Valamiért az elmúlt két napban csupa olyan hír és elemzés érkezik, ami az orosz energiahordozók kereskedelmével kapcsolatos. Tegnap a Gazpromról írtam, ma a változatosság kedvéért az Északi Áramlat elleni robbantásos merényletről közölt komoly, átfogó tanulmányt az ukrán Detector Media, mely az álhírek elleni küzdelemről ismert.

(Képünk illusztráció)

Mivel pedig ez a profilja, nem katonai vagy energetikai szaklap, ebből a tanulmányból nem fogjuk megtudni, ki követte el a merényletet, azt sem igazán, miért került rá sor, azt viszont nagyon is, hogy ha már egyszer megtörtént, hogyan használja fel az eseményt az orosz propaganda. Elég sokféleképpen, ami azt illeti. De lássuk, mit ír Yehor Brailian, a Detector Media elemzője.

2023. november 11-én a The Washington Post egy névtelen ukrajnai és európai forrásokra hivatkozó cikket tett közzé, amelyben azt állította, hogy egy ukrán katonatiszt, Roman Cservinszkij SBU-ezredes koordinálta az Északi Áramlat 2022 szeptemberében történt felrobbantását. Hasonló következtetést tartalmazó cikk jelent meg a Der Spiegelben is 2023. november 12-én.

A hír megjelent a világsajtóban, és nagy feltűnést keltett, hiszen meg kellett volna győznie a közönséget arról, hogy az ukrán hadsereg szabotálta az Északi Áramlatot.

A katonai hírszerzés tisztje, Roman Cservinszkij, akit 2023 áprilisában az Ukrán Biztonsági Szolgálat letartóztatott a hivatali hatáskör túllépésének gyanúja miatt, jelenleg őrizetben van. A nyugati médiában való megjelenést követően Cservinszkij (ügyvédjén keresztül) a The Washington Postnak és a Der Spiegelnek adott írásbeli nyilatkozatában azt állította, hogy „minden spekulációt az Északi Áramlat elleni támadásban való részvételemről az orosz propaganda terjeszt, teljesen alaptalanul”.

A médiában 2023 eleje óta időnként felvetődik a kérdés, hogy kinek van köze a gázvezetékek megrongálásához. Egyértelmű, megerősítő és megalapozott válasz azonban még mindig nem született. Ehelyett vannak bennfentes információk, amelyekben amerikai vagy ukrán nyomokat vélnek felfedezni.

Az orosz–német gázvezetékek, amelyeket a Gazprom költségén építettek a 2000-es évek közepétől kezdve, a Kreml energiafegyverévé váltak Ukrajna és Európa ellen. Az energia volt és marad az egyik kritikus orosz propagandatéma, amelyben Ukrajna „az orosz gáz tolvajaként” szerepel, és ezért „megbízhatatlan partnere az EU-nak”.

A 2022. szeptember 26-i balti-tengeri események – az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 négy vezetékéből három felrobbantása – az energetikai létesítmények elleni legnagyobb szabotázs a világtörténelem folyamán. De ha figyelembe vesszük, hogy a megrongált vezetékek Oroszország költségén és érdekei szerint létesültek, akkor az összefüggés még világosabbá válik.

Lássunk néhány háttérinformációt. Moszkva azért építette meg az „Északi Áramlatot”, hogy megfossza Ukrajnát a földgázközvetítői státuszától.

A szovjet idők óta a Szovjetunióból Európába irányuló gáz nagy részét ukrán területen keresztül szállították. 1968-ban a Szovjetunió szerződést kötött a Nyugat-Szibériából Ausztriába történő gázszállításról. Az 1970-es évek elején a Szovjetunió és Németország között is aláírtak egy gázszerződést. Ezzel egy időben megkezdődött az Urengoj – Pomari – Ungvár gázvezeték építése, amely a Szovjetunióból Nyugat- és Közép-Európába szállít gázt.

A 2000-es évek elején Ukrajna, Oroszország és Németország között felmerültek elképzelések egy közös projektről (konzorciumról). Oroszország először Németországgal, majd Ukrajnával akart külön tárgyalni. Az orosz zavarkeltés miatt a háromoldalú konzorcium nem valósult meg.

