Forgókínpad

Forgókínpad

Szele Tamás: Kórház az alagút felett

2023. november 06. - Szele Tamás

Mivel az elmúlt napokban orosz ügyekkel kellett foglalkoznom, valószínűleg jogos az igénye annak, hogy legalább ma szolgáljak egy részletes hírösszefoglalóval a közel-keleti eseményekről, melyt most is a CTP-ISW napi jelentése alapján állítottam össze, és mivel tegnap este zárták le, a későbbi eseményeket nem tartalmazza, ellenben minden benne lévő információ ellenőrzött.

korhaz_gazaban_november_6.jpg

(Képünk illusztráció)

A legfontosabb hírek röviden:

1. Az izraeli szárazföldi erők előrenyomultak a Gázai Övezet északnyugati partvidéke mentén, miközben jelentések szerint a térségben összecsapásokat vívtak a Hamásszal. Az IDF november 5-én folytatta előrenyomulását Tal al Hawa felé.

2. A palesztin fegyveresek és az izraeli erők közötti összecsapások Ciszjordániában a szokásos ütemben folytatódtak november 5-én, ami azt jelzi, hogy a november 4-i, az egész Ciszjordániát érintő felkelésekre vonatkozó felhívások nem realizálódtak.

3. A libanoni Hezbollah (LH) és más, Irán által támogatott fegyveresek november 5-én a szokásos ütemben folytatták a határon átnyúló támadásokat Észak-Izraelbe.

4. Az Irán által támogatott iraki proxy milícia, a Kataib Hezbollah azzal fenyegetőzött, hogy fokozza az Irakban lévő amerikai erők elleni támadásokat és „az USA regionális érdekeltségeit” veszi célba Blinken iraki látogatása előtt, ami arra utal, hogy Irán, valamint proxyjai és partnerei Irakon és Szírián kívül is támadhatják az USA tulajdonában lévő érdekeltségeket.

5. Iszmail Haníje, a Hamász Politikai Iroda elnöke november 5-én Teheránban Ali Khamenei legfelsőbb vezetővel tárgyalt az Izrael-Hamász háborúról.

Gázai Övezet

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Az izraeli politikai vezetés és a közvélemény akaratának meggyengítése a Gázai Övezetben végrehajtandó nagyszabású szárazföldi hadművelet megindításával és fenntartásával kapcsolatban.
– Az IDF anyagi és morális helyzetének meggyengítése a Gázai Övezet területén.

Az izraeli szárazföldi erők előrenyomultak a Gázai Övezet északnyugati partvidéke mentén, miközben jelentések szerint a térségben összecsapások zajlottak a Hamásszal. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője szerint az izraeli szárazföldi erők teljesen bekerítették Gáza várost, és kettészakították az egész Gázai Övezetet. Az al-Kasszem Brigádok – a Hamász militáns szárnya – felvételt tett közzé harcosairól, akik az al-Shati menekülttáborban vagy annak környékén tevékenykednek. Az X-en (Twitter) egy független elemző geolokalizálta a felvételt: az al-Shati tábortól északra fekvő Ahmed Oraby útnál készült. A felvételen látható, amint a fegyveresek rakétagránátokat (RPG) lőnek ki az IDF tankjaira. Mind az al-Kudsz Brigádok – a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) militáns szárnya –, mind az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai azt mondták, hogy november 5-én Gáza északnyugati részén izraeli járműveket támadtak meg.

Az IDF folytatja előrenyomulását a Gázai Övezet északkeleti részén lévő Beit Hanúnban. Az al-Kasszem Brigádok – a Hamász militáns szárnya – november 4-én felvételeket tett közzé arról, hogy harcosai alagútrendszerekben manővereznek Beit Hanún körzetében, és különböző fegyverekkel támadják az IDF erőit. Egy palesztin újságíró szerint az IDF november 4-én összecsapott a Hamász erőivel az al-Karamah utcában, Beit Hanún észak-déli főutcáján.

A Hamász november 5-én aknavetőkkel lőtt izraeli katonai járműveket az Erez katonai ellenőrzőponttól nyugatra, valószínűleg az ottani izraeli szárazföldi kommunikációs vonalak megzavarására és károsítására irányuló erőfeszítés részeként. Az izraeli erők október 29-én Ereznél és annak közelében léptek át a Gázai Övezetbe, így a Hamász valószínűleg továbbra is támadni fogja ezt és az IDF más határátkelőhelyeit, valamint az onnan Gáza felé vezető utakat.

