Őszinte leszek: nem nagyon értelmezhető, mi a csoda lehet Putyin elnök „béketerve” mögött, azon kívül, hogy semmi jó. Én magam is értelmeztem tegnap a történteket, eredeti forrás alapján (amit az ellenségemnek se kívánok), de ez nyugati logika szerint követhetetlen és semmi értelme. Orosszá kéne változni ahhoz, hogy megértse az ember – és még akkor sem biztos, hogy sikerülne, de annyit meg nem is ér az egész. Lássuk, mire jutott a kérdéssel az ISW.

(Képünk illusztráció)

Vlagyimir Putyin orosz elnök június 14-i tájékoztató (dez)információs művelete Oroszország állítólagos „tárgyalási hajlandóságáról”, amely szélsőséges, Ukrajna kapitulációjával egyenértékű feltételekről szól, sikeresen összezavarja a június 15-én Svájcban megrendezett, ukrán kezdeményezésű globális békecsúcsot. Az ukrán elnöki hivatal szerint a csúcstalálkozó célja az volt, hogy elősegítse a többoldalú párbeszédet a „tisztességes béke előfeltételeinek megállapítása érdekében ... az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján.” Putyin június 14-i dezinformációs művelete a csúcstalálkozó szabotálására törekedett, és részben sikerrel is járt azzal, hogy a nemzetközi beszélgetést Oroszországnak a csúcstalálkozón való távollétére irányította át ahelyett, hogy lehetővé tette volna a csúcstalálkozó résztvevőinek, hogy a tervezett céllal folytassák, miszerint nemzetközi támogatást gyűjtsenek Ukrajna számára és Ukrajna azon erőfeszítéseihez, hogy a szélesebb nemzetközi közösséget bevonják a háború befejezésébe. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a június 15-i csúcstalálkozó megnyitása előtt kijelentette, hogy Ukrajna és nemzetközi partnerei egy második békecsúcson közös béketervet adhatnak át az orosz képviselőnek, ha orosz képviselő is részt vesz rajta.

Putyin egy nappal a globális békecsúcs kezdete előtt konkrétan felvázolta az ukrajnai „béketárgyalásokra” vonatkozó követeléseit, hogy aláássa az Oroszországgal szembeni jogos ukrán követelések nyugati támogatását, és elterelje a figyelmet arról a feladatról, hogy nemzetközi konszenzust alakítsanak ki arról, hogyan lehet biztosítani, hogy Oroszország illegális és agressziós háborúja ne eredményezzen igazságtalan orosz győzelmet. Putyin újra megfogalmazott előfeltételei a „béketárgyalásoknak” többek között a megszállt és ukrán ellenőrzés alatt álló területek Oroszország általi illegális annexiójának elismerése, valamint Ukrajna beleegyezése a demilitarizációba, a „denácifikációba” (a jelenlegi ukrán kormány megbuktatása és annak oroszbarát proxykkal való helyettesítése), és Ukrajna beleegyezése abba, hogy lemondjon bármilyen külső biztonsági blokkhoz való csatlakozási törekvésről – ugyanazok a követelések, amelyeket a 2022-es teljes körű invázió megkezdése előtt is megfogalmazott, és amelyeket a háború során folyamatosan ismételgetett. Putyin felvetése, miszerint nyitott minden olyan „tárgyalásra”, amelynek nem előfeltétele Ukrajna gyakorlatilag feltétel nélküli megadása, ezért eleve félrevezető. Putyin kétszínű kijelentései állítólagos „tárgyalási hajlandóságáról” így átirányították a nemzetközi diskurzust arra, hogy kiemeljék, hogy Putyint – aki nem érdekelt az ENSZ Alapokmány elveinek betartásában az ukrajnai hódító háborúja során – nem hívták meg a konferenciára, és hogy Putyin távolmaradása a csúcstalálkozón valamiféle belső paradoxont jelent. Nem így történt.

Több nyugati illetékes felismerte, hogy Oroszország megpróbálta kisiklatni a csúcstalálkozó célját, és a beszélgetések középpontjába Oroszország távollétét állítani. Kamala Harris amerikai alelnök kijelentette, hogy Putyin június 14-i „békejavaslata” nem tárgyalásokra való felhívás volt, hanem „Ukrajna kapitulációjára” való felhívás. Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszországot „valamikor” be kell vonni a békefolyamatba, bár elismerte, hogy Putyin „jelenleg” nem érdekelt a tárgyalásokban, és vélhetően június 14-én egy „nevetséges békejavaslatot” tett közzé. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy „a béke Ukrajnában nem érhető el Oroszország bevonása nélkül”, de megjegyezte, hogy Oroszország elutasított minden kollektív békefelhívást. Robert Wood, az Egyesült Államok különleges politikai ügyekért felelős helyettes képviselője az ENSZ-ben (ENSZ) június 14-én az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) ülésén kijelentette, hogy Oroszország döntése, hogy egy nappal a csúcstalálkozó előtt összehívja az ENSZ BT-t, arra irányult, hogy elterelje a nemzetközi közösség figyelmét a csúcstalálkozóról és elterelje a világ figyelmét Oroszország ukrajnai háborújáról.

