Mivel a tervezett szuverenitásvédelmi törvény valóban vérlázító – és már mindenki elmondta ezt róla, aki legalább minimális jogérzékkel bír – hadd mondjak én is a véleményt róla. Kezdjük azzal, hogy egyszerűbb lett volna oroszul megírni, illetve szimplán kimásolni, kismittelni a jelenleg is hatályos orosz „inoagent” paragrafust, ugyanis annak a parafrázisa.

(Képünk illusztráció)

Csak hát érdekes lenne orosz nyelven védeni a magyar állam szuverenitását. Illetve, ma érdekes, holnap már természetes, ha így haladunk tovább.

Ha el nem olvasom Kocsis Máté mai kijelentését a Magyar Hírlapban, mással foglalkoznék, de ettől már az én vérem is felforrt. Azt mondja ugyanis a törvényjavaslatot benyújtó politikus, miszerint:

„Szuverenitási kérdés, hogy ne külföldi államok, tőkés csoportok, vállalati érdekközösségek vagy a pénzügyi világ finanszírozza a politikát. Ha ezek a csoportok tesznek szert befolyásra a magyar közéletben, és úgy jut valaki közhatalomhoz, hogy mindeközben valakinek a markában van, az az ország szuverenitását veszélyezteti.”

A politikát? No, de ha egy sajtótermék helyesel vagy kárhoztat bármiféle politikai lépést, az már szintén politika! Ezek szerint a sajtó politikai vonatkozású írásaira is érvényes a törvény, márpedig politika nélkül újságot csinálni kizárólag az Ezermesterben, a Fülesben vagy a Fürge Ujjakban lehetett. Már a Nemzeti Népsport is politikai kiadvány, sőt, nagyon is az. Szóval: ha nem foglalkozunk politikával, nincs lap, ha foglalkozunk, a törvény hatálya alá esünk.

Ami a befektetők szerepét illeti, tessék már nekem egyéb sajtófinanszírozási lehetőséget mondani. Hiszen a sajtó végső soron üzleti vállalkozás, legfeljebb jó ügy érdekében (időnként ellenkezőleg), de pénz híján nem jelenhet meg, kell mögé a tőkés csoport, vállalati érdekközösség, szükséges a pénzügyi világ! Belföldi, külföldi, globális vagy lokális, mindegy. Egy kivétel van: ha a sajtót annak az államnak a kormánya finanszírozza, ahol megjelenik. Akkor semmi köze az üzlethez, de a függetlenséghez sem, akkor az nem gazdálkodik és dolgozik, nem érdekli kereslet és kínálat, az se fontos, hogy hír legyen a lapban, pláne nem fontos, hogy igaz legyen, ami megjelenik, az a kormánypolitikát szolgálja, az propagandakiadvány nem hír, csak lap. És nem is lesz túl népszerű az ilyen. Sehol a világon.

Lássuk, mit mond a szuverenitási törvénytervezet preambuluma!

„Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.

A 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, ezt igazolta az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnökjelöltje is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból.

A magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, ám ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. A hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.

Sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.

A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is.”

A büntetőjogi szankció három évig is terjedhet, szóval nem tréfálnak. Vegyük az alapesetet: én írok valamit mondjuk Márki-Zay Péterről. Őt vádolják a leginkább azzal, hogy kampánypénzeket fogadott el annak idején, a Szuverenitásvédelmi hivatal tehát rólam is megállapíthatja – akár jót írtam az illetőről, akár rosszat – hogy kapcsolatban, nexusban vagyok vele, mindegy milyenben, de már én is benne vagyok az ő, tőlem független ügyeiben. Ha másként nem, hát mint tanú vagy bűnsegéd, majd ők megmondják, mi lesz belőlem.

Rendben, de miben vagyok tanú, illetve bűnsegéd? A törvény szerint „választói akarat tiltott befolyásolásában”. Az meg mi?

„A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Mármost választások idején a kormánylapok is igyekszenek befolyásolni a választói akaratot, tulajdonképpen ezért is tartják őket, csak épp állami pénzből működnek. Tehát nem a befolyásolás cselekményét büntetik, hanem a finanszírozás eredetét. Arról viszont a kormány gondoskodott már, hogy ne legyenek komolyan vehető vagyonok Magyarországon markánsan ellenzéki kezekben.