Daniel Hagari, az IDF szóvivője videókat és képeket tett közzé, amelyeken látható, hogy a Hamász hogyan használja katonai műveletekre az indonéziai Sheikh Hamad kórházat. A videókon látható, hogy a Hamász fegyveresei kézifegyverekkel lövöldöznek az IDF-re a kórházból. Egy másik videón egy alagútlejárat látható, amely az IDF szerint a kórház alatti alagúthálózathoz csatlakozik. A CTP-ISW korábban beszámolt arról, hogy a Wall Street Journal közzétett egy térképet arról az alagútrendszerről, amelyet a Hamász a Gázai Övezet alatt hozott létre, és amely magában foglalja a Beit Hanoun alatti rendszert is.

Az IDF november 5-én folytatta előrenyomulását Tal al Hawa felé. Az Al-Kasszem Brigádok azt állították, hogy védekeztek az izraeli előrenyomulás ellen Tal al-Hawától délnyugatra. A Nemzeti Ellenállás Brigádjai – a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért katonai szárnya – november 5-én a Zaytoun negyedtől délkeletre és Gázavárostól délre izraeli erőkre aknavetőket vetettek be és páncéltörő rakétákkal lőtték az előrenyomuló izraeli járműveket. Az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai szintén aknavetőket vetettek be a Zaytoun közelében lévő al-Samouni területre behatoló izraeli járművekre.

Az Al-Kasszem Brigádok és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai hasonlóképpen aknavetőkkel támadtak az előrenyomuló izraeli erőkre Juhor ad Dik-től keletre, ami közel van ahhoz, ahol az izraeli erők a szárazföldi hadművelet kezdetén behatoltak a Gázai Övezet középső részére. Helyi források szerint a Hamász harcosai rajtaütöttek egy izraeli katonai egységen Netzarim nyugati külterületén, Juhor ad Dik-től nyugatra. A Gázai Övezettől délre állomásozó izraeli erők folytatják a tisztogató műveleteket. Az izraeli előrenyomulás vonala mögött folytatott harcok összhangban vannak a „tisztogatás” doktrinális meghatározásával, amely olyan taktikai feladat, amely „megköveteli a parancsnoktól, hogy eltávolítsa az összes ellenséges erőt és felszámolja a szervezett ellenállást egy kijelölt területen belül”. Az IDF szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy november 5-én kijelentette, hogy az IDF továbbra is lehetővé teszi a civilek számára, hogy elhagyják Gáza északi részét és dél felé induljanak.

A Gázai Övezetben tartózkodó palesztin milíciák közvetett tüzet nyitottak izraeli területre, elsősorban Dél-Izraelt lőtték. Az al-Kasszem Brigádok vállalták a felelősséget négy, a Gázai Övezettel közvetlenül szomszédos területekre irányuló közvetett tüzérségi támadásért, valamint két, Tel-Avivot célzó csapásért. Az al-Kudsz Brigádok november 5-én 12 közvetett tüzérségi támadásért vállalták a felelősséget. Az al-Kudsz Brigádok közvetett tüze elsősorban a Gázai Övezet északi részén lévő izraeli erők és az észak-gázai kormányzóságokkal szomszédos izraeli városok ellen irányult. A libanoni Hezbollahhoz (LH) csatlakozott média arról is beszámolt, hogy november 4-én meg nem nevezett fegyveresek irányított páncéltörő rakétákat lőttek ki az izraeli erőkre Kissufim közelében.

A Hamász elítélte az izraeli örökségvédelmi miniszter azon felvetését, hogy Izrael atomfegyvert vethet be a Gázai Övezet ellen. Amichai Eliyahu izraeli örökségvédelmi miniszter egy rádióinterjúban tette a megjegyzést. Benajamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elítélte a nyilatkozatot, és felfüggesztette Eliyahu részvételét a kabinet ülésein. A Hamász felszólította az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget, hogy vegyék komolyan a nyilatkozatot, és figyelmeztetett, hogy a nyilatkozat lángra lobbantja a régiót.

Az Al-Kasszem Brigádok szóvivője, Abu Ubaida azt állította, hogy az izraeli légicsapások 60 izraeli túszt öltek meg, ami összhangban van a Hamász információs kampányával, amely arra törekszik, hogy előkészítse az információs környezetet Izrael hibáztatására a túszok esetleges haláláért. Netanjahu ismételten kijelentette, hogy nem lesz tűzszünet az izraeli túszok visszatérése nélkül. Khalil al Hayya, a Hamász politikai irodájának tagja november 5-én azt mondta, hogy Izrael és a Hamász a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás küszöbén állt, de a tárgyalások most újra a nullpontra jutottak.