Ezért a 2000-es évek eleje óta Moszkva az Ukrajnát elkerülő gázvezetékek építésének ötletét támogatja („Északi Áramlat” a Balti-tengeren keresztül, „Déli Áramlat” a Fekete- és Földközi-tengeren keresztül). Ezzel párhuzamosan Oroszország gázháborút vívott Ukrajna ellen (2006 és 2009), amelynek során a Gazprom azzal vádolta Ukrajnát, hogy ellopja az uniós országoknak szánt gázt. Információs szempontból Moszkva célja az volt, hogy a nyugati országokban negatív képet alakítson ki Ukrajnáról. Azt sugallta: „Kijevben nem szabad megbízni, de az Oroszországgal kötött üzleteik biztonságban vannak”.

Ezt követően az orosz propaganda azt a tézist terjesztette, hogy „Európa megfagy Ukrajna miatt”. Végül is Ukrajna (az orosz változat szerint) egy olyan állam, ahol „korrupció uralkodik”, ezért jobb a Gazprommal közös energetikai projekteket megvalósítani, mint az ukrán cégekkel.

Így vált valóra az az elképzelés, hogy orosz gáz érkezzen Európába, de ne Ukrajnán keresztül. Az Északi Áramlat 1 2011-ben lépett működésbe. Az Északi Áramlat 2 2022 februárjában kezdte volna meg működését, de a németországi engedélyezése késett. Oroszország 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai inváziója miatt a gázvezeték beindítására nem került sor.

2022 nyarán Oroszország botrányt robbantott ki Németországgal és Kanadával a Siemens-turbinákkal kapcsolatban. A Gazprom azt állította, hogy az egyik turbina megsérült, és ki kell cserélni. Melanie Joly kanadai külügyminiszter 2022 augusztusában kijelentette, hogy Ottawa kész hat turbinát biztosítani. Akkor Moszkva azt válaszolta, hogy a szankciók miatt nem képesek hozzájutni a turbinához, amelyet már leszállítottak Kanadából Németországba. 2022. augusztus 31. után Oroszország leállította a gázszállítást az Északi Áramlat 1-n keresztül. Ezért a szeptember 26-i robbantás olyan vezetékeket rongált meg, amelyek már nem működtek (az egyiket felfüggesztették, a másik pedig még nem kezdte meg működését).

2021-ben a Detector Media a TikTok példáján vizsgálta az Északi Áramlat 2-re vonatkozó orosz dezinformációt a közösségi hálózatokban. Ekkor a fő agitációs propagandaüzenetek a következők voltak: „Európa gazdasága képtelen fennmaradni gázellátás nélkül” és „Ukrajna az elvárásoknak megfelelően megbukott, mint ország és várnia kell a teljes hanyatlásra”. Számos TikTok-fiók, amely orosz propagandát terjesztett a gázról, Oroszországról és Ukrajnáról, Putyint dicsőítette.

A legújabb publikációkkal folytatódik a nyugati média azon anyagainak sorozata, amelyekben a szabotázs állítólagos valódi elkövetőit vélték felfedezni. A 85 éves amerikai oknyomozó újságíró, Pulitzer-díjas Seymour Hersh 2023 februárjában a Subsatck (egy 2017-ben létrehozott, hírlevelekre előfizetést biztosító amerikai online szöveges platform) blogján közzétett egy blogot, amelyben az Amerikai Egyesült Államokat vádolta a csővezetékek felrobbantásával. Hersh 1970-ben (vagyis 53 éve) nyerte el a Pulitzert az amerikai civilek vietnami tömeges meggyilkolásáról szóló tudósításaiért.

Az ő „verziója” szerint állítólag a CIA irányította a különleges műveletet, amit valószínűleg a norvégok hajtottak végre.

Az EUvsDisinfo európai uniós dezinformációellenes portál cáfolta Hersh feltételezéseit. Ellenben a szöveget az orosz külügyminisztérium idézte a Twitteren, nemzetközi vizsgálat megindítására való felhívás kíséretében. Meg kell jegyezni, hogy egy blog különbözik a sajtókiadványoktól, mivel a szerkesztők nem lektorálják a közzététel előtt, és nem ellenőrzik a hitelességét. Ezért ez a magánvélemények és értékelések játszótere, nem pedig szerkesztett anyag.

Az EUvsDisinfo cikke ténybeli pontatlanságokat is idézett Hersch szövegében. Amikor a Snopes portál megkérte a szerzőt, hogy magyarázza meg, miért névtelen forrásra alapozza érveit, és ellenőrizte-e valaki a publikálás előtt, Hersh azt mondta, hogy a forrásait védi.

Mykhailo Honchar, a nemzetközi energia- és biztonsági kapcsolatok kutatója, a „Stratégia XXI” Globális Tanulmányok Központjának elnöke a Detector Mediának adott kommentárjában elmagyarázta, hogy pontosan hogyan vádolja Oroszország a nyugati médián keresztül Ukrajnát az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékek szabotálásával.

„A legutóbbi publikációk az az információs támadások harmadik vagy negyedik hullámát jelentik, amely februártól kezdődik. A verzióból hiányzik monden konkrét tény, amely az ukrán fél érintettségére utalhat. Az információk fő forrásai névtelenek, és azok is maradnak. Ez azonban a manipulatív információk vagy dezinformáció terjesztésének tipikus technikája” – mondta a szakértő.

Márciusban a Zeit az ARD és az SWR műsorszolgáltatókkal közös vizsgálatot tett közzé, amely szerint a gázvezetékek felrobbantása az Andromeda jacht segítségével történt. A 15 méteres Bavaria Cruiser 50 jachtot állítólag ismeretlenek bérelték ki a németországi Rügen szigetén.

A T-online 2023 márciusának végén egy olyan vizsgálatot tett közzé, amely a haditengerészeti hajók 2022 szeptemberében történt mozgását mutatja be. A dán haditengerészet által készített fotók szerint orosz hajók szállíthattak robbanóanyagot a merénylethez. Emellett a T-online újságírói szerint a detonáció előtt egy héttel az orosz Balti-tengeri flotta nagyszabású manővereket tartott a körzetben. Ezen az oroszok álcázva a gázvezetékek elleni robbantásokra való felkészülést gyakorolták. Meg kell jegyezni, hogy ez csak egy verzió, nem végleges ténymegállapítás.

Áprilisban Hersh egy másik blogbejegyzést tett közzé a Substackon, amelyben azt a verziót hangoztatta, hogy CIA-ügynökök bérelték az „Andromeda” jachtot a szabotázs végrehajtására. Itt újból hangsúlyozni kell, hogy a blog a szerző saját, független műve, és nem szerkesztőségi munka terméke, a blogot senki sem szerkeszti vagy ellenőrzi a publikálás előtt.

Sőt, júniusban a The Washington Post (WP) is közzétett egy bejegyzést, amelyben a szerzők feltételezik, hogy a CIA koordinálta az ukrán hadsereg különleges műveletét. Az újságírók arra hivatkoznak, hogy „titkos hírszerzési dokumentumok” szerint az ukránok állítólag a 2022 júniusában tartott BALTOPS haditengerészeti gyakorlat alatt tervezték a szabotázst. Végül azonban három hónappal elhalasztották.

A WP szövegében a szerzők feltételezik, hogy az egész műveletet az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok irányította. Ráadásul Zaluzsnyijnak egyeztetnie kellett volna az ilyen „különleges műveletekről” Zelenszkijjel, de a WP újságírói azt írják, hogy ezt nem tette meg.

Mykhailo Honchar szerint a szabotázs nagyságrendjét tekintve komoly kihívás lett volna egy turistajachtról végrehajtani: „Az ukrán robbantás verziója az „Andromeda” jachton alapul, amelynek a fedélzetén robbanóanyagot találtak. Állítólag ugyanarról a robbanóanyagról van szó, amelyet az Északi Áramlat felrobbantásakor használtak. A jachtos verzió

nem állja ki a bírálatokat, mivel ez a hajó nem alkalmas ilyen jellegű műveletekre. Ez volt az első nagyszabású szabotázsakció egy nagy gázszállító rendszer ellen víz alatti tengeri körülmények között” – mondta a „Stratégia XXI” Globális Tanulmányok Központjának elnöke.

Honchar már kutatta az Északi Áramlat aláaknázásának témakörét biztonság szempontjából, és elemzéseket tett közzé az Újságírói Vizsgálatok Központjának honlapján és a Glavkomban. A kutató kiemelte a technikai pontokat, nevezetesen a gázvezetékek felépítését. A csövek a Balti-tenger fenekén helyezkednek el, és a stabilizálásuk érdekében kövekkel borították őket. Honchar szerint két csővezeték stabilizálásához hárommillió tonna kőre van szükség. Ezért egy közönséges turistajacht nem lehet elég a vezetékek felrobbantásához.

Június végén a Bellingcat oknyomozó újságírója, Arik Toller azt tweetelte, hogy Valerij Kolesnyik, a 93. „Holodnij Jar” (Холодний Яр) Különleges Gépesített Brigád katonája volt az, aki állítólag felrobbantotta a gázvezetékeket. A német rendőrség ezek után átkutatta Valerij lakótársának Frankfurt-on-Oderben lévő lakását. A májusi razziákról a Die Zeit és a The Wall Street Journal is írt.

Augusztusban egy 19 német oknyomozó újságíróból álló csoport a Die Spiegel tanulmányát tette közzé, amely részletesen bemutatta az Andromeda jacht 2022 szeptemberében történt mozgását.

Ezután, 2023 novemberében újabb írások kezdtek megjelenni, amelyekben Cservinszkijt gázvezetékek felrobbantásának koordinálásával vádolták. Érdemes megemlíteni, hogy Svédország, Dánia és Németország nemzeti vizsgálatokat indított a szabotázs ügyében, és eredményeiket jelentik az ENSZ-nek. Oroszország még nem folytatta le külön vizsgálatát a 2022. szeptember 26-án történtekkel kapcsolatban. Ehelyett a Kreml folyamatosan külföldi országokhoz, nemzetközi szervezetekhez (ENSZ) és a nyugati médiához fordul az ügyben.

Így állítólag két verzió létezik: az „amerikai” és az „ukrán”. Mindkettő folyamatosan változik, ami arra utal, hogy nincsenek valódi érvek vagy bizonyítékok mögöttük. Ehelyett folytatódik a célzott orosz információs támadás Ukrajna ellen.

Mykhailo Honchar, a „Stratégia XXI” Globális Tanulmányok Központjának elnöke összehasonlítja ezt a két verziót: „A Pulitzer-díjas Hersh az első verziót publikálta. Ez téves ugyan, de szakszerűen van összeállítva, ellentétben az „ukrán verzióval”, amelyben kezdetben Valerij Kolesnyik szerepelt. De miután alaposabban átnéztük, kiderült, hogy csak egy katona szerepel benne. Ennek a verziónak a követői nyomokat kerestek, de nem találtak. Emiatt jelent meg hirtelen az ukrán James Bond - Roman Cservinszkij.

A történet hasonlít a hollywoodi filmekhez: Cservinszkij képes vadászgépet vezetni és a tenger fenekén dolgozni. Azonban a gyanúsítottak (Kolesnyik és Chervinskij) egyikének életrajzában sem szerepel tengeri gyakorlat. Seymour Hersh verziójában azonban van. Azt állította, hogy egy floridai különleges műveleti központban képezték ki őket. Norvégok, a Balti-tenger híres szakértői.”

Mykhailo Honchar szerint, ha visszatekintünk a publikációsorozatra, megjelenésük egybeesett az Ukrajna és a Nyugat közötti diplomáciai feszültséggel. Oroszország dezinformációt terjeszt az ukrajnai katonák és politikusok közötti állítólagos konfliktusról is.

„Egy újabb Ukrajna elleni információs művelet zajlik az orszság nyugati partnerekkel fenntartott kapcsolatai ellen. A diverzió vádja csak egy ürügy, az orosz dezinformáció elsődleges célja, hogy a Nyugatban bizalmatlanságot keltsen az ukrán vezetéssel szemben.

A Nyugat segíti Ukrajnát, de az ukránok „megkárosították” Európa vezető partnerét, Németországot. Ez a gázvezeték biztsította, hogy Németország olcsó gázhoz jusson” – kommentálta Mykhailo Honchar.

2023 márciusában az egyik oroszbarát Telegram-csatorna elterjesztette a Politico kiadvány által közzétett információt, amely szerint az Északi Áramlat felrobbantása határozta meg az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok feszültségét: „A Politico megjegyzi, hogy tíz különböző tisztviselővel, törvényhozóval és szakértővel folytatott beszélgetés alapján azonosította az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti feszültségpontokat, köztük az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadást, Ukrajna kimerítő védekezését Bahmutban, valamint Ukrajna szándékát a Krím felszabadítására.”

2023 júniusában Oroszország a Telegram-csatornákon folytatott agitációs propagandán keresztül manipulációs kampányt indított az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáért folytatott küzdelemről. Az orosz propaganda azt állította, hogy a Bankova utcának (ott áll az ukrán elnöki rezidencia) állítólag vannak „kedvencei”, akik közül az egyik leválthatja Zaluzsnyijt, mert az állítólag részt vett a gázszivattyúknál történt robbantásban:

„Szirszkij és Tarnavszkij nem törődnek a veszteségekkel vagy a potenciális riválisokkal a parancsnokságon; megpróbálják bebizonyítani Zelenszkijnek, hogy mennyire hatékonyak a fegyveres erők vezetésében. A nyugati médiában zajló kampány, amely Zaluzsnijt azzal vádolja, hogy részt vett az Északi Áramlat elleni merényletben, az elnöki hivatal új kegyeltjeinek kezére játszik. ”

Ráadásul adott még egy tisztán technikai kérdés. Nem minden gázvezeték sérült meg. Mykhailo Honchar úgy látja, hogy ez egy csel – Oroszország hagyott némi mozgásteret a manőverezésre, ha az EU télen megfagyna.

„Az Északi Áramlat 2 egyik vezetéke sem sérült meg. Ez azt is sugallja, hogy Oroszország hagyott egy „esélyt” arra, hogy megmentse Európát, amely állítólag megfagy. Melynek ellenében csak a szankciók felfüggesztését kérnék.

Mivel az EU részéről nincsenek gázszankciók (csak olajszankciók), Oroszország jelenleg növeli a cseppfolyósított gáz exportját” – mondta Mykhailo Honchar.

Tény, hogy 2019 decemberében az ukrán Naftogaz és az orosz Gazprom új, ötéves szerződést írt alá az orosz gáz Európába irányuló tranzitjáról ukrán területen keresztül. Ugyanakkor évente csökkent az orosz gáz Ukrajnán keresztül az EU-ba irányuló exportja.

Összefoglalva: Oroszország szisztematikusan negatív képet alakított ki Ukrajnáról a gáztranzit vonatkozásában. Az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékek az Európa felé történő energetikai terjeszkedést szimbolizálják. Az ellenük 2022. szeptember 26-án elkövetett szabotázs miatt egy sor írás jelent meg a nyugati médiában, ahol folyamatosan változtak a verziók arról, hogy ki a hibás: az amerikaiak, a norvégok vagy az ukránok. Egy dolog világos – a gázvezetékek elleni szabotázsról szóló tudósítások kapcsán kialakult helyzet megmutatta az újságírók kiszolgáltatottságát a „bennfentes szivárogtatásoknak” és a névtelen forrásoknak.

Eddig a Detector Media elemzése, amely, mint láthatjuk, inkább a robbantás dezinformációs felhasználásáról szól, mint annak valódi tetteseiről. Alapvetően sajtószakmai vizsgálatot végeztek, amihez én csak annyit tennék hozzá, hogy Seymour Hersh szerepe elég kínos a történetben. Pulitzer-díj ide vagy oda, vele is előfordult már, hogy tévedett – ebben az esetben komoly tárgyi tévedéseket is sikerült elkövetnie – de korábban is jelentek meg erősen vitatott írásai. Most vagy nagyon ügyesen vezette őt félre valaki (elvégre egy „névtelen forrás” akárki lehet, nem csak az, akinek mondja magát, épp ezért nem is szeretjük a szakmában ezeket a „névtelen hősöket”), vagy – nem mondhatok mást – szándékosan adott elő egy saját maga által kitalált, valószínűen hangzó verziót, amiről azonban tudta, hogy nem igaz. Hogyne tudta volna, ha egyszer ő találta ki.

Ezt talán sohasem fogjuk megtudni. De ha jobban megvizsgáljuk, Ukrajnának nem volt közvetlen érdeke a merénylet, sem katonai, sem politikai szempontból. És igazából – mint tegnap vázoltam is – egy hozadéka volt a történteknek: az, hogy a Gazprom gázóriásból gáztörpévé változott. Ami árt ugyan az orosz gazdaságnak, de mivel a robbantás idején Putyin már fegyverként használta a gázszállításokat, gyakorlatilag ugyanez történt volna akkor is, ha a vezeték épen marad, legfeljebb nem azért nem szállítottak volna gázt Európának, mert nem lehet, hanem azért, mert nem akarnak.

Ami viszont egy teljesen más diplomáciai helyzethez vezetett volna. Ilyenformán akár még az Oroszországi Föderáció is vétkes lehet a merényletben.

Ez meg a másik dolog, amiről soha nem fogunk biztosat megtudni.

Tanulságosak ezek a történetek. Én már abban is kezdek kételkedni, hogy létezett-e az a gázvezeték egyáltalán?

Szele Tamás