Nagy bajban van az orosz mezőgazdaság, illetve általában véve az orosz gazdaság – az időjárás miatt. „Tél tábornok” már másodszor is ellene fordult (először a 2022-es invázió idején, mikor a nyári egyenruhában érkező csapatok gyors győzelemre számítottak, ehelyett szembe kellett nézniük az ukrán februárral a sztyeppén, és bizony nem kevesen fagytak meg vagy szenvedtek súlyos sérüléseket).
(Képünk illusztráció)
Most az a helyzet, hogy A szokatlanul hideg májusi időjárás tönkretette a gabonafélék és a gyümölcsösök termését. Az érintett térségek területe megközelíti az egymillió hektárt, a károkat pedig több milliárd rubelre becsülik. A kormány bejelentette, hogy szövetségi szintű szükségállapot bevezetését tervezi. A kialakult helyzetet a Meduza elemzése alapján mutatom be.
Az orosz mezőgazdaság egy ciklonális tér áldozata, amely miatt májusban még az Orosz Föderáció déli részén is hideg volt. Május elején egyszerre több régióban is hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Fagypont alatti hőmérsékletet mértek Jekatyerinburgban, ahol a hótakaró elérte a 20 centimétert, Kazanyban, ahol a hatóságok hiába próbálták helyreállítani a fűtést, sőt Rosztov-na-Donuban is, ahol éjszaka nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet.
A meteorológusok a problémákat egy rendellenes ciklonnal magyarázták: ez elérte a Komi Köztársaságot, és terjeszkedni kezdett, beszívta a sarkvidéki levegőt, és egészen az ország déli régiói felé terjedt. Az ilyen jelenséget ultrapoláris inváziónak nevezik. Ráadásul a moszkvai Meteobüro szerint a ciklon elkezdte elszívni a levegőt a sztratoszférából is, ami még lejjebb vitte a hőmérsékletet.
A mezőgazdaság szenvedett a legjobban emiatt: a gazdák már februárban megkezdték a vetést, és arra számítottak, hogy idén jelentősen nagyobb lesz a termés. A hideg időjárás miatt azonban 23 régióban kezdtek el pusztulni a fiatal, zsenge növények. A mezőgazdasági minisztérium 830 ezer hektárra becsülte a veszteségeket. Ez az idén bevetni tervezett terület körülbelül 1%-a – mondta Okszana Lut miniszter. Később azonban a tárca arról tájékoztatta a „Kommerszant”-ot, hogy az előző szezonokban vetett növények is fagykárt szenvedtek további 500 ezer hektárnyi területen. A fagyok által elpusztított gyümölcs- és bogyósgyümölcs-ültetvények kiterjedése 17 ezer hektár volt.
Ez nem kis mennyiség. Május eleje óta például a SzovEkon elemzőközpont kétszer is felülvizsgálta a búzatermésre vonatkozó előrejelzését, 8%-kal csökkentve azt. Egyes piaci tényezők ezt az értékelést túl optimistának tartják, és az idén 30%-os visszaesésre számítanak. A hazai piac számára elegendő erőforrás áll rendelkezésre: a frissített előrejelzés szerint a gazdák 82 millió tonnát fognak termelni, miközben a kereslet nem haladja meg a 49 millió tonnát. Oroszország azonban továbbra is a világ fő búzaexportőrei közé tartozik (az Afrika-politikáját is nagyrészt erre alapozza), és a veszteségek globális hiányhoz vezethetnek. Emiatt a gabonaárak az elmúlt egy év maximumára ugrottak – jegyzi meg a Bloomberg. Az Orosz Gabonaszövetség becslése szerint az ország gabonatermelése legalább 20 millió tonnával marad el a tervezettől. A kormányzók az árpával, a repcével, a kukoricával és a borsóval kapcsolatos problémákról is beszámoltak.
