Aki ma belenéz a komolyabb orosz nyelvű lapokba, könnyen azt hiheti, hogy áthelyezték az ország fővárosát Moszkvából Mahacskalába. Minden és mindenki Dagesztánnal, jobban mondva az ott lezajlott antiszemita demonstrációkkal foglalkozik, ráadásul joggal: az Oroszországi Föderációban fennállása óta még sosem volt pogrom. Most sem, de nem a szándékon vagy az igényen múlott.

(Képünk illusztráció)

Azzal kell kezdenem, hogy a Kaukázusban régen krétakör volt, most hatökör van, de abból legalább sok. Kizárólag azért nem történt tragédia, mert a pogromhoz – nem találtak zsidót. Márpedig ha nincs kit agyonverni, nincs pogrom sem. Először is lássuk az eseményeket.

Minden október 28-án kezdődött, mikor is a „Dagesztáni Reggel” nevű Telegram-csatorna közzétette, hogy nagyszámú izraeli menekült érkezett az országba, és kívánatos lenne a „kifüstölésük”, beleértve a nőket is, hiszen azok is szolgáltak az izraeli hadseregben. Nem is kellett többet mondani az abszolút muzulmán többségű országban: mikor Haszavjurt városában délután látni véltek egy szürke öltönyös, hosszú szakállú férfit, aki „izraelinek tűnt” (a szakállra még visszatérünk az írás végén), estére tömeg verődött össze a helyi „Flamingo” nevű szálloda előtt, és azt követelték, hogy a vendégek álljanak ki az ablakokba, hogy lássák, van-e köztük zsidó. Mintha azt úgy ránézésre meg lehetne állapítani. A vendégeket sem ejtették a fejükre, nem álltak ki céltáblának, mire fel a tömeg elkezdte kővel hajigálni a szállodát. Kijött a rendőrség, de nem oszlatta szét a csőcseléket, hanem úgy oldották meg a kérdést, hogy a vezetőiket bevitték a hotelbe, és azok ott megállapították, hogy az épületben nem tartózkodnak zsidók. Átmentek a város másik, Kijevről elnevezett szállodájába is, de ott sem találtak izraeli vendéget, tehát búsan hazaballagott mindenki, a lincselés elmaradt.

Azért biztos, ami biztos, a szálloda (mármint a Flamingo) kitett egy sebtében nyomtatott plakátot, mely szerint:

„Nálunk nem laknak zsidók és ide nem is léphetnek be!”

ami azért erősen a hitleri időkre emlékeztet. Időközben a Karacsaj-Cserkesz Terület fővárosában, Cserkesszkben is tartottak egy körülbelül 200 fős gyűlést, melyen az egybegyűltek azt követelték, hogy „ne engedjék be” az izraeli menekülteket a régióba, valamint hogy „telepítsék ki” onnan a zsidókat. A hatóságok egyik képviselője, aki elment közéjük, hogy beszéljen a tüntetőkkel, azt mondta, hogy „nincs ok a kitelepítésre”. Aztán a résztvevők közül 34-et bevittek a rendőrségre, ahol a gyűlések megtartására vonatkozó szabályok megsértéséről szóló cikkely alapján feljelentést tettek ellenük.

Nalcsikban október 29-én reggel ismeretlenek felgyújtottak egy épülő zsidó kulturális központot. Égő gumiabroncsokat dobáltak a területére, és a falra azt írták: „Halál a zsidókra”.

Mahacskalában ugyanaz volt a bajuk a pogromlovagoknak, mint Haszavjurtban: gyilkos indulatban nem volt hiány, csőcselékben sem de áldozat sehogyan sem találtatott. A végén valamelyik okosnak eszébe jutott, hogy ha ők izraelieket keresnek, azok bizonyára repülőgéppel érkeznek, és tegnap estére vártak is egy járatot Tel Avivból Mahacskalába. Nosza, felkerekedtek a dagesztáni feketeszázak (inkább sok százak, a dagesztáni belügyminisztérium szerint körülbelül 1200 főről lehet szó) és kimentek a repülőtérre, legyilkolni az érkezőket. Ez a kísérlet sem járt sikerrel, ugyanis a zavargások kezdete után mintegy 500 rendőrt küldtek a mahacskalai repülőtérre Mahacskalából, Kaszpijszkból, Bujnakszkból, Izberbászból és Derbentből. Az események leírása során kissé eltérnek egymástól a források: egyesek kizárólag rendőri erőkről beszélnek, mások Roszgvargyija-csapatokról, megint mások OMON-alakulatokról, még az is lehet, hogy mindhárom állítás igaz, hiszen ilyen helyzetben minden rendelkezésre álló erőt be kell vetni.

