Roppant érdekes, bár nem túl meglepő tanulmányt közöl az ukrán Detector Media, mely többek között tényellenőrzéssel és álhírek elleni küzdelemmel foglalkozik. A szerzők, Lesia Bidochko és Maksym Kazakov úgy látják, hogy a Kreml befolyása már a Bundestagban is érezteti hatását, és ha Moszkva tervei sikerrel járnak – talán még az Európai Unió is széthullhat.

Mindennek eszköze az AfD nevű német párt lehetne. Még a gondolat is ijesztő, de az írást végigolvasva távolról sem tűnik jelentéktelennek a fenyegetés. Az egy dolog, hogy a magyar politika erősen oroszbarát, de mivel nincs komoly politikai súlyunk, ez inkább rajtunk csattan, mi bánjuk meg, de képzeljük el az oroszbarát Budapestet egy még oroszbarátabb Berlin oldalán az Európai Parlamentben... nos, ez már komoly veszélyt jelentene az Unióra.

Németország az egyik vezető szerepet tölti be (a pénzügyi támogatás tekintetében az Egyesült Államok után a második helyen áll) Ukrajna támogatásában az orosz terrorista akciók elleni küzdelemben. A német politikában azonban van egy erő, amely teljesen ellentétes álláspontot képvisel. Egy nemrégiben végzett újságírói vizsgálat bizonyítékot talált arra, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt együttmáködik Oroszországgal, és a Kreml azzal bízta meg, hogy akadályozza meg, hogy német fegyvereket szállítsanak Ukrajnának az orosz agresszió ellen. Június elején ez a politikai erő a második helyen állt a közvélemény-kutatásokban. A következő, 2024-es választásokon a háború utáni Németország történetében először győzhet szélsőjobboldali párt. Furcsa módon a Hitlert és a Wehrmacht katonáit dicsőítő párt a legközelebbi szövetségese Putyin Oroszországának, amely az ukránellenes agitáció céljaként a „denazifikációt” tűzte ki. Hogy mitől lehetséges ez a paradoxon, és milyen ukránellenes, a Kreml-pártiakhoz nagyon hasonló üzeneteket tolmácsol ez a párt, arról az alábbiakban lesz szó.

A második világháború után a Német Szövetségi Köztársaság (Németország) a denazifikáció folyamatán ment keresztül, és évtizedekig az antifasiszta konszenzus betartásának európai mintaképe volt: a neofasiszta pártokat gyakorlatilag kizárták a társadalmi és politikai életből, az ilyen politikai mozgalmak törékenyek és hatástalanok voltak. Valahol a periférián helyezkedett el a Német Nemzeti Demokrata Párt, Nationaldemokratische Partei Deutschlands (NDP) (2023 júniusában átnevezték Die Heimatra), amelyet a Hitler vezette Nemzetiszocialista Munkáspárt utódjának tekintettek. A német alkotmányvédelmi szövetségi szolgálat, a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV) azonban szigorúan felügyelte.

2013-ban létrejött az AfD párt, amely a Landtagokba (tartományi parlamentekbe) és a Bundestagba (tartományi parlament) való bejutás érdekében elhagyta az NDP-ben rejlő nyílt hitlerizmust, de megtartotta a jobboldali radikalizmus teljes ideológiai készletét – az idegengyűlölet különböző fajtáit (rasszizmus, antiszemitizmus, iszlámellenesség), az euroszkepticizmust és a politikai ellenfelekkel szembeni erőszakot.

A szocialista Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) a denazifikáció sokkal kevésbé volt intenzív, mint a kapitalista Németországban. A keleti tartományok mára mind az AfD, mind a szélsőbaloldali Die Linke párt választási bázisává váltak. A nyugat- és keletnémetek között még mindig meglévő társadalmi-gazdasági szakadék a keleti régiókban az NDK iránti nosztalgiát táplálja, a szélsőjobb és a szélsőbaloldal pedig olyan antiliberális, antikapitalista projektet kínál, amely sok keletnémet számára vonzó.

2021 márciusában a BfV az AfD-t „szélsőjobboldali törekvésekkel gyanúsított” státuszba sorolta az AfD jobboldali nacionalista egyesületét, a Szárnyat és szélsőjobboldali szélsőségesnek nyilvánították, így az egész párt a hivatal felügyelete alá került. A párt aktivistái többször is botrányokba keveredtek a Harmadik Birodalmat támogató vagy antiszemita és bevándorlásellenes kijelentéseik miatt.