A Kreml szócsövei felerősítették a folyamatban lévő orosz dezinformációs műveleteket, amelyek célja a június 15-i globális békecsúcs további lejáratása és megzavarása volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta a Nyugat „nem konstruktív” válaszait Putyin június 14-i ultimátumaira, és azt állította, hogy a Kreml reméli, hogy valaki egy későbbi, meg nem nevezett időpontban „konstruktívabb” békecsúcsot tart. Ez feltehetően idén szeptemberben, május negyvenharmadikán várható.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium (MFA) szóvivője azt állította, hogy a Nyugatnak meg kell vitatnia Putyin június 14-i ultimátumait, ha békét akarnak Ukrajnában és „meg akarják menteni a világot”. Az orosz Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin azt állította, hogy a békecsúcs Putyin ultimátumai után értelmetlen, és megismételte a folyamatban lévő orosz narratívákat, amelyek célja, hogy lejárassák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt mint Ukrajna legitim elnökét és a tárgyalási folyamat legitim résztvevőjét. Az ISW továbbra is úgy értékeli és megfigyeli, hogy az orosz tisztviselők jellemzően a háború kritikus pillanataiban színlelik érdeklődésüket a tárgyalások iránt, hogy befolyásolják a nyugati döntéshozatalt, és teszik ezt annak a törekvésnek részeként, hogy megelőző engedményeket csikarjanak ki a Nyugattól Ukrajna szuverenitását és területi integritását illetően. Bármilyen nyugati erőfeszítés, amely arra irányul, hogy Ukrajnát tárgyalásokra kényszerítsék Oroszországgal, mielőtt Oroszország feladná népirtó és imperialista ambícióit Ukrajnában, szinte biztosan csődöt mond a konfliktus tartós megoldása ügyénem, és csak további időt biztosít Putyinnak, hogy tovább optimalizálja és előkészítse az orosz hadigépezetet egy eljövendő invázióra.

Ivan Havriljuk ukrán első védelmi miniszterhelyettes altábornagy arról számolt be, hogy a nyugati katonai segítség már elkezdett érkezni Ukrajnába, de valószínűleg csak heteken-hónapokon belül fog megérkezni olyan mértékben, hogy jelentősen befolyásolja a fronthelyzetet. Havriljuk az Associated Press (AP) június 15-én megjelent cikkében elmondta, hogy az ukrán erők még mindig várnak arra, hogy a 2024. április végén bejelentett amerikai katonai segítség nagy része megérkezzen Ukrajnába, de az a korlátozott mennyiségű segítség, amely már megérkezett, már most is csökkenti Ukrajna tüzérségi hátrányát. Havriljuk szerint az orosz erők tüzérségi előnye az amerikai segítség megérkezésének köszönhetően a közelmúltban hétről egyhez képest öt az egyre csökkent. Havriljuk reményét fejezte ki, hogy az F–16-os vadászgépek és más, nyugatiak által biztosított légvédelmi eszközök és harci repülőgépek megérkezése után Ukrajna a jövőben jobban meg tudja majd védeni légterét. Az AP több frontvonalbeli ukrán parancsnokkal és katonával is interjút készített, akik megerősítették, hogy az ukrán erők korlátozott mennyiségben elkezdték megkapni a nyugatiak által biztosított lőszereket, de megjegyezték, hogy a lövedékek nem érkeztek meg olyan mennyiségben, amire az ukrán erőknek szükségük lenne az orosz támadások elleni teljes körű védekezéshez. Jan Lipavský cseh külügyminiszter június 14-én bejelentette, hogy a cseh tüzérségi kezdeményezésből származó lőszerek első köre elkezdett megérkezni Ukrajnába, és hogy a cseh kezdeményezés 2024 végéig folytatja a lőszerek beszerzését és szállítását Ukrajna számára. 2024-ben Lipavský megjegyezte, hogy öt ország már hozzájárult a kezdeményezéshez, és további 15 ország ígérte meg, hogy támogatja a kezdeményezést.

