A Kreml-barát sajtó világszerte zeng a hírtől, hogy Vlagyimir Putyin megnövelte az Oroszországi Föderáció hadseregének harcoló állományát 170 ezer fővel. Vannak, akik általános mozgósítást vizionálnak emiatt, vannak, akik végső győzelmet – azt elfelejtik, hogy tavaly még a részleges mozgósítás is csak összesen 300 ezer főt mobilizált, de jelenleg ennyiről sincs szó.
(Képünk illusztráció)
Hogy ezzel szemben miről van szó, az kiderül a részletesebb hírekből, melyeket szokás szerint az ISW napi jelentése alapján állítottam össze.
Vlagyimir Putyin orosz elnök december 1-jei rendelete valószínűleg az orosz hadsereg jelenlegi létszámának hivatalos jóváhagyása, és nem az orosz katonák létszámának azonnali növelésére vonatkozó parancs. Putyin december 1-jén írta alá azt a rendeletet, amely az orosz hadsereg hivatalos végső létszámát 2,039 millió főről 2,209 millió főre, a teljes orosz harcoló állományt pedig 1,15 millióról 1,32 millióra emeli. A Putyin korábbi, 2022. augusztus 25-i rendelete és a 2023. december 1-jei rendelet közötti 170 000 fős orosz harci állománynövekedés valószínűleg a 2022. augusztus 25. és 2023. december 1. közötti nettó 170 000 fős harci állománynövekedés hivatalos elismerése, és nem a jelenlegi harci állomány további 170 000 fővel történő azonnali növelésére való felszólítás. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese november 9-én azt állította, hogy az orosz hadsereg 2023. január 1-je óta 410 000 főnyi szerződéses, önkéntes és sorkatonai állományt toborzott, majd később, december 1-jén azt nyilatkozta, hogy az orosz hadsereg 2023. január 1-je óta több mint 452 000 főt sorozott be. Az orosz kormány 2022 szeptemberében bejelentette, hogy az orosz hadsereg 300 000 főt mobilizál Putyin részleges mozgósítási rendelete alapján. 2022. november 29-én Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az orosz erők több mint 300 000 főnyi veszteséget (elesett és sebesült állomány) szenvedtek Ukrajnában azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában. A folyamatban lévő széles körű kriptomobilizációs erőfeszítések (például önkéntesek toborzása és bevándorlók kényszerítése az orosz hadseregbe), a részleges mozgósítás, a katonai szolgálatot befejező orosz katonák száma és az ukrajnai orosz veszteségek valószínűsíthetően megmagyarázzák a 2022. augusztus 25. és 2023. december 1. közötti nettó 170 000 fős harci létszámnövekedést. 2023. december 1-jei Putyin rendelete tehát valószínűleg inkább 2,209 millió fős új hivatalos végső létszámot állapít meg, mintsem az orosz haderő teljes állományának újabb jelentős növelését rendeli el.
Az ukrán légvédelmi lefedettség a frontvonal mentén a jelentések szerint arra ösztönzi az orosz erőket, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak a siklóbombákkal végrehajtott távcsapásokra. Az ukrán Tavriisk haderőcsoport szóvivője, Oleksandr Stupun ezredes december 3-án kijelentette, hogy az ukrán erők azonnal kilövik az orosz harci helikoptereket, például a Ka–52-eseket és Mi–24-eseket, amint azok az ukrán légvédelmi rendszerek hatósugarába kerülnek. Stupun kijelentette, hogy ez az ukrán légvédelmi képesség arra ösztönzi az orosz erőket, hogy Szu–35 és Szu–34-es harci repülőgépekkel 50-70 kilométerről a harcvonal mögül, siklóbombákkal indítsanak távcsapásokat. Az orosz erők 2023 nyarán hatékonyan használtak helikoptereket az ukrán ellentámadó műveletek elleni védekezésre a Zaporizzsjai Terület nyugati részén, de csökkentették a forgószárnyasok használatát, miután 2023. augusztus közepén Ka–52-eseket lőttek le a térségben. Stupun nyilatkozatai összhangban vannak ezekkel a megfigyelésekkel, valamint a siklóbombák fokozott orosz alkalmazásával a frontvonal egészén, különösen Dél-Ukrajnában.
Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat ezredes december 3-án kijelentette, hogy az ukrán légvédelem hasonlóan arra készteti az orosz erőket, hogy növeljék a KAB siklóbombák használatát, mivel a FAB siklóbombákhoz az orosz repülőgépeknek az ukrán légvédelem hatótávolságán belül kell tartózkodniuk. Ihnat hozzátette, hogy a KAB bombák pontatlanok, ezért az orosz erők nagyszámú siklóbombát indítanak ukrán célpontok ellen. Ihnat kijelentette, hogy az orosz légierő naponta átlagosan mintegy 100 siklóbombát indít ukrán célpontok ellen a frontvonal mentén, és kijelentette, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre és F-16-os vadászgépekre van szüksége a jelenlegi orosz légi fenyegetés elhárításához.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma arról számolt be, hogy az orosz légvédelmi rendszerek szintén korlátozzák az ukrán műveleteket a front mentén, különösen az orosz SA–15 TOR rövid hatótávolságú föld-levegő rakétarendszerek. Jelenleg az orosz erők az SA–15 SAM-eket arra használják, hogy fedezetet nyújtsanak az orosz szárazföldi erőknek a frontvonalon, és hatékonyan alkalmazzák őket az ukrán drónműveletek ellen.
Ukrán tisztviselők nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy vizsgálják ki a december 2-án közzétett videofelvételeket, amelyeken orosz erők magukat megadó és állítólag fegyvertelen ukrán katonákat gyilkolnak. Egy orosz forrás december 2-án olyan felvételeket tett közzé, amelyeken az orosz erők két ukrán katonát lőttek le, miután azok megadták magukat Sztyepove közelében (Avdiivkától 3 km-re északnyugatra). Az ukrán Verhovna Rada emberi jogi ombudsmanja, Dmytro Lubinyec a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és az ENSZ-hez fordult, hogy vizsgálják ki a nemzetközi jog megsértését, az ukrán Tavriisk erőcsoport szóvivője, Oleksandr Stupun ezredes pedig december 3-án kijelentette, hogy az ukrán hatóságok a háborús bűncselekmény bizonyítékait átadják a megfelelő nemzetközi intézményeknek. Az ukrán főügyészség bejelentette, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) büntetőeljárást megelőző vizsgálatot indított az ukrán büntető törvénykönyv megsértése miatt. Néhány orosz milblogger elutasította a videót és az orosz erők elleni vádakat. A harcképtelennek elismert katonák megtámadása, különösen azoké, akik egyértelműen kifejezték megadási szándékukat, a nemzetközi fegyveres konfliktusok áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmény 41. cikkének megsértését jelenti.
Az orosz erők december 2-án és 3-án éjszaka rakéta- és dróncsapások sorozatát indították. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők 12 Shahed drónt lőttek ki Primorszk-Acstarszkból ( Krasznodari Terület), valamint egy H–59-es rakétát a Belgorodi Területről, és az ukrán légvédelem 10 drónt lőtt le Mikolajiv és Hmelnyickij területek felett, valamint a H–59-es rakétát is megsemmisítették. Az ukrán légierő szerint az orosz erők hullámokban indították a drónokat. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz légierő, drónok, rakéták és tüzérség kombinált csapást mért egy ukrán parancsnoki állásra Dnyipropetrovszk megyében, üzemanyagraktárakra a Poltavai Területen és a Hmelnyickij város közelében lévő Myrhorodnál, valamint egy lőszerraktárra Mykolaiv megyében.