A 2013-as választásokon az AfD a szavazatok 4,7%-át szerezte meg, és nem jutott be a Bundestagba. A következő, 2017-es választás eredménye (két évvel a migrációs válság után) azonban sokkolta Németországot: Az AfD 12,6%-ot szerzett, és a 709 szövetségi parlamenti helyből 94-et szerzett meg. 2021-ben az AfD valamivel rosszabbul teljesített (10,3% és 83 mandátum). 2023-ban az AfD népszerűsége növekszik: a felmérések szerint a szélsőjobboldal folyamatosan több mint 20%-os támogatottságot szerzett, már megelőzte a kormányzó Szociáldemokrata Pártot, és az egykor Angela Merkel vezette CDU/CSU után a második helyen áll. A következő Bundestag-választásokat 2025-ben tartják. Az AfD ambiciózusan bizonygatja, hogy harcba száll a szövetségi kancellári posztért. Jelenleg azonban valamennyi német párt elutasítja, hogy a szélsőjobboldallal való feltételezett koalícióra gondoljon. Az AfD máris kijelentette, hogy a választások után „az Európai Unió felbomlását vagy Németország kilépését fogja szorgalmazni”.

A Harmadik Birodalommal szimpatizáló német szélsőjobboldal a „Végső Győzelem” iránti vágyával nagyon távol állna Putyin Oroszországának ideológiájától? A gyakorlatban az AfD valószínűleg Európa legnagyobb Putyin-barátja, vagy egyszerűen Putyin politikai szövetségese.

A propagandisták itt a „dialektikus egység” technikáját alkalmazzák, ahol különböző csoportokra vagy helyzetekre különböző szabályokat vagy kritériumokat alkalmaznak. Ez gyakran igazságtalan vagy következetlen bánásmódhoz vezet, de az ilyen következetlenségek nem okoznak kognitív disszonanciát a propagandafogyasztók körében. Az agitpropban a dialektikus egységet arra lehet használni, hogy egy helyzetet az erők összetett kölcsönhatásaként mutassanak be, ahol a propagandisták álláspontját kiegyensúlyozott vagy racionális középútként ábrázolják. Például Oroszország a neonáci mozgalmak felemelkedéséért a felelősséget az európai hatalmi elitre hárítja, így a velük szemben álló erőket nem ismerik el ellenségesnek. Kiderül, hogy az európai hatalmi elitek ellenfeleit, még ha ezek az ellenfelek nyíltan szimpatizálnak is a Harmadik Birodalommal, Oroszország potenciális szövetségesekként azonosítja. A Kreml manipulátorai így legitimálják álláspontjukat, mint a legésszerűbb vagy leglogikusabb választást.

Oroszország, amely azt állítja, hogy „denazifikálja” Ukrajnát, ahol a jobboldali radikális pártok egyike sem tudja leküzdeni a választási akadályt, ugyanakkor erőteljesen támogatja a szélsőjobboldali erőket Németországban. Először is, Oroszország bizonyítottan pénzügyi támogatást nyújt az AfD-nek, cserébe a Kreml-barát tézisek népszerűsítéséért. Másodszor, láthatjuk e német párt ideológiai eltolódását az „orosz világ” eszmerendszere felé. Harmadszor, dokumentálták, hogy a Kreml botjai támogatják az AfD-t annak érdekében, hogy növeljék a párt népszerűségét a bajor választók körében. Menjünk végig ezeken az iniformációkon szépen, sorban.

Az „orosz támogatások” horgára akadva

Az AfD Kreml általi finanszírozása sokáig csak feltételezés volt. Végül azonban minden titokra fény derül. A The Insider és a Spiegel 2023 augusztusában végzett egy vizsgálatot, amely bebizonyította, hogy Oroszország közvetlenül finanszírozza a német szélsőjobboldalt. A közvetítő a Kreml-barát propagandista Vlagyimir Szergejenko volt, aki állandó németországi lakos, német és orosz állampolgársággal is rendelkezik, de orosz politikai műsorokban „német politológusként” jelenik meg. Szergejenkón keresztül az AfD képviselői „megkapták beszédeik szövegét Moszkvából, lobbiztak a Kreml kezdeményezései mellett, sőt még a saját kormányukat is beperelték”. A Moszkva és Berlin között folyamatosan utazó Szergejenko minden alkalommal 9 ezer eurót szállított (a be nem jelentett készpénzszállítás maximális összege a határon túlra 10 ezer euró). Így több tízezer eurót tudott továbbítani. A pénzt egy Szergejenko által ellenőrzött állami szervezeten keresztül küldte át a pártnak. Ennek a tevékenységnek a fő célja az volt, hogy peres úton felfüggesszék a fegyverek, különösen a Leopard harckocsik Ukrajnába történő szállítását. Az AfD parlamenti frakciója ugyanis 2023. július 5-én pert indított a szövetségi kormány ellen a szövetségi alkotmánybíróságon. A hivatalos indoklás szerint a fegyverszállítást nem hagyta jóvá a Bundestag, holott a német törvények ezt nem írják elő.