Mikor a tüntetők elkezdték átkutatni az arra járó autókat, azt ellenőrizve, hogy nem szállítanak-e izraelieket, majd a gép érkezésekor betódultak a terminálra, a karhatalom közbelépett. Oszlatni kezdték a tömeget, eközben kilenc rendőr megsérült. Az orosz belügyminisztérium észak-kaukázusi szövetségi körzetért felelős főigazgatósága közölte, hogy a sérült rendőrök közül ketten kórházban vannak. Anver Mallakurbanov, az ezred parancsnoka is a sérültek között volt. A zavargások során összesen 20 ember sérült meg, hatvanat pedig letartóztattak.

A Tel-Avivból Mahacskalába tartó járat utasai a nyilvánosan elérhető információk szerint nem sérültek meg. Titokban egy buszba menekítették őket, amely erős fedezettel elhagyta a repülőteret. „Többnyire nők és gyerekek voltak a fedélzeten, köztük egy kerekesszékes gyermek, akinek a többiekkel együtt kellett menekülnie” – mondta Szaid Ramazanov, a mahacskalai repülőtér vezérigazgatója. Ramazanov szerint volt egy nehéz pillanat, amikor a tömeg körülvette az utasokkal teli buszt, de Hizri Abakarov állami duma-képviselő a segítségükre sietett. „Személyesen volt jelen, nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhetően nem voltak áldozatok” – mondta a mahacskalai repülőtér vezetője. Az utasok között mindössze négy izraeli állampolgárságú személy volt. A Tel-Avivból Mahacskalába tartó járatot gyakran használják tranzitjáratként Moszkvába, ugyanis az ilyen összetett útvonalra a jegyek olcsóbbak, mint a közvetlen járatokra.

A legszomorúbb talán az volt, amit Ovadja Iszakov, az oroszországi főrabbinátus dagesztáni képviselője nyilatkozott. Iszakov ugyanis megjegyezte, hogy nem tudja, hová lehetne költöztetni a Derbentben élő 300-400 családot, mivel Oroszország sem jelent biztonságos menedéket:

„Érdemes-e egyáltalán elmenni? Mert Oroszország nem megváltás, Oroszországban is voltak pogromok. Nem világos, hogy hová meneküljünk. Magamat sem érzem biztonságban.”

A történteknek komoly következményei vannak és még komolyabbak lesznek. Szergej Melikov, Dagesztán vezetője „a törvények durva megsértésének” nevezte a mahacskalai repülőtéren történt zavargásokat, és azzal vádolta a résztvevőket, hogy „kést döftek” az Ukrajnában „nácik ellen harcolók” hátába.

„A mai törvénytelenség minden résztvevője tetteivel kést döfött azoknak a hátába, akik életüket adták a haza biztonságáért – mind 1999-ben, amikor Dagesztán küszöbén állítottuk meg a nemzetközi terroristákat, mind ma, amikor honfitársaink a különleges katonai művelet övezetében harcolnak a nácik ellen, méltón képviselve a köztársaságot”

– írta Melikov a Telegram-csatornáján. Szerinte Dagesztán minden lakosa együtt érez „az igazságtalan emberek és politikusok tetteinek áldozataival, és imádkozik a palesztinai békéért”. Azt is megígérte, hogy a bűnüldöző szervek jogi értékelést fognak adni a történtekről.

Melikov később azt mondta, hogy „ellenségeink” és „hazánk ellenfelei” próbálják külföldről destabilizálni a helyzetet a köztársaságban. Megemlítette az „Dagesztáni Reggel” Telegram-csatornát, amelyben a köztársaság lakóit arra buzdították, hogy menjenek ki nem engedélyezett gyűlésekre.

„Ma teljesen megbízható információkat kaptunk arról, hogy az „Dagesztáni Reggel” csatornát Ukrajna területéről irányítják és szabályozzák – árulók, banderisták” – mondta Melikov.