Ciszjordánia

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Ciszjordánia felé vonzása és ott rögzítése.

A palesztin fegyveresek és az izraeli erők közötti összecsapások Ciszjordániában a szokásos ütemben folytatódtak november 5-én, ami azt jelzi, hogy a november 4-i, egész Ciszjordánia területére kiterjedő felkelésekre vonatkozó felhívások nem valósultak meg. A CTP-ISW 13 összecsapást jegyzett fel Ciszjordániában, köztük több órás folyamatos harcokat Dzsenínben. A CTP-ISW öt esetben is feljegyezte, hogy palesztin fegyveresek pokolgépes támadásokat hajtottak végre Ciszjordániában. Az IDF több, az utakon elhelyezett pokolgépet hatástalanított Dzsenínben. A CTP-ISW hat Izrael-ellenes tüntetést jegyzett fel november 5-én. A szakértők szerint az Izrael-ellenes tüntetések száma nem volt különösebben magas.

Az izraeli biztonsági erők november 5-én egy razzia során megöltek egy ISIS-ügynököt a Jeruzsálemhez közeli Abu Disben. Izrael 2023 júliusában engedte szabadon a korábban már egyszer elfogott az ügynököt. Az ISIS harcosa egy kisebb sejtet toborzott, hogy fegyveres támadásokat hajtson végre az izraeli erők ellen.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 5-én Rámalláhban találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével, hogy a Hamász utáni Gázáról, az Izrael-Hamász háborúról és a humanitárius segítségnyújtásról tárgyaljanak. Abbász azt mondta, hogy Gáza „szerves része” egy jövőbeli palesztin államnak, de megjegyezte, hogy a Palesztin Hatóság csak egy „átfogó politikai megoldás” keretében fogja vállalni a feladatait, amely Ciszjordániára és Gázára egyaránt vonatkozik. Abbász hangsúlyozta az „azonnali tűzszünet” szükségességét, és hozzátette, hogy a humanitárius segélyeket be kell engedni Gázába. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Blinken elmondta Abbásznak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az alapvető gázai szolgáltatások helyreállítása és „a segélyek Gázába juttatása mellett.” A szóvivő hozzátette, hogy Blinken kifejezte elkötelezettségét „a palesztinok jogos törekvéseinek megvalósítása” mellett egy palesztin állam létrehozására.

Palesztin militáns csoportok, köztük a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) továbbra is Izrael elleni felkelésekre szólítottak fel Ciszjordániában. A palesztin militáns csoportok október 7. óta többször is tüntetésekre és támadásokra szólítottak fel, de a felhívások eddig nem váltottak ki széles körű tiltakozásokat vagy támadásokat. A PIJ „átfogó konfrontációra” szólított fel az IDF-fel. A Hamász is tüntetésekre szólított fel, hogy „nyomást gyakoroljanak” Izraelre, válaszul a palesztin foglyokkal szembeni izraeli bánásmódra. Egy, a palesztin biztonsági szolgálatokban dolgozó tagokkal rendelkező milícia 24 órás határidőt adott Abbásznak, hogy meghirdesse a konfrontációt az IDF-fel. A milícia azt mondta, hogy fellázad a Palesztin Hatóság ellen, ha követelései nem teljesülnek.

Dél-Libanon és a Golán-fennsík

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Észak-Izrael felé vonzása és ott történő rögzítése.
– Az Észak-Izraelbe irányuló egymást követő hadjáratok feltételeinek megteremtése

A libanoni Hezbollah (LH) és más, Irán által támogatott fegyveresek november 5-én a szokásos ütemben folytatták a határon átnyúló támadásokat Észak-Izraelbe. Az LH a határ mentén lévő izraeli katonai és kommunikációs pontok ellen végrehajtott 10 támadásból kilencet magára vállalt. A libanoni Hezbollah november 5-én rakétákat lőtt Kiryat Shmona ellen, megtorlásul egy izraeli légicsapásra, amely négy libanoni civilt ölt meg. Az IDF feltartóztatott két drónt, amelyek megpróbáltak belépni az izraeli légtérbe, egyet Dél-Libanon felett, egyet pedig az észak-izraeli Matat közelében. Az izraeli erők folytatták a megtorló támadásokat, amelyek azokat a libanoni helyszíneket célozták, ahonnan a fegyveresek rakétákat lőttek ki Izraelre.