Emellett a vizsgálat szerint Szergejenko a kurátorral egyeztetett beszédek szövegeit is kézbesítette, amelyeket aztán a német szélsőjobboldali törvényhozók nevében tettek közzé. Ezek oroszbarát narratívákon alapultak. Jelenleg a német bűnüldöző szervek is érdeklődnek az ügy iránt, amely több AfD-s Bundestag-képviselő ellen is vádemeléssel fenyeget.

„Orosz világ” a német párt ideológiájában

A monetáris támogatás nem az egyetlen tényező, amely összeköti az AfD-t és a Kremlt. A német szélsőjobboldal már a kezdetektől fogva ellenezte Washington és Brüsszel „diktátumát”, és elutasította Németország EU- és NATO-tagságát. A Moszkvára mint a hatalom másik pólusára való összpontosítás tökéletesen illeszkedett ebbe a kontextusba. Ha nem az Európát 1949 óta strukturáló euroatlantizmust választják, akkor mit? Egyetlen lehetőségük volt: barátság Oroszországgal és annak geopolitikai koncepcióinak elfogadása. Az AfD „moszkovitizmusa” a párton belül hosszú évekig meglehetősen látens volt. Azonban 2023-ban teljesen nyilvánvalóvá vált az AfD nézeteinek szinkronizálása a Kreml narratíváival. A Correctiv kutatóközpont 2023. szeptember 22-én egy expozét tett közzé, amelyben összefoglalta az AfD ideológiai közeledését a Kremlhez. Az AfD ideológiája következetesen használja az „eurázsianizmus” és a „többpólusú világ” fogalmait – a Kreml külpolitikájának kulcsfontosságú kifejezéseit. Hans-Thomas Tilltschneider, a szász-anhalti Landtag tagja például, aki többször járt Oroszországban még az ukrajnai teljes körű invázió után is, a Facebookon azt írta: „A transzatlanti kapcsolatok támogatói az eurázsiaiak ellen. Meg kell változtatnunk a nézeteinket!”

Az AfD listavezetője a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választásokon Maximilian Kra. Ő volt az, aki az Európai Parlament Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról szóló határozata ellen szavazott, és támogatta Putyin ukrajnai főmegbízottját, Viktor Medvedcsukot. Kra idén „Jobboldali politika – Egy kiáltvány” címmel könyvet adott ki, amelyben a globalizmussal szemben a „jobboldali külpolitikát” és a „többpólusú világot” képviseli, és amelyben azt állítja, hogy az európai országok „az Egyesült Államok vazallusaiként viselkednek”.

A Nyugat-ellenes retorika áthatja az AfD választási programját az európai parlamenti választások előtt. A jobboldali populisták az európai konfliktusokért az „Európán kívüli hatalmak dominanciáját” teszik felelőssé, utalva az Egyesült Államokra. Azt szeretnék, ha Németország megfigyelői státuszra törekedne a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (egy Oroszország, Kína és több ázsiai ország által létrehozott szervezet), valamint együttműködésre a Moszkva által kezdeményezett Eurázsiai Gazdasági Unióval (EEU).

Moszkva tehát az EU felbomlásának vagy legalábbis a Dexitnek banális gondolata helyett szélesebb horizontot kínál az AfD-nek: integrációt Oroszországgal, Kínával és a posztszovjet országokkal. Az AfD ideológusai ezzel szemben azt állítják, hogy ők csupán Otto von Bismarck kancellár politikájának követői, aki Franciaországgal és Nagy-Britanniával szemben állt, és az Orosz Birodalommal való szövetséget támogatta.

Beavatkozás a választásokba

Az AfD és Oroszország együttműködésének egy másik aspektusa választási jellegű. A Kreml már „híressé” vált a 2018-as amerikai választásokba való beavatkozással. A közelmúltban Szlovákia vádolta meg Moszkvát azzal, hogy beavatkozott a parlamenti választásokba. A Bild című német lap szerint „botok” – automatizált fiókok – százai kampányolnak a Twitteren az AfD mellett, és sokan közülük Oroszországhoz kötődnek.

Az AfD és a Kreml együttműködése a Landtag-választási kampányban orosz botok részvételére vezethető vissza. Például 2023. szeptember 22-én egy @RenateBiller nevű fiók a következő üzenetet tette közzé: „Ha hatalmon maradnak, 5 év múlva polgárháború lesz. #afd #választási csalás #Iszlamizáció”. A fiók csak néhány napos lehetett, és mindössze 16 követője volt. Az üzenet azonban mindössze 12 óra alatt 641 retweetet és 643 like-ot kapott. Az üzenetet retweetelő fiókok százai Oroszországból származtak, orosz nevük volt, és véletlenszerű betű- és számkombinációkból álltak. Korábban sokan közülük oroszországi ingatlan- és autóhirdetéseket, valamint az ottani eseményekről szóló híreket terjesztettek.

