Elemeznünk kell Orbán Viktor pekingi tárgyalását Putyin orosz elnökkel, ami nem lesz hétköznapi feladat, ugyanis fogalmunk sincs arról, mit elemzünk: az elhangzottakból a nagyközönség és a sajtó csak annyit tud, amennyi részint az egymást köszöntő felek között elhangzott, részint meg amit Orbán Viktor utólag elmondott, márpedig az édeskevés.

Maga a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, tehát a résztvevőkön kívül csak a helyszínen dolgozó titkosszolgálatok tudhatják, miről esett szó, de azok meg nem kötik az orrunkra – azonban lássuk, mit tudunk? Mégpedig az orosz sajtó alapján lássuk, és hogy senki se vádoljon elfogultsággal, első forrásom legyen a Kreml biztos oszlopa, a Vedomosztyi. Nézzük, mit írnak Putyin hívei az eseményről.

„Vlagyimir Putyin találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Pekingben. Ez az első találkozó az orosz elnök és egy európai uniós ország vezetője között az ukrajnai különleges művelet kezdete óta.

Vlagyimir Putyin Pekingben tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A találkozóra az „Egy öv, egy út” fórum alkalmából került sor, amelyen mindkét vezető részt vett. Putyin utoljára az ukrajnai különleges művelet megkezdése előtt találkozott egy uniós tagállam vezetőjével, Olaf Scholz német kancellár 2022. február 15-én érkezett Moszkvába.

Az orosz elnök azzal köszöntötte a magyar miniszterelnököt, hogy annak ellenére, hogy a mai geopolitikai körülmények között a kapcsolattartás lehetőségei korlátozottak, nem lehet nem örülni annak, hogy számos európai országgal ápolják és fejlesztik a kapcsolatokat. Putyin szerint Oroszország és Magyarország kapcsolatai mindig is „az érdekek alapján épültek, mindarra a pozitívumra, amit a múltból tanultunk”.

Megjegyezte, hogy míg tavaly az Oroszország és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági interakciók növekedése 80 százalékos volt, addig idén „mínusz 35 százalék”, ezért javasolta, hogy gondolkodjanak el azon, mit lehet tenni annak érdekében, hogy „pozitív irányba befolyásolják ezt a folyamatot”.

Putyin hangsúlyozta, hogy egy uniós országgal, jelen esetben Magyarországgal nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem a világ és Európa helyzetéről is fontos tárgyalni. „Tudjuk, hogy az álláspontjaink messze nem mindig egyeznek. De a véleménycsere lehetősége szerintem mindig rendkívül fontos” – mondta Putyin.

Orbán úgy becsülte, hogy a mostani találkozó Putyinnal 2009 óta már a tizenharmadik. „Voltak már nehéz találkozóink, de ilyen nehéz egyik sem volt, mint a mostani. Ilyen helyzetben még soha nem voltunk. Magyarország soha nem akart konfrontálódni Oroszországgal. Éppen ellenkezőleg, Magyarország célja mindig is az volt, hogy bővítse a kapcsolatokat Oroszországgal. És ez sikerült is” – mondta. Az ukrajnai különleges művelet és az azt követő szankciók miatt azonban a kétoldalú kapcsolatok sokat veszítettek – mondta Orbán. Szavai szerint „ez megtépázta annak szövetét, amit önök és én együtt építettünk”. (A szövetet nem építik, hanem szövik, de ez senkit se zavarjon).

Ennek ellenére Magyarország mindent megtesz, hogy „megmentse, amit lehet” a kétoldalú kapcsolatokból, és az ország kész fenntartani a kommunikációt Oroszországgal, többek között gazdasági szinten is.

A találkozón részt vett Alekszej Miller, a Gazprom elnöke és Alekszej Lihacsov, a Roszatom konszern vezetője is. Orbán megköszönte, hogy a Roszatom továbbra is Magyarország partnere marad, a Gazprom pedig teljesíti a megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Megjegyezte, hogy sok mindent sikerült megmenteni abból, amit korábban elértek. „Senki sem szereti, ha az egyszer már elért eredményei olyan okok miatt, amelyekért nem ő a felelős, semmissé válnak” – mondta Orbán Viktor. A köszöntő szavak után tartott megbeszélés zártkörű volt.

Putyin és Orbán pekingi találkozójának megtartása váratlannak mondható. Köztudott volt, hogy Orbán az „Egy öv, egy út” fórumra érkezik Pekingbe. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára azonban tagadta, hogy Putyin és Orbán találkozót tartana. „Nem, egyelőre nincsenek erről szóló tervek. Mindannyian egy rendezvényen vesznek majd részt, tehát így vagy úgy, de minden résztvevő kommunikálni fog” – mondta korábban Peszkov újságíróknak. A találkozót nem jelentették be előre, ellentétben Putyinnak Vo Van Thuong vietnami elnökkel, Seth Thaiswin thaiföldi miniszterelnökkel, Uhnagiyin Khurelsukh mongol elnökkel és Thongloun Sisoulith laoszi elnökkel Kínában folytatott kétoldalú megbeszéléseivel.”

Megjegyezném, a Vedomosztyi jelentése a legterjedelmesebb, az orosz sajtó többi orgánuma – legyen kormánypárti vagy ellenzéki – általában röviden, 15-20 sorban számolt be az eseményről. Náluk szűkszavúbb már csak az MTI volt, amely beérte 11 sorral.

„Budapest, 2023. október 17., kedd (MTI) – A magyaroknak és egész Európának az volna a legfontosabb, hogy a szomszédunkban legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.

A kormányfő – aki vasárnap utazott Pekingbe – elmondta: délelőtt Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokról, délután pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel volt találkozója.
Orbán Viktor úgy értékelt: Európában ma mindenkit egy kérdés foglalkoztat, hogy lesz-e tűzszünet Ukrajnában.
„Nekünk, magyaroknak és egész Európának az volna a legfontosabb, hogy a szomszédunkban legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök ugyanakkor úgy fogalmazott: a válasz, amit az orosz elnöktől kapott, „a legkevésbé sem volt megnyugtató”.
Kijelentette: ennek tudatában kell alakítani a következő hónapokban Magyarország lépéseit.
„Nekünk, magyaroknak éppen ezért fontos, hogy a háború ellenére is fenn tudjuk tartani a magyar–orosz együttműködést az energia és egyéb gazdasági kérdések területén” – mondta Orbán Viktor.”

Nos, ennek köszönhetően a magyar média sem közölt többet, hiszen a kedves kollégák jelentős része még angolul sem szívesen olvas, az orosz már kihívást jelent nekik, és végső soron úgyis azt kell írják a legtöbben, amit az MTI. Nem erőlködtek tehát. Ami kár, mert ha az ember beleolvas a Moscow Timesba, könnyebben megérti a tárgyalás diplomáciai jelentőségét.

Arról van szó ugyanis, hogy a fórumra utazó több európai küldött még Vlagyimir Putyin orosz elnök beszéde előtt kisétált a teremből. Az ügynökség szerint köztük volt Jean-Pierre Raffarin konzervatív francia politikus is, aki 2002-2005 között a francia kormányt vezette.

És mit mondott Putyin? Putyin a fórum megnyitóján mondott beszédében köszönetet mondott „kedves barátjának” Hszi Csin-pingnek, hogy meghívta őt az eseményre, és megjegyezte, hogy Oroszország és Kína „egyenlő, kölcsönösen előnyös” együttműködésre törekszik, és tiszteletben tartja „a civilizációs sokszínűséget és minden államnak a saját fejlődési modelljéhez való jogát”.

Felkérte az érdekelt országokat, hogy vegyenek részt az északi tengeri útvonal fejlesztésében, beszélt az oroszországi vasúti projektekről, és méltatta Kínát az Egy övezet, egy út kezdeményezés sikeres megvalósításáért, amely szárazföldi és tengeri útvonalakon keresztül köti össze Ázsiát Afrikával és Európával.

Hszi Csin-ping viszont a fórum megnyitóján kijelentette, hogy Peking ellenzi az „egyoldalú szankciókat, a gazdasági kényszerítő politikát”, és nem vesz részt „geopolitikai játszmákban vagy tömbpolitikai konfrontációban”.

A kínai vezető idén márciusban tett moszkvai látogatása során meghívta Putyint, hogy látogasson el Pekingbe. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azóta elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen a megszállt ukrajnai területekről származó gyermekek kitoloncolása miatt. Az orosz elnök októberig nem tett külföldi látogatást, de mielőtt Kínába utazott volna, Kirgizisztánba utazott.