A Libanoni Iszlám Csoport politikai irodavezetője, Ali AbI Jaszin kijelentette, hogy csoportjának katonai szárnya, a Fajr Erők november 5-én részt vesznek az Izrael elleni háborúban a Gázai Övezet támogatása érdekében, ami összhangban van a csoport korábbi kijelentéseivel és tevékenységével. A Fajr Erők október 18-án egy válalták a felelősséget egy rakétatámadásért Észak-Izrael ellen. A szunnita fegyveres csoport Dél-Libanonban működik, és közel 20 év szünet után az Izrael-Hamász háború alatt éledt fel újra. Az Iszlám Csoport politikai irodájának helyettes vezetője október 30-án azt mondta, hogy a csoport nem áll teljes összhangban az LH-val, de a csoport támogatja az LH-t az ellenállás tekintetében. Az LH szinte biztosan megengedi a Dél-Libanonban működő militáns csoportoknak, például a Fajr Erőknek, hogy Dél-Libanonból támadásokat hajtsanak végre, tekintve, hogy az LH milyen mértékben ellenőrzi a területet.

Irán és az Ellenállás Tengelye

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

– Annak bizonyítása, hogy Irán és az Ellenállás Tengelye képes és hajlandó több fronton is fellépni az Egyesült Államok és Izrael ellen.
– A regionális háború több fronton történő megvívásához szükséges feltételek megteremtése.

Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák ernyőcsoportja – november 5-én vállalta a felelősséget egy, az amerikai erők ellen Szíriában elkövetett támadásért. Az Iraki Iszlám Ellenállás közölte, hogy egy drónt indított az amerikai erők ellen a szíriai Haszaka várostól nyugatra fekvő Tal Baidarban. A csoport korábban nem vette célba ezt a hadállást. Helyi szíriai források arról számoltak be, hogy az amerikai erők lelőttek egy meg nem nevezett drónt a támaszpont közelében. Az Iraki Iszlám Ellenállás október 18. óta 33 támadást jelentett be amerikai erők ellen a Közel-Keleten. A CENTCOM a november 5-i támadást a cikk megjelenésekor nem kommentálta.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 5-én Bagdadban találkozott Mohammed al-Szudáni iraki miniszterelnökkel, hogy megvitassák az amerikai erőket fenyegető veszélyeket. Blinken elmondta, hogy a Szudanival folytatott találkozó során „nagyon világossá tette”, hogy az amerikai állások elleni támadások Irakban „teljesen elfogadhatatlanok”, és hogy az Egyesült Államok „minden szükséges lépést megtesz népünk védelmében”. Iraki kormányforrások november 4-én – valószínűleg még azelőtt, hogy Blinken utazását nyilvánosan bejelentették volna – azt mondták az iraki „Fayli” című kurd kiadványnak, hogy Blinken november 5-én Bagdadba látogat, és hogy a Blinken és Szudani közötti találkozó az amerikai erők elleni támadásokról fog szólni. A forrás azt állította, hogy Blinken figyelmeztetést fog átadni, arról, miszerint az Egyesült Államok válaszolni fog az amerikai erők elleni támadásokra, feltehetően Irakban. Az Irán által támogatott iraki csoportok elleni megtorlás szakítást jelentene a Biden-kormányzat azon gyakorlatával, hogy az Irán által támogatott iraki támadásokra válaszul szíriai célpontokat támad. Egyelőre az amerikai repülőgépek október 26-án Szíriában csapást mértek egy IRGC-hez kapcsolódó táborra, válaszul az Irán által támogatott iraki támadásokra.