A DFRLab elemző jelentése szerint a jobboldali üzenetek folyamatos terjedése arra utal, hogy „a botokat vagy egy AfD-rajongó üzemelteti, vagy a párt fizetett az orosz botnetnek az üzenetek terjesztéséért”. Az elemzők a botnet aktiválását a bajorországi regionális választásoknak tulajdonítják, amelyekre 2023. október 8-án kerül sor.

A Correctiv tényfeltáró vizsgálata hasonló tendenciát észlelt a Facebookon. A közösségi hálózat egy olyan bothálózatot leplezett le, amely 2023 februárja óta szinte minden nap véletlenszerű nevű oldalakat hoz létre, majd ezeket felhasználva oroszbarát tartalmakat, köztük propagandisztikus médiaanyagokat, az AfD politikusainak hiteles tartalmait és a német kormány honlapjainak meghamisított klónjait terjeszti. A hálózatnak több ezer felhasználója van Németországban.

Ukránellenes üzenetek a német AfD retorikájában

Thomas Galdenwang, a demokratikus rend betartását Németországban felügyelő BfV vezetője elmondta: „Az AfD egyes tagjai gyűlöletet és agitációt terjesztenek mindenféle németországi kisebbség, különösen a migránsok ellen... Úgy látjuk, hogy az AfD egyes részei antiszemita érzelmeket is vallanak és hirdetnek”. „Azt is látjuk, hogy az AfD egyes csoportjai nagymértékben Moszkva befolyása alatt állnak, és továbbra is orosz narratívákat terjesztenek”, beleértve Oroszország teljes körű háborúját Ukrajnában – tette hozzá. Íme néhány példa ezekre a narratívákra.

– A háború befejezésének kilátásairól szólva Tino Chrupalla pártelnök Ukrajnát a hitleri Németországhoz hasonlította, és párhuzamot vont a Wehrmachttal, amelynek meg kellett adnia magát.

– „Mi, mint AfD, elvből elutasítjuk a fegyverszállításokat. Nehézfegyverek exportálása úgy tekinthető, mintha belépnénk egy háborúba. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni” – tweetelte Gerold Otten (AfD).

– Az AfD rendszeresen bírálja az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, azzal érvelve, hogy azok a német és az európai vállalkozásoknak ártanak. Tavaly ősszel a párt a támogatói élén tiltakozott az ellen, hogy Németországban meredeken emelkedett a földgáz és az áram ára, főként azért, mert az EU nem volt hajlandó orosz energiát vásárolni. A tüntetés egyik követelése az Oroszországgal folytatott „gazdasági háború” befejezése volt.

– Tino Chrupalla szerint a háború végén Ukrajna „veszíteni fog, ahogy Oroszország is, és csak az Egyesült Államok fog nyerni”. Hozzátette azt is, hogy „minden olyan nap, amitől a háború hamarabb véget ér, még ha területveszteséggel is, jó nap lesz”.

Az AfD tagjai ráadásul azzal demonstrálják ukránellenes álláspontjukat, hogy rendszeresen látogatják az elcsatolt Krímet, tudatosan figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jog legfontosabb alapelveit, Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az ideiglenesen megszállt területeken 2022 szeptemberében tartott ál-„népszavazások” előestéjén e párt küldöttsége Oroszországba látogatott, és még Donyeck és Luhanszk régiókba is el kívánt jutni, de a heves kritikák miatt lemondta a donbásszi látogatást. 2023 augusztusában Martin Kühne, az Alternatíva Németországért párt baden-badeni városi tanácsának tagja kétszer is horogkereszteket és trágárságokat rajzolt ukrán rendszámú autókra. Miután lebukott, a tisztségviselő lemondott.

Az AfD fennállásának hajnalán a CDU/CSU és az SPD eddigi kurzusának radikális alternatívájaként pozicionálta magát. A politikai fejlődés dinamikája azonban gyorsan a Kreml karmai közé sodorta az AfD-t. A hivalkodóan „antifasiszta” Oroszország szolidáris a Hitler óta Németországra leselkedő legnagyobb fenyegetéssel, és ezt a maga javára fordítja. Általánosságban az AfD programja egyre inkább Putyin eurázsianizmusához igazodik, így az AfD de facto Kreml-barát párttá vált az egyik európai parlamentben.

Nos, ez bizony érdekesen néz ki így, összegyűjtve. Hogyan is írta Thomas Mann a Varázshegyben?

„A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.”

Valahogy így. A problémát az oldaná meg, ha nem volna tolerancia az intoleranciával szemben és nem volna Európa Európa ellenségei számára.

Nem is kellene egyéb büntetés ezeknek az árulóknak, csak annyi, hogy költözzenek Moszkvába, száműzzék őket oda, ha már ennyire szeretik.

Aztán ott legyenek boldogok.

Nem fog menni: még a helybélieknek sem megy.

Szele Tamás