Igaz lehet ez? Az tény, hogy ezt a csatornát, sok másikkal együtt Ilja Ponomarjev indította el még tavaly februárban, mikor megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió, de saját állítása szerint már egy éve azt sem tudja, mi lett az orgánummal. El is lophatták, nem nagy feladat, de Ponomarjev amúgy is kétes egy figura. Ő volt az egyetlen Állami Duma-képviselő, aki nemmel szavazott a Krím annexiójára, ezért kapott később menedéket Ukrajnában, de a háború kitörése óta nagyon különösen viselkedik. Először azt állította, hogy ő szervezi a Szabad Oroszországért Légiót és az Orosz Önkéntes Hadtestet, bár még az sem biztos, hogy egyáltalán van köze hozzájuk, aztán közölte, hogy az ő emberei robbantották fel Darja Duginát, kongresszusokat szervez Nyugat-Európában az önjelölt és emigráns orosz politikusok számára, minden különösebb eredmény nélkül, szóval leginkább amolyan politikai szélhámosnak tűnik. Nem is szokták komolyan venni. Ukrajnának sem lehet köze a dologhoz: elképzelhetetlen volna, hogy Zelenszkij elnök ilyesmire engedélyt adjon.

Ellenben a Kreml is reagált. Nem is akárhogyan.

„A mahacskalai repülőtéren történt antiszemita pogrom az Oroszország belügyeibe való nyugati beavatkozás eredménye volt” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„Jól ismert és nyilvánvaló, hogy a tegnapi események a mahacskalai repülőtér körül nagyrészt külső beavatkozásnak köszönhetőek, beleértve a kívülről jövő információs befolyást” – mondta Peszkov.

Szerinte a Gázai Övezetből származó televíziós felvételek hátterében, ahol gyerekek és idősek halnak meg, „nagyon könnyű a rosszindulatú elemeknek visszaélni a helyzettel, provokálni, izgatni az embereket”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap este óta kapja a dagesztáni helyzetről szóló jelentéseket az FSZB-től, a Roszgvardiától és Szergej Melikovtól, a köztársaság vezetőjétől – mondta Peszkov.

Az államfő október 30-án, hétfőn „nagy megbeszélést” tart Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev, Bortnyikov, az FSZB vezetője, Nariskin, az SZVR vezetője, Patrusev, a Biztonsági Tanács titkára, Lavrov külügyminiszter, Szoigu védelmi miniszter és mások részvételével, hogy megvitassák „a Nyugat azon kísérleteit, hogy a közel-keleti eseményeket az orosz társadalom megosztására használja fel” – mondta Peszkov.

A Kreml szóvivője ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy milyen intézkedésekre kerülhet sor a mahacskalai zavargókkal szemben.

Ahogy a résztvevők névsorát elnézem, ez Putyin „Régi gárdája”, a szilovik csapat, szóval Moszkva is bevet apait-anyait, hogy valami hasznot kovácsolhasson azokból a zavargásokból, melyeket nagy valószínűséggel ő maga szított – természetesen saját görbe tervei érdekében.

Ne feledjük, hogy Dagesztán egy koldusszegény ország, ahol nem lehet megélni szinte semmiből, ha valakiből nem válik élsportoló, akkor csak úgy juthat előre, akkor nem hal éhen, ha szerződéses katonának áll – nem is véletlen, hogy Ukrajna inváziója során a legtöbb embert pont ez a kis köztársaság vesztette. Dagesztánnak van ugyan zsidó őslakossága, főként Mahacskala és Derbent környékén élnek, ők az úgynevezett „hegyi zsidók”, de már nagyon kevesen vannak – 1989-ben is csak 3600-an lehettek, azóta aki csak tudott, kivándorolt. Pedig legalább 2500 éve élhettek Dagesztán területén. Az a 3-400 család maradhatott belőlük, akikről korábban szó volt.

Azonban van egy tragikomikus vonása is a történteknek.

Honnan tudja egy dagesztáni lezg vagy dargin megállapítani, hogy valaki zsidó? Elképzelem a jelenetet. Két szakállas ember cibálja egymást a mahacskalai repülőtéren:

– Te büdös zsidó!

– Nem, te vagy az! Szakállad van!

– Neked is!

– Na, told le a gatyád!

– Told le te!

– Toljuk le mindketten!

– Izé, én igazhitű vagyok...

– Ami azt illeti, én is. Csak a zsidóké is ilyen...

– De lássuk be, félreértettük egymást. Mit tegyünk?

– Itt ez a repülőgép. Hozzunk be néhány célpontot Birobidzsánból.

– De már ott se nagyon élnek célpontok. Akkor sto gyélaty?

– Tudod mit, nem nevezhetnénk ki pár kellemetlen embert izraelitának, ha már zsidóink nincsenek?

Szóval, nehéz kérdések ezek. Mindenesetre ennyit tudunk jelenleg a dagesztáni pogromokról, melyek zsidóhiány miatt maradtak félbe.

Pedig igény – mint a viccben – az lett volna rájuk.

Szele Tamás