Emellett a piac a gyümölcstermés akár felét is elveszítheti Igor Muhanyin szerint, aki az Orosz Kertészek Szövetségének elnöke. Elmondása alapján Oroszország középső részén az almafák akár 70%-a is elpusztult. A Belgorodi Régióban egyes vállalatok 100%-os veszteséget szenvedtek el. A termelők a szamóca 50-60%-át veszítették el. A mezőgazdasági minisztérium elismerte a veszteségeket, de kitartott amellett, hogy cseresznyéből nem lesz hiány. A média a cseresznye, a ribizli, a málna és az egres termésének csökkenésére utalt. A jövőben emelkedhet a belőlük készült áruk, például a gyümölcslevek és a lekvárok ára. Eddig az eper ára emelkedett a legnagyobb mértékben: egy év alatt mintegy 20%-kal, átlagosan 600 rubelre nőtt kilogrammonként Oroszországban. Ugyanakkor a hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a termés alig szenvedett kárt. A Forbes rámutat a cukorrépa problémáira: az ültetvények Brjanszktól Ufáig pusztulnak.
A helyzet olyan súlyos, hogy a hatóságok úgy döntöttek, szükségállapotot hirdetnek. Formálisan a szükségállapot kihirdetése egyfajta segítség a mezőgazdasági termelőknek, akik kártérítést igényelhetnek ilyen esetben a biztosítótársaságoktól. Okszana Lut miniszter elmondta, hogy ezen felül kérni fogja a kormánytól a gyümölcstermesztés költségeinek fedezését. Egyelőre nem tudni, hogy mikor hirdetik ki a szükségállapotot és milyen feltételekkel. Jelenleg ilyen szabályozás csak regionális szinten van érvényben az ország 10 régiójában.
A rendelet alkalmazásának feltételeit törvény írja elő, ezek egyike az 1,2 milliárd rubelt meghaladó összkár. Jelenleg a szakosodott ügynökségek becslései szerint csak a gabonatermelők mintegy 50 milliárd rubelt veszítettek. A Kommerszant informátorai szerint azonban a cégek ennél jóval kisebb összeget – 1,5 milliárd rubelt – kaphatnak majd összesen a biztosítóktól. A probléma az, hogy nem minden szerződésben szerepel biztosítási eseményként a rendkívüli állapot, és enélkül a biztosító nem köteles semmit sem megtéríteni. Ráadásul a kérelmezés előtt a vállalkozásoknak gyakran előbb be kell fejezniük a szezont, be kell takarítaniuk a termést, fel kell jegyezniük annak csökkenését – és csak ezután kérhetik a kifizetést. A Kommerszant forrásai meg vannak győződve arról, hogy a földek helyreállítására nem lehet majd azonnal pénzt kapni. És még ha sikerül is meggyőzni a biztosítótársaságot, az általuk adott összeg csak a földek fenntartásának közvetlen költségeit fedezi, de nem téríti meg az újravetést vagy a csökkentett másodvetésből származó veszteségeket.
A korábbi tapasztalatok sem a mezőgazdasági termelők javára szólnak. Szergej Szokolov, a Novoszibirszkhleboprodukt vezérigazgatója tud olyan esetekről, amikor a biztosítótársaságok nemhogy nem fizettek, de még a korábban kifizetett összegeket is visszakövetelték. Kristina Romanovszkaja vállalkozó a Tula régióból panaszkodik a kárfelmérési rendszerre, amely rendszeresen alulbecsüli a vállalkozások kárát. Tavaly a gazdasága 250 millió rubeles kárt szenvedett, és a régióban szükségállapotot hirdettek, de a pénzét nem kapta meg.
Andrej Szizov, a SzovEkon munkatársa rámutat, hogy az ágazat mindenáron spórolni próbál, mivel „néhány éve elkezdték fojtogatni az exportvámok és a tilalmak”. A belföldi árak szerinte „világviszonylatban hihetetlenül alacsony szinten” maradtak, miközben a költségek emelkednek. A rentabilitás évről évre csökken, és a vállalatok közel állnak a veszteséges kereskedelemhez. Ebből arra lehet következtetni, hogy csak a termelők kis része rendelkezhet olyan kiterjedt biztosítással, amely figyelembe veszi a vészhelyzeti rendszert. Abban a 10 régióban, ahol ez már érvényben van, csak minden harmadik esetből egyszer találkozott ilyennel.