Hszi Csin-ping nem találkozott Putyinnal a repülőtéren, erre a feladatra Vang Wentao kínai kereskedelmi minisztert jelölte ki. (Ez annak a kinyilvánítása volt, hogy Putyint nem diplomáciai, hanem kereskedelmi partnernek tekinti, ami elég megalázó lehetett az orosz elnök számára). Az orosz elnök kínai látogatása előtt azt mondta, hogy Moszkva és Peking kétoldalú kapcsolatait segítik a kínai elnökkel fenntartott „üzleti és személyes baráti kapcsolatok”. Külön kiemelte, hogy Hszi Csin-ping 2023 márciusában történt újraválasztása után első külföldi látogatását kifejezetten Oroszországban tette.

Akkor foglaljuk össze, mit láttunk. Láttunk egy roppant ideges Orbán Viktort, aki egy viszonylag komor Putyint köszöntött, látszólag meglepetésszerű tárgyalásaik előtt. Ezek természetesen nem lehettek ad-hoc jellegűek, valószínűleg hónapokig tartó egyeztetés előzte meg őket, de mégsem beszélt róluk senki, sőt, Peszkov kifejezetten tagadta, hogy ilyesmi várható volna. Aztán mégis találkozott a két politikus, ráadásul Pekingben, hiszen a régi kínai mondás szerint „csak a hegyek nem találkoznak”. Annak nem volna semmi értelme, hogy miután gondosan titkolták, mi készül, a tárgyaló felek megtámogatva a Roszatommal és a Gazprommal, kiállnak a kamerák elé, majd köszöntik egymást és elvonulnak zárt ajtók mögött összeesküdni – a titkos tárgyalást mégiscsak feltűnés nélkül tartják, a nyilvánosság kizárásával.

Világos, hogy a felek közül valamelyiknek szüksége volt arra, hogy a másik társaságában lássák. Az is lehet, hogy mindkettőnek. Miért is? Putyin megtépázott tekintélyén kicsit javított, hogy míg a többi EU-s résztvevő kivonult a beszéde előtt, egy uniós tagállam kormányfője még tárgyal is vele. Ez Orbán renoméjának ártott ugyan, de hát neki már úgyis mindegy mostanra, neki nehéz megsérteni a jó hírhez való jogát, olyan rossz a híre mindenképpen. Orbán pedig elhelyezhette a demagóg „békepártiságát” bizonygató üzeneteket, azzal együtt, hogy olyan hibát vétett, ami a diplomácia történetében is ritka.

Arról van szó, hogy Ukrajna teljes körű lerohanását az egész világ háborúnak nevezi, hiszen az, egyedül az Oroszországi Föderációban köteles mindenki „különleges katonai műveletnek”, specoperacijának hívni. Ennek több oka is van, ugyanis háború esetén megváltoznak az orosz törvények és az alkotmány is másként működne, mint békeidőben. Ezzel együtt maga Putyin is több alkalommal hívta háborúnak a háborút, de ha más teszi ezt, annak bizony hét-nyolc év büntetőteleppel kell számolnia.

Orbán tüntetően „katonai műveletet” mondott háború helyett.

Ez valóságos megalázkodás az állítólag egyenrangú tárgyalópartner előtt, és állásfoglalás az ő agressziója mellett. Hiba is, bűn is.

Hogy aztán magukon a „titkos” tárgyalásokon miről állapodott meg ez a két cégéres... politikus, miről folyt a szó, azt csak elképzelni tudom.

– Hallom, Viktor Viktorovics, hogy beszélni akarsz velem. Mondjad csak, galambocskám, ami a szívedet nyomja!

– Azt akarom mondani, vase velicsesztvo, hogy legyen béke.

– Mit akarsz te, durak? Tán most háború van?

– Grácia árva fejemnek, vase velicsesztvo, jaj, dehogy van háború, különleges katonai művelet, specoperacija van!

– Azért mondom, galambocskám. Majd, ha háború lesz, abból lehet béke is, addig semmiképp.

– És háború mikor lesz?

– Majd, ha én annak hívom a specoperaciját. De addig békéről egy szót se halljak!

Így volt? Nem így volt? Égből pottyant mese volt? Én annak megmondhatója nem vagyok. De az biztos, hogy az Orbán-Putyin találkozón nem tárgyalásokat láttunk, hanem kutyakomédiát, színjátékot, aminek a nyilvános része sokkal fontosabb volt a bizalmasnál és azt a célt szolgálta, hogy megmutassa a Kreml egyértelmű dominanciáját a magyar kormány felett.

Patyomkin-politika ez, nem egyéb.

Szele Tamás