De nem vagyok én paranoiás, nem értem félre a törvényjavaslatot? Nem, maga Kocsis Máté mondja az interjúban:

„Nem az a kérdés, hogy médiát finanszíroz-e valaki külföldről. Az a nem mindegy, hogy ha valaki közhatalom gyakorlására tör, és őt vagy a szervezetét külföldrő finanszírozzák.”

Akkor már biztos, hogy ez a magyar sajtó bedarálása. És mit szól ehhez a MUOSZ?

„Nehezen értelmezhető, ezért bármire, bárkire alkalmazható a Nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat. A tervezet megszövegezésekor láthatóan mellőzték a jogalkotási törvény intelmét, mely kimondja: a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. Ugyancsak nem tartalmaz a jogszabálytervezet világos fogalommeghatározást vagy értelmező rendelkezést

Ezek hiányában minden értelmezés lehetséges, bárki gyanúba keverhető, ezért a véleményformálói térben óhatatlanul félelmet keltenek, vagy túlzott elővigyázatosságra (öncenzúrára) késztethetnek a gumiparagrafusok. Ez a politikai játszmák kiszolgáltatottjává teszi a szabad, demokratikus és sokoldalú tájékoztatás, tájékozódás jogát is.”

Az világos, hogy miért nincs pontos definíció a törvényben: szándékosan ilyen, hogy szabadon és minél rosszindulatúbb módon lehessen értelmezni. Van azonban ellenpélda: az orosz „idegen ügynök”-törvény bezzeg világosabban fogalmaz, mert ott meg sem játsszák a demokráciát. Ki lehet ott „idegen ügynök”, иноагент?

„– bármely orosz vagy külföldi jogi személy, függetlenül annak szervezeti és jogi formájától;

– jogi személy létrehozása nélkül működő orosz vagy külföldi közhasznú egyesület, illetve magánszemélyek bármely más társulása;

– természetes személy, állampolgárságától függetlenül.

– A kereskedelmi cégeket mostantól szintén „külföldi ügynöknek” nyilváníthatják, de csak akkor, ha a médiához kapcsolódnak.

Az Oroszországgal barátságtalan országok – amelyek befolyásolni akarják polgárainkat és a kormány politikáját – nagy és növekvő figyelmet fordítanak erre az intézményre, vagyis a külföldi ügynökökre.”

De könyörgöm, mondják már meg, mi az a külföldi ügynök?

„A külföldi befolyás alatt állókat külföldi ügynököknek lehet nyilvánítani.

„Külföldi ügynöknek” a törvényjavaslat szerzői azokat javasolják tekinteni, akik külföldről kapnak támogatást vagy más formában állnak külföldi befolyás alatt, valamint az alábbi tevékenységek közül legalább egyet folytatnak:

– az Oroszországi Föderáció katonai és haditechnikai tevékenységére vonatkozó információk gyűjtése;

– korlátlan számú személynek szóló közlemények és anyagok terjesztése, – illetve az ilyen közlemények és anyagok létrehozásában való részvétel.

A külföldi befolyás a javaslat szerint a külföldi forrás (pl. külföldi állam, annak hatóságai, nemzetközi szervezetek) által nyújtott támogatást, rokonszenvet vagy befolyást jelenti beleértve a kényszerítést, meggyőzést is.”

Az ügynöklistán nyilvántartásba vételhez tehát már nincs szükség külföldi finanszírozásra sem. Elég a rokonszenv is. Így a „külföldi ügynök” meghatározás azt jelenti, hogy a hatóságok képesek lesznek így megbélyegezni azokat, akikről úgy vélik, hogy „külföldi befolyás alatt állnak” – anélkül, hogy feltétlenül külföldi pénzt vagy másfajta támogatást kapnának külföldről.

A „külföldi ügynökök” hozzátartozói szintén „külföldi ügynökökké” válnak! A törvénytervezet tartalmazza a kapcsolt személyek fogalmát (ez a „külföldi ügynökökről” szóló jogszabályban valamivel korábban már szerepelt, sőt, külön nyilvántartás is létezik az ilyen személyek számára).

Azt hiszem, az Oroszországi Föderáció mondta ki először törvényben, hogy az államellenesség családi vonás és öröklődhet is ezek szerint. Ez minálunk még várat magára, de világos, miért mondtam a bevezetőben, hogy ezt a törvényjavaslat írhatták volna oroszul is, mint azt, amiből másolták, smittelték.

Előre a putyini úton, elvtársak.

Aki még most sem látja az összefüggéseket, azon nem nagyon lehet segíteni.

Szele Tamás