Ez a rendelet azonban közvetett módon bizonyos kedvezményeket biztosít. Például a vállalkozók hitelfelhalasztást kaphatnak, és megtarthatják az állami támogatást, amelyet elveszítettek volna, ha nem teljesítik a tervet. A piaci tényezők azt is remélik, hogy azok, akik jogosultak a biztosítótól kártérítésre, gyorsabban hozzájutnak majd a kártérítéshez. Okszana Lut miniszter nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy a „jóhiszemű jogosultak” tíz napon belül megkapják a kifizetéseket.
Idáig tart a Meduza elemzése, de nekem is lenne pár gondolatom az ügyben. Okszana Lut szakminiszter szerint félmillió hektárt fognak újravetni, hogy mentsék, ami menthető. Mást nem is nagyon lehet tenni ilyen helyzetben, csakhogy emiatt fel kell törni a termőföld felső, fagyos rétegét, fel kell szántani, márpedig ahhoz traktor kell, a traktor meg üzemanyag nélkül nem működik. Éspedig pont olyan üzemanyag kell bele, mint a harckocsikba...
Innentől kezd a fagykárnak világpolitikai-világgazdasági jelentősége lenni. Ugyanis a Kreml nehéz döntés előtt áll: vagy a mezőgazdaság kapja meg a szükséges mennyiségű naftát, és akkor lesz termés, ha kevés is, de nem tör ki az éhínség, vagy folytatják az eddigi gyakorlatot, és ami olajtermékük és nyersolajuk van, azt egyrészt a háború folytatására fordítják, másrészt eladják Kínának és Indiának, áron alul.
Az orosz civil szférában már így is emelkedett az üzemanyag ára, meg is látszik a tömegközlekedésen és a magánkézben lévő gépkocsik forgalmán, ez részben a finomítókra mért ukrán csapásoknak is köszönhető, most csak rosszabb lesz a helyzet. Hiszen hiába van sok nyersolaja az embernek, ha nem képes finomítani. Még néhány (azért nem kevés) találat, és az orosz finomító-kapacitás harmadával is csökkenhet. Márpedig a pár nappal ezelőtti, orenburgi csapás azt bizonyítja, hogy az ukrán drónok hatósugara eléri az 1800 kilométert is.
Tehát a kérdés most úgy tevődik fel, hogy „Háború vagy kenyér?”
És nem is ez az egyetlen komoly következménye ennek a fagykárnak. Oroszország villámgyors afrikai térnyerése nem kis részben köszönhető annak, hogy komoly gabonasegélyeket küldött az általa megcélzott államoknak és ez ellen csak Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök tiltakozott, mindenki más köszönettel elfogadta, hiszen a harcoktól tépett Száhel-övezet például sok esetben tényleg éhezik. Nos, ezek a segélyszállítmányok el fognak maradni, sőt: valószínűleg pénzért sem fognak eladni búzát külföldre, se olcsón, se drágán. Hiszen nem vehetik el a kenyeret az orosz néptől – igaz, Sztálin megtette, abból lett a Holdomor, körülbelül hétmillióan pusztultak bele akkor az éhínségbe, leginkább Ukrajna területén. Minden jel arra mutat, hogy a Kreml népszerűsége erősen csökkenni fog a frissen befolyása alá vont területeken, nem is biztos, hogy nem kell-e kivonuljanak onnan. Aminek persze a „baráti” Kína nagyon fog örülni, és valószínűleg – mivel monopolhelyzetbe kerül így – azonnal be is ül azokba a székekbe, amikből az oroszok felálltak. És még panaszkodni sem szabad majd erre Moszkvában, mert ha megsértődnek, még lejjebb viszik az olajárakat, és akkor végleg összedől az orosz állam.
Szóval, erre is képes az időjárás. Nem először fordítja meg a történelem menetét, nem is utoljára.
Szele Tamás