Az orosz kormány valószínűleg folytatja a kísérleteket a mobilizált orosz katonák hozzátartozói megszólalásainak cenzúrázására a közösségi médiában, mivel aggódik amiatt, hogy tiltakozásuk esetleg negatív hatással lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024-es, még be nem jelentett elnökválasztási kampányára. A BBC oroszországi szolgálata december 3-án arról számolt be, hogy hamis neveket és profilképeket használó online botok azzal vádolták meg a mobilizált orosz katonák hozzátartozóit az „Hazafelé” Telegram-csatornán, hogy kapcsolatban állnak a bebörtönzött orosz ellenzéki Alekszej Navalnijjal és az ő Korrupcióellenes Alapítványával. A „Hazafelé” csoport korábban, november 27-én kiáltványt adott ki, amelyben a mobilizált katonák visszatérését és a „határozatlan idejű” mozgósítás megszüntetését követelték. A mozgósítottak hozzátartozói többször is az orosz kormányhoz és a hadsereghez fordultak, hogy hozzátartozóikat mentsék fel a katonai szolgálat alól, és hogy az orosz hadseregben jobban bánjanak a mozgósított katonákkal. Az orosz kormány erőfeszítéseket tett, hogy cenzúrázza ezeket a követeléseket és panaszokat, és megakadályozza, hogy a mozgósítottak hozzátartozói nyilvánosan tiltakozzanak. Putyin elnökválasztási kampánya állítólag nem az ukrajnai háborúra fog összpontosítani, és a Kreml valószínűleg a mozgósítottak hozzátartozóit olyan társadalmi csoportnak tartja, amely az egyik legnagyobb veszélyt jelentheti a választási hadjáratra.
Egy prominens orosz milblogger azt állította, hogy „mesterkurzust” tartott az orosz állami tulajdonú védelmi konglomerátum, a Rosztec sajtófőnökeinek és kommunikációs munkatársainak, valószínűleg egy olyan törekvés támogatása érdekében, amely lehetővé teszi az orosz kormány számára a háború normalizálását a Kreml közvetlen bevonása nélkül. A Rybar Telegram-csatorna azt állította, hogy alapítója, Mihail Zvincsuk tartotta a „mesterkurzust”, amely magában foglalta az orosz vállalatok 23 Telegram-fiókjának elemzését és egy megbeszélést a Telegram és más közösségi oldalak fontosságáról az eredmények elérése érdekében. Zvincsuk azt javasolta, hogy a Rostec növelje a termelési folyamatokról való tudósítások számát, korszerűsítse a termékei népszerűsítésére vonatkozó szemléletét, és humanizálja a vállalatot. A Rostec számos leányvállalata részt vesz az orosz védelmi minisztérium azon erőfeszítéseiben, hogy növeljék a DIB (védelmi ipari bázisú)-gyártást Oroszország ukrajnai hosszú távú háborús erőfeszítéseinek támogatása érdekében. A Rostec és leányvállalatai a Telegram használatával a DIB-termékek népszerűsítésével segítenének normalizálni az orosz DIB és az orosz hosszú távú háborús erőfeszítések újjáélesztését az orosz nyilvánosság számára anélkül, hogy ezt a normalizálást közvetlenül a Kremlnek tulajdonítanák. A Kremlnek eddig nem sikerült az orosz társadalmat háborús alapokra helyeznie, és a közeljövőben valószínűleg nem is fog sikerülni, mivel a Kreml a hírek szerint a 2024-es orosz elnökválasztásra való felkészülés során igyekszik bagatellizálni a háborút.
A „mesterkurzus” egy olyan lehetőséget jelent, amelyen keresztül a Kreml további hasznot húzhat a milbloggerekből, és megmutatja, hogy a lehetséges pénzügyi ösztönzők hogyan mérsékelhetik a milbloggerek kritikáját az orosz vezetéssel szemben. A Kreml igyekezett megszólítani a kiválasztott milbloggereket, köztük a Rybar-t, és Zvincsuk az egyetlen prominens orosz milblogger, aki háborús tudósításaiért állami kitüntetést kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. A Kreml a teljes körű invázió kezdete óta következetesen küzd a hatékony információs műveletek lefolytatásával Oroszországon belül, és lehet, hogy több milblogger felhasználásával igyekszik javítani a Kreml hazai közönségre irányuló információs műveleteinek végrehajtását. A Rybar hetente többször is "hazfias" adományozási felhívásokat tesz közzé, és hirdettek benn az orosz elnöki adminisztráció első helyettes vezetőjével, Szergej Kirijenkóval és az orosz médiával kapcsolatban álló cégek is. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a milbloggerek hirdetésekre való támaszkodása a bevétel érdekében pénzügyi ösztönzést nyújt arra, hogy tartózkodjanak a Kreml kritizálásától. Az orosz vezetés a teljes körű invázió kezdete óta folyamatosan küzd a hatékony információs műveletek lefolytatásával Oroszországon belül, és talán több milbloggert próbál felhasználni a Kreml hazai közönségre irányuló információs műveleteinek javításához.
A legfontosabb hírek röviden:
– Vlagyimir Putyin orosz elnök december 1-jei rendelete valószínűleg az orosz hadsereg jelenlegi végső létszámának hivatalos elismerése, és nem az orosz katonai állomány létszámának azonnali növelésére vonatkozó parancs.
– Az ukrán légvédelmi lefedettség a frontvonal mentén a jelentések szerint arra ösztönzi az orosz erőket, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak a siklóbombákkal végrehajtott távcsapásokra.
– Ukrán tisztviselők nemzetközi szervezetekhez fordultak, hogy vizsgálják ki a december 2-án közzétett videofelvételeket, amelyeken az orosz erők magukat megadó és állítólag fegyvertelen ukrán katonákat gyilkolnak.
– Az orosz erők december 2-án és 3-án éjszaka rakéta- és dróncsapások sorozatát indították.
– Az orosz kormány valószínűleg folytatja a mozgósított orosz katonák hozzátartozói megszólalásainak a közösségi médiában való cenzúrázására tett kísérleteit, mert aggódik amiatt, hogy tiltakozásuk esetleg negatív hatással lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024-es, még be nem jelentett elnökválasztási kampányára.
– Egy prominens orosz milblogger azt állította, hogy „mesterkurzust” tartott az orosz állami tulajdonú védelmi konglomerátum, a Rostec sajtófőnökeinek és kommunikációs munkatársainak, valószínűleg egy olyan törekvés támogatására, amely lehetővé teszi az orosz kormány számára a háború normalizálását a Kreml közvetlen bevonása nélkül.
– A milbloggerek "mesterkurzusa" egy olyan utat jelent, amelyen keresztül a Kreml további hasznot húzhat a milbloggerekből, és megmutatja, hogy a lehetséges pénzügyi ösztönzők hogyan mérsékelhetik a milbloggerek kritikáját az orosz vezetéssel szemben.
– Az orosz erők támadó hadműveleteket hajtottak végre a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén, Bahmut közelében, Avdiivka közelében, Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén, valamint a Zaporizzsjai terület nyugati részén és Avdijivka közelében előre is nyomultak.
– Oroszország továbbra is az orosz ortodox egyházat (ROC) használja fel az orosz gyermekek orosz nacionalizmusra való indoktrinálására és a hosszú távú haderőfejlesztő erőfeszítések feltételeinek megteremtésére.
– Az orosz megszálló tisztviselők továbbra is folytatják a Kreml által támogatott Egységes Oroszország párt mellet kampányt a megszállt Ukrajnában a 2024. márciusi orosz elnökválasztás előtt.
Egyelőre itt tart az Ukrajnában zajló háború: nem úgy néz ki, mint ami egyhamar véget akarna érni. És ha véget is érne így vagy úgy, gyanús, hogy utána lesz másik, ahogy a cirkuszban mondják.
Míg a Kremlben Putyin uralkodik, mindig lesz másik.
Szele Tamás