Az Irán által támogatott iraki proxy milícia, a Kataib Hezbollah azzal fenyegetőzött, hogy fokozza az amerikai erők elleni támadásokat Irakban, és „az USA regionális érdekeltségeit” veszi célba Blinken iraki látogatása előtt, ami arra utal, hogy Irán és proxyjai és partnerei Irakon és Szírián kívül is célba vehetik az USA-nak fontos célpontokat. A Kataib Hezbollah szóvivője, Abu Ali Askari november 4-én – valószínűleg még Blinken utazásának nyilvános bejelentése előtt – azt mondta, hogy a Kataib Hezbollah „azon fog dolgozni, hogy megszüntesse” az USA iraki jelenlétét, és „ártalmatlanítsa az USA regionális érdekeltségeit”, ha az Egyesült Államok továbbra is támogatja Izrael gázai szárazföldi műveletét. A Kataib Hezbollahnak megvan a képessége arra, hogy megtámadja az USA érdekeltségeit az Arab-öböl menti államokban, és korábban is célba vette már az USA öböl menti szövetségeseit. A Kataib Hezbollahhoz kötődő milíciacsoport 2019-ben és 2021-ben is szaúdi olajipari infrastruktúrák ellen intézett támadást. Irán azért is valószínűbb, hogy a Kataib Hezbollahot választja az amerikai érdekek regionális megtámadására, mert a jemeni Houthi mozgalom kevésbé valószínű, hogy az Arab-öböl menti államokban lévő amerikai eszközöket célba veszi, köszönhetően a Houthik Szaúd-Arábiával folytatott folyamatos békekötési kísérleteinek.

Az iráni külügyminiszter megvitatta az Izrael-Hamász háborút az iraki külügyminiszterrel az iraki miniszterelnök november 6-i teheráni látogatása előtt. Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter november 4-én iraki kollégájával, Fuad Hoszeinnel folytatott telefonbeszélgetés során megbeszélést folytatott az Izrael-Hamász háborúról. Abdollahian arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „egyre fokozódó erőszakos fellépése” a Gázai Övezetben élő civilek ellen „elkerülhetetlenül” a háború kiterjedését fogja okozni. Az iráni média november 5-én külön jelentette, hogy Mohammad Shia al Sudani iraki miniszterelnök november 6-án Teheránba utazik. Sudani látogatása az amerikai külügyminiszterrel való találkozója után történik.

Iszmail Haníje, a Hamász Politikai Iroda elnöke november 5-én Teheránban Ali Khamenei legfelsőbb vezetővel tárgyalt az Izrael-Hamász háborúról. Haníje és Khamenei megvitatták „a legújabb fejleményeket” a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Khamenei ismételten megerősítette Irán támogatását a palesztin ellenálló csoportok számára, és dicsérte a gázaiak „türelmét és kitartását”. Khamenei elítélte az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatását, és felszólította az iszlám kormányokat, hogy támogassák a Gázai Övezetben élő palesztinokat. Iráni tisztviselők október 7. óta számos alkalommal tárgyaltak a Hamász magas rangú vezetőivel. Hossein Amir Abdollahian külügyminiszter például október 7-e óta négy alkalommal tárgyalt Haniyeh-vel a háborúról.

Az iráni védelmi és fegyveres erők logisztikai minisztere, Mohammad Reza Ashtiani dandártábornok november 5-én figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „súlyos csapásokat” fog elszenvedni, ha nem állítja le azonnal a Gázai Övezet elleni támadásokat és nem rendel el tűzszünetet. Ashtiani figyelmeztetése része Irán folyamatos erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy elrettentse az Egyesült Államokat attól, hogy további katonai támogatást nyújtson Izraelnek. Nyilatkozata összhangban van korábbi iráni állításokkal is, miszerint az Egyesült Államok „irányítja” Izrael háborúját a Hamász ellen. Más iráni katonai tisztviselők is hasonló figyelmeztetéseket adtak ki az Egyesült Államoknak az elmúlt hetekben. Az IRGC szóvivője, Ramazan Sharif dandártábornok nemrég az LH-hez kötődő al Mayadeen-nek adott október 28-i interjújában figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „azok, akik nem tudják elérni Izraelt a harcban, talán el tudják érni az amerikai erőket, amelyek ezt a háborút irányítják”, ahogy arról a CTP-ISW korábban beszámolt.

Összegezve: a Gázai Övezetet támogató aktorok egészen addig fognak tárgyalni céljaikról és szövetségi rendszerükről, míg Gáza el nem esik, tehát egyletük léte – az esetleges bosszúállást kivéve – okafogyottá nem válik. Teherán közben mintha két kézzel rángatná bele az Egyesült Államokat a harci cselekményekbe, mindent megpróbál egy amerikai támadás kiprovokálása érdekében, ami viszont arra utal, hogy ez Moszkvának áll érdekében. Peking hallgat és figyel, ám nem feledi, hogy legyen akármilyen rossz viszonyban Washingtonnal és jóban Moszkvával, Kína gabonaszükségletének jelentős részét pont ez a két állam fedezi – így aztán úgy tesz, mintha nem látna és hallana semmit.

Békéről vagy akár csak tűzszünetről ábrándozni pillanatnyilag felesleges.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása