Rendeződni látszik valamelyest a krasznogorszki terrortámadás körüli káosz, a tetteseket elkapták még orosz földön, 14 kilométerre a belarusz és 140 kilométerre az ukrán határtól, ebből a Kreml sajátos logikával arra következtet, hogy Ukrajnába akartak menekülni. Tegnap este már el is rendelték az előzetes letartóztatásukat a Baszmannij kerületi bíróságon (minden politikai ügy oda kerül, ha lehet, márpedig ez politikai).

(Képünk illusztráció)

Ugyan sem a kihallgatásoktól, sem a példás büntetéstől sokat várni nem lehet. Ezek az emberek két hete, ha ismerik egymást, ráadásul az egyiknek elfogás közben levágták a fülét és megétették vele, a másiknak kinyomták a szemét, a harmadikat úgy megverték, hogy eszméletlenül, kerekes széken tolták be a tárgyalóterembe, végig nem volt magánál, csak a negyedik érthetett valamit abból, hogy hol van és mi történik vele, de ez sem biztos, mert a jelek arra mutatnak, miszerint nem túl fényes elméről van szó. Az állapotuk annak köszönhető, hogy egyes források szerint csecsen alakulatok tartóztatták le őket, és a sors iróniájaként azokat, akik este még ártatlanok torkát vagdosták el, gyanútlan civileket mészároltak a radikális politikai iszlám nevében, hajnalban már ugyancsak igazhitű katonák verték péppé és csonkították meg.

Mivel más újság nem nagyon van az üggyel kapcsolatban (csak vélemények özöne), most van idő és terjedelem válaszolni arra a jogos kérdésre, amit több olvasónk is feltett, és ami egyszerűen megfogalmazva úgy szól, hogy: „Mi baja van az ISIS-nek Moszkvával, hiszen Oroszország nem Nyugat, sőt, az ellenkezője?”

Elsőre azt válaszoltam, hogy de, az ő szempontjukból Nyugat, illetve „hitetlen birodalom”, és az ő motivációjuk inkább vallási, mint reálpolitikai, de ez túlzott leegyszerűsítés, ráadásul nem is teljesen igaz. Vannak nekik reálpolitikai indokaik is, az az irreális, hogy úgy gondolják: terrorakciók révén elérhetnek bármiféle politikai célt. De hadd magyarázzam meg, mi is az az ISIS-K, más néven Khorasan Wilayat (amikor magáról a szervezetről beszélek, az angolos formát használom, mikor a történelmi tartományról, földrajzi fogalomról, akkor a magyaros Khoraszánt).

Miközben az orosz hatóságok igyekeznek igazolni a kapcsolatot a Crocus City Hall elleni terrortámadás gyanúsítottjai és Ukrajna között, nyugati hírszerzési források azt állítják, hogy a támadás az Iszlám Állam Khorasan Wilayat (ISKP) támogatóinak műve volt.

Ez a csoport, amely az „ernyőszervezetként” működő Iszlám Állam része, Afganisztánban az amerikai hadsereg és az amerikaiak ellenségei, a tálibok ellen egyaránt harcolt és harcol. A tálibok végül legyőzték az ISKP-t, kiszorítva erőit szinte az összes álteluk ellenőrzött területről Afganisztánban és Pakisztánban, és megfosztva őket támogatóik nagy részétől a pashtu lakosság körében. Az ISKP azonban, mint a radikális iszlamizmus kutatói jelzik, stratégiát váltott: az új afgán hatóságokkal folytatott egyenlőtlen küzdelme mellett a csoport „nemzetközi tevékenységet” fejt ki. Éppen úgy, ahogyan az „anyaszervezet” – az ISIS – tette. A szakértők már 2022-ben megjegyezték, hogy az ISKP Oroszországot választotta egyik fő külső ellenségének, más „birodalmak” – az USA és Kína – mellett.

Mit fontos tudni a "Wilayat Khorasan"-ról, és miért vállalta a szervezet a felelősséget a Beszlan óta legnagyobb oroszországi terrortámadásért.

Mi az ISKP? És miben különbözik a táliboktól és az ISIS-től?

Formálisan ez a szervezet a globális „Iszlám Állam” egy tartományának (wilayat) vezetését képviseli. Az ISIS kalifájának van alárendelve (aki jelenleg – négy elődjének az amerikai műveletek következtében bekövetkezett halála után – egy bizonyos Abu Hafz al-Hashemi).

Mivel az ISIS ideológiája azt sugallja, hogy ennek az „államnak” a Föld teljes területét el kell foglalnia, tartományokra osztották fel. Ezek közül néhányat olyan helyi iszlamista mozgalmak vezettek, amelyek már az ISIS megalakulása előtt is aktívak voltak (például az al-Kaidával szövetségben). Valójában maga az ISIS is akkor jött létre, amikor az iraki Al-Kaida vezetése megszakította a kapcsolatot e szervezet globális vezetésével.

Így született meg 2015-ben az Iszlám Állam afganisztáni-pakisztáni ága. A nyugati forrásokban ISIS-K vagy ISKP rövidítésekkel ismert, ahol a KP a Khoraszán tartományt jelenti, azaz a szervezet nevének jelentése: „Iszlám Állam Khoraszán tartománya”.

A szervezet kezdetben több ezer emberből állt, akik az afganisztáni Amerika-barát kormány tálib ellenfeleiből ábrándultak ki, és főként a pashtuk (az ország legnagyobb etnikai csoportja) voltak. Az ISKP azonnal fegyveres harcba bocsátkozott az amerikai hadsereggel, az afgán kormánnyal és – még hevesebben – tálib ellenfeleikkel.

A tálibok ideológiája alapvetően különbözik az ISIS nézeteitől: a tálibok célja egy nemzeti iszlám állam létrehozása Afganisztánban, míg az ISIS úgy gondolja, harcolnia kell a hitetlenek ellen az iszlám teljes győzelméig az egész bolygón. Az elszigetelt Afganisztánban (és a szomszédos Pakisztánban) az iszlám nacionalizmus győzött. 2018-ra a tálibok (az amerikai légierő segítségével, amely hallgatólagosan segített a táliboknál is radikálisabb iszlamizmus elleni harcban) gyakorlatilag megsemmisítették az ISKP szervezett ellenállását a keleti tartományokban. Több Wilayat-vezetőt megöltek az amerikaiak. Szakértők szerint a szervezet ereje több ezerről néhány száz főre csökkent.

Sanaullah Ghafari, aki az ISKP élére került, a közvetlen összecsapásoktól az egyre kíméletlenebb terror felé orientálta a szervezetet – a tálibok, a vallási kisebbségek és az amerikaiak ellen. A Kabulból való 2021. augusztusi amerikai kivonulás idején a feltételezések szerint ő szervezett robbantást a repülőtér kapujánál, ahová olyan menekültek próbáltak bejutni, akik nem akartak a városba érkező tálibok uralma alá kerülni. A merényletben 182 ember halt meg, köztük 13 amerikai katona.

Az ISKP ezután új ellenségeket nevezett meg – köztük Oroszországot. 2022. szeptember 5-én robbanás történt a kabuli orosz nagykövetség előtt, amely öt ember halálát okozta, köztük a diplomáciai képviselet két munkatársáét. A támadásért az „Iszlám Állam Khorasszán” vállalta a felelősséget.

Végül 2024 januárjában robbantásos merénylet történt az iráni Kemran városában, több mint 90 ember halálát okozva. Az ISKP a terrortámadás szervezőjének nyilvánította magát. A szervezet részvételét a robbantásokban az amerikai hírszerzés is megerősítette.

Ghafarit valószínűleg tálib ügynökök ölték meg 2023-ban. Nem tudni, hogy ki vezeti most a "Wilayat"-ot, de a stratégia az iráni terrortámadásokból ítélve ugyanaz maradt.

Miért harcol az ISKP Oroszország ellen?

A hivatalos „vádjuk” szerint a radikális iszlamisták számára Oroszország olyan állam, amely „elnyomja a muszlimokat”, mind belföldön, mind külföldön. Például Szíriában, ahol Moszkva 2016 óta folytat hadműveleteket, többek között az ISIS ellen is. Az „Iszlám Állam” afgán támogatói régóta ismételgetik ezt a szentenciát.

Az ISKP vezetése példát vehet az ISIS vezetésének kezdeti sikereiről, amely politikai tőkéjét az „idegen birodalmak” – az Egyesült Államok, Kína, Irán és Oroszország – elleni globális harcban szerezte. A „külső műveletek” több politikai és pénzügyi hasznot hozhatnak (adományok formájában), mint a „Wilayat” helyi erőforrásaival való foglalkozás.

Az Oroszországgal szembeni különleges ellenségeskedésnek mélyebb okai is vannak: az ISKP az elmúlt években igyekezett bővíteni a mozgalom etnikai bázisát Afganisztánban és azon kívül is. Így Afganisztán északi régióiban, ahol üzbégek és tádzsikok élnek, a szervezet támogatóinak száma inkább növekszik, mint csökken. Az ISKP fenyegeti a közép-ázsiai hatóságokat, „az orosz birodalom bábjainak” nevezve őket. Ebben az értelemben az ISKP számára az Oroszországgal folytatott harc az emberi erőforrásokért folytatott küzdelem is, elsősorban az Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és a szomszédos országokban élő, radikalizálódott támogatókért harcolnak.

És van még egy okuk a haragra. Mikor Kabulban átvették a hatalmat a tálibok, az Oroszországi Föderáció az elsők között ismerte el az új kormányzatot. Akkor még az ISKP vállvetve harcolt a tálibokkal, együtt ostromolták (pakisztáni támogatással) Maszúd Pandzsir-völgybe visszavonult alakulatait, de rövid időn belül egymás ellen fordultak, és így – az „ellenségem barátja nekem is ellenségem” – elv alapján az ISKP felvéste Oroszországot is a halál-listájára. Ennek volt köszönhető a már említett bombamerénylet is a kabuli orosz követség ellen.

Ha ennyi okuk van a haragra, akkor ez azt jelenti, hogy a terrortámadást az ISKP szervezte?

Nem, megdönthetetlen bizonyítékot erre a verzióra még nem mutattak fel. Bár az „ISIS-média” sikeresnek ítéli a terrortámadást, és az amerikai hírszerzés is azt bizonygatja, hogy az ISKP áll a támadás mögött. A New York Times és a CBS News forrásai a The New York Times és a CBS News szerint Washington úgy véli, hogy a „Wilayat Khorasan” felelős a támadásért. A média szerint pedig az USA-nak „nincs oka kételkedni ezekben az állításokban”.

Ruszlan Szulejmanov orientalista, a SULEYMANOV Telegram-csatorna vezetője a Meduza „Mi történt” című podcastjában mégis kételkedett abban, hogy az ISKP-nak elegendő erőforrása lenne egy ekkora terrortámadás megszervezéséhez Moszkva külvárosában. A támadás azonban nem tűnt „high-tech”-nek: az elkövetőknek egyértelműen gondjaik voltak a menekülési tervvel, valamint a fegyverekkel – a támadás helyszínéről készült videón látható, hogy az egyik lövész automata puskájának csövéből szikrák szállnak, ami vagy a fegyver vagy a lőszer rossz állapotára utalhat.

Mindazonáltal mégis 99 százalékos az esélye annak, hogy a támadást az ISKP, vagyis ISIS-K, vagyis Wilayat Khorasan szervezte meg, ügyesen, fortélyosan, és nem zárható ki, hogy ha az orosz illetékes szervek továbbra is azzal foglalkoznak, hogy a nem létező ukrán kapcsolat lába nyomát ütik, bottal, akkor lesznek még ilyen akciók. Melyek azonban – abszurd módon – csak Putyint pozícióit erősítik, hiszen ő játssza az „erős embert”, aki képes megmenteni a nemzetet.

Ha valamibe, hát ebbe lehet, hogy belebukik.

Vagy nem – de akkor fel kell számolnia, mégpedig hadsereggel az ISKP közép-ázsiai bázisait, első sorban Tádzsikisztánban, de más országokban is, és a hadsereg ez idő szerint Ukrajnában van elfoglalva.

Mindenesetre érdekes a helyzet: nem Putyin nyitott kétfrontos háborút, a kétfrontos háború jött el hozzá.

Mármint, ha az egészet nem együtt találta ki a Kreml és az ISKP vezetése, kölcsönös érdekek kielégítése végett. A Kreml így szabad kezet kap a mozgósításhoz, az ISKP meg ingyenreklámot minden radikális muzulmán körében.

Nos: meglátjuk. Egyelőre ennyit tudunk.

Szele Tamás