajtott támadás határozott válasz volt arra, hogy október 9-én egy izraeli légicsapásban megölték harcosaikat. Az LH október 11-én beszivárgási kísérletet indított egy izraeli város elfoglalására az északi határán. Meg nem nevezett fegyveresek október 9-én és 10-én is rakétatámadásokat indítottak Észak-Izrael nyílt területein.
Az IDF a támadásokra válaszul légicsapásokat hajtott végre az LH-hoz köthető katonai objektumok ellen. Az IDF október 11-én bejelentette, hogy nem történt behatolás az izraeli légtérbe, miután jelentések szerint több városban megszólaltak az izraeli vörös riadó szirénái. A CTP és az ISW korábban arról számolt be, hogy az LH a második egymást követő napon tüzérségi csapásokat mért Izraelre, és a PIJ (Palesztin Iszlám Dzsihád) legalább hat tagja próbált átkelni izraeli területre Dél-Libanonból október 8–9. között. Az LH összecsapásai az izraeli biztonsági erőkkel a ciszjordániai támadások mellett egy második frontra is kiterjeszthetik a háborút.
Ismeretlen fegyveresek október 10-én Szíriából rakétákat lőttek izraeli területre, az IDF tüzérségi és aknavető-tűzzel válaszolt a támadásra. A brit székhelyű ellenzéki média, a Syrian Observatory for Human Rights szerint a támadásért egy, az LH-val együttműködő palesztin csoport volt felelős szíriai területen. 2023 áprilisában szíriai palesztin fegyveresek a Golán-fennsíkról rakétatámadásokat hajtottak végre Izrael felé, megtorlásul azért, mert az izraeli biztonsági erők rajtaütöttek a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél gyülekezőkön. Egy rezsimpárti milblogger október 10-én arról számolt be, hogy Szíria izraeli légi támaszpontokat fog célba venni, hogy csökkentse az izraeli légierő műveleti képességét. A Szíriai Arab Hadsereg egyik katonája a palesztinokat dicsőítő és támogatást ígérő táblát tartott a magasba. A rakétatűz az első alkalom, hogy szíriai fegyveresek a háború alatt Izraelt támadták, és összhangban van az Izrael elleni többfrontos háború fenyegetésével.
A szíriai rezsimbarát erők október 9. óta a szíriai és izraeli terület közötti határra települtek. A Szíriai Szocialista Nacionalista Párt (SSNP) militáns szárnya, az Örvények Sasai október 9-én erőket telepített oda és támogatást ígért. Az SSNP az LH szövetségese, és a 2008-as konfliktus során az LH fegyveresei mellett harcolt Bejrútban. október 10-én az LH személyzete Deir ez Zor tartományból Libanonba távozott, bár az ISW nem tudja megerősíteni a telepítés mögött álló szándékot. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) október 11-én bejelentette, hogy Deir ez Zor tartományból 1000 embert kíván toborozni egy 20-30 napos kiképzésre, mielőtt Izraelbe telepítenék őket. 2023 májusától Irán teljes hegemóniát szeretne elérni Deir ez Zor tartomány felett, és az ottani katonai pozícionálását arra használja fel, hogy fenyegesse az amerikai erők jelenlétét Kelet-Szíriában. A dél-szíriai telepítés arra utal, hogy Irán prioritásként kezeli a dél-szíriai erők felhalmozását, ami összhangban van azzal a fenyegetéssel, hogy újabb front nyílik az Izrael elleni háborúban.
Irán és az ellenállás tengelye
Az iráni Ellenállás Tengelyének tagjai megfogalmazták azokat a küszöböket, amelyeken belül beavatkoznának az Izrael elleni háborúba. Az Irán által támogatott iraki milíciák, a Kataib Seyyed ol Shohada, az Ashab al Kahf, az Asaib Ahl al Haq, a Kataib Hezbollah és a Badr Szervezet legfelsőbb vezetése azzal fenyegetőzött, hogy amerikai célpontokra fognak csapást mérni, ha az Egyesült Államok beavatkozik a Hamász Izrael elleni háborújába.
Az Irán által támogatott Badr szervezet vezetője, Hadi al Ameri azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja az amerikai erőket, ha az Egyesült Államok beavatkozik az Izraelt támogató háborúba. Ameri kijelentése azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok bejelentette: egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot küld a Földközi-tenger keleti részére Izrael támogatására, és katonai felszereléssel és lőszerrel látja el az izraeli erőket.
Egy iráni külügyminisztériumi tisztviselő október 9-én arra figyelmeztetett, hogy Irán „pusztító választ” adna, ha Izrael iráni területre csapna le, és Szíriából, Libanonból és Jemenből támadna – implicit módon bevonva az iráni ellenállási tengely szereplőit.
Iráni tisztviselők és a média október 11-én háborús bűnök elkövetésével vádolták Izraelt a Gázai övezetben, többfrontos offenzívát hirdettek Izrael ellen, és hangsúlyozták Izrael katonai és hírszerzési kudarcát. Az iráni állami média és tisztviselők azzal vádolták Izraelt, hogy fehér foszfor-bombákat használt a gázai civilek ellen, és „népirtásnak”, „mészárlásnak” nevezték Izrael gázai ostromát. A fehér foszfor gyújtó hatású vegyi anyag, amelyet az IDF 2008 és 2009 között használt a gázai katonai műveletek során.
Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőjével, Mirjana Spoljaric Eggerrel folytatott telefonbeszélgetés során „emberiség elleni szisztematikus háborús bűncselekménynek” nevezte Izrael ostromát. (Nem világos, milyen nyelven, ugyanis Abdollahian csakis anyanyelvét beszéli, így azt sem tudjuk, korábban Szíjjártó Péterrel hogyan cseréltek eszmét, valószínűleg tolmács útján folyhatott a tárgyalás). Az iráni állami televízió egy olyan videót is közzétett, amelyen az IRGC, a Hamász, az LH és a Badr szervezet Jeruzsálem megtámadására készülődik.
Abbas Golrou, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának tagja kijelentette, hogy a Gáza elleni izraeli csapások folytatása arra késztetheti a nem palesztin arabokat és az LH-t, hogy csatlakozzanak az Izrael elleni háborúhoz. Golrou hozzátette, hogy a szíriaiak arra használhatják a jelenlegi konfliktust, hogy megpróbálják „felszabadítani” a Golán-fennsíkot Izraeltől.
Az IRGC-hez kötődő média hasonlóképpen azzal érvelt, hogy egy amerikai beavatkozás eszkalálná és kiterjesztené a meglévő konfliktust. Iráni tisztviselők és a média is visszhangozta Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 10-i állítását, miszerint Izrael „helyrehozhatatlan” katonai és hírszerzési kudarcot szenvedett.
Irán a fentieket annak érdekében üzeni, hogy felbomlassza az Izrael-Szaúd-Arábia normalizációs folyamatot. A nyugati média 2023 augusztusa és szeptembere folyamán arról számolt be, hogy Izrael és Szaúd-Arábia közel állhat a normalizációs megállapodáshoz, amely magában foglalná a biztonsági együttműködést és a kölcsönös védelmet. 2023. október 3-án Ali Khamenei legfelsőbb vezető október 3-án figyelmeztette a regionális államokat, hogy ne „játsszák el” biztonságukat az Izraellel való kapcsolatok normalizálásával. Hoszein Amir Abdollahian külügyminiszter továbbá október 8. óta vezeti az arab országok egyesítésére irányuló politikai erőfeszítéseket a Gáza elleni izraeli támadások elítélésében. Az iráni média hasonlóképpen telítette a regionális médiateret olyan cikkekkel, amelyek szerint az izraeli-szaúdi normalizáció most már lehetetlen, tekintettel Izrael katonai-hírszerzési kudarcára és a „népirtó” izraeli válaszlépésekre Gázában.
Izraelt gyengének próbálják ábrázolni. Magas rangú iráni politikai és katonai tisztségviselők, köztük a legfelsőbb vezető külügyi tanácsadója, Ali Akbar Velayati, a parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri vezérőrnagy és az IRGC parancsnoka, Hossein Salami vezérőrnagy később megismételték Khamenei figyelmeztetését, azzal érvelve, hogy az október 7-i Hamász-támadás Izrael katonai gyengeségét mutatta, és ezért képtelen biztonságot nyújtani a vele való kapcsolatok normalizálására törekvő államoknak.
Irán lendületet generál a további konfliktushoz. Október 8-a óta iráni tisztviselők és a média többször is hivatkoztak Izrael katonai gyengeségére és a hírszerzés hibáira a Hamász meglepetésszerű támadása során, kiszolgáltatottnak ábrázolva Izraelt. Ugyanezek a tisztviselők és a média a támadásra adott izraeli választ arra használták fel, hogy Izraelt „népirtónak” állítsák be. Számos Irán által támogatott militáns csoport és más, nem Irán által támogatott csoportok azóta kifejezték érdeklődésüket az Izrael elleni támadáshoz való csatlakozás iránt. Nyugati és izraeli tisztviselők, valamint a média aggodalmának adott hangot a konfliktus lehetséges kiterjesztése miatt a Gázai övezeten túli területekre és a Hamászon kívüli csoportokra. Iráni tisztviselők korábban felvázolták Irán hosszú távú stratégiáját, hogy végül egy többfrontos háborúba keverje Izraelt.
Iráni tisztviselők október 10-én és 11-én továbbra is tagadták Irán részvételét a Hamász Izrael elleni szárazföldi és légi támadásában. A Wall Street Journal október 8-án arról számolt be, hogy Irán 2023 augusztusa óta Bejrútban a Hamász, az LH és a PIJ képviselőivel tartott találkozókon segített megtervezni a hadműveletet. 2023 augusztusában Ali Khamenei legfelsőbb vezető dicsérte a Hamász támadását, de október 10-én a teheráni Imam Ali Katonatiszti Egyetemen tartott beszédében tagadta az iráni részvételt. Khamenei kijelentette, hogy azok a személyek, akik azt hiszik, hogy Irán részt vett benne, „alábecsülik” a palesztinok azon képességét, hogy önállóan is képesek támadást végrehajtani. Khamenei hangsúlyozta, hogy Izrael magának köszönheti a támadást azzal, hogy „hosszú évek óta” bűncselekményeket követ el a palesztinok ellen. Keményvonalas és reformpárti tisztségviselők október 11-én megismételték, hogy Irán nem vesz részt a konfliktusban.
Összegezve: a Hamász és a Hezbollah egyre rosszabbul áll, Izrael az első sokk után felállt a földről és ellentámadásba lendült, Irán pedig ugyan tagadja szerepét a harcokban, de ettől még nagyon szívesen megnyerné a háborút proxy erői révén, ha lenne rá módja. Azonban erre semmi lehetőség nincs.
Sokan fognak még elesni ezekben a harcokban, de Teherán erői – és azok, akiket bujtogatnak – valójában már veszítettek.
Szele Tamás