Dmitrij Medvegyev, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke június 15-én hivatalosan leváltotta Andrej Turcsakot, az Egységes Oroszország főtitkárát, és helyére Vlagyimir Jakusevet, az orosz elnöki megbízott megbízottat nevezte ki az Uráli Szövetségi Körzetbe. Medvegyev azt is bejelentette, hogy Turcsak június 15-én hivatalosan is lemondott. Vlagyimir Putyin orosz elnök június 4-én Turcsakot nevezte ki az Altaj Köztársaság megbízott kormányzójává, ami egy nyilvánvaló lefokozás volt, amely valószínűleg összefüggött Turcsak korábbi kapcsolatával a Wagner-csoporttal, a politikai hatalmának növelésére tett erőfeszítésekkel és azzal, hogy nem hajtotta végre Putyin elképzelését a veteránok bevonásáról az orosz kormányba. Jakusev jogi, pénzügyi, hitel- és gazdaságtudományi diplomát szerzett; és Tyumeny város, valamint a Tyumenyi Terület vezetőjeként, ezen kívül az építésügyi, lakásügyi és kommunális szolgáltatások minisztereként szolgált, mielőtt elnöki meghatalmazott küldött lett az Uráli Szövetségi Körzetben. Az orosz meghatalmazotti hivatal bejelentette, hogy Jakusev megtartja az Urali Szövetségi Körzet orosz elnöki meghatalmazott követi pozícióját az Egységes Oroszország Párt főtitkáraként betöltött új funkciója mellett. Orosz politikai kommentátorok megjegyezték, hogy Jakusev két feladata ellentmondásos, mivel egyszerre kell foglalkoznia az uráli regionális ügyekkel, miközben fontos szövetségi Egységes Oroszország párti szerepet is betölt Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csoport megbízható és a Kremlhez kötődő „veteránokból” álló csoportot készít fel kormányzati szerepek betöltésére, valószínűleg azért, hogy megpróbálja lecsillapítani az orosz katonákat és az ukrajnai háború belföldi támogatóit. Putyin valószínűleg megrendezett interakciót folytatott Jevgenyij Perviszov orosz önkéntessel, aki Krasznodar város polgármestere volt korábban, valamint a „Hősök ideje” orosz elnöki kezdeményezés résztvevőivel június 14-én tartott találkozója során. Perviszov elmondta Putyinnak, hogy önkéntesként csatlakozott a háborús erőfeszítésekhez annak ellenére, hogy korábban kormányzati pozíciót töltött be, és azzal érvelt, hogy a „Hősök ideje” kezdeményezés résztvevői nagyszerű kormánytisztviselők lennének. Putyin ezután megkérdezte Perviszovot a mozgósítás előtti kormányzati szerepéről, amire Pervisov azt válaszolta, hogy ő az orosz Állami Duma képviselője és Krasznodar korábbi polgármestere. Putyin (valószínűleg színlelt) meglepetését fejezte ki Perviszov politikai karrierje miatt, és azzal zárta az összejövetelt, hogy közölte Perviszovval: van egy meg nem határozott „javaslata” a számára. Egy Kreml-közeli milblogger azt állította, hogy Perviszov a „Grom-Kaszkad” pilóta nélküli légi jármű (UAV) dandárban harcolt, amely korábban BARS „Kaszkad” zászlóalj néven volt ismert, és eredetileg 2017-ben alakult a Donyecki Népköztársaság (DNR) Belügyminisztériumának utasítására.] Orosz politikai kommentátorok arra is emlékeztettek, hogy Perviszov vádlott volt egy nagyszabású csalási ügyben, és arra utaltak, hogy nem volt véletlen a döntése azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnában harcoljon.

A „Hősök ideje” kezdeményezés állítólag 2024 áprilisában kezdte meg az ukrajnai orosz háború veteránjainak képzését, akik az orosz kormányban vállalhatnak szerepet, és Perviszov szereplése valószínűleg része a Kreml azon folyamatos erőfeszítéseinek, hogy az Ukrajnában szolgált kormányzati tisztviselők kinevezésével és kiemelkedő szerepeltetésével megnyugtassa az egyre gyarapodó orosz veterán közösséget. A Kreml talán azzal próbálja ösztönözni az oroszokat az ukrajnai harcra, hogy az ukrajnai katonai szolgálatot úgy mutatja be, mint az orosz kormányban való közszolgálati karrier elindításának útját. Az Egységes Oroszország párt volt titkára, Andrej Turcsak és az orosz állami duma képviselője, Dmitrij Szablin állítólag 2017-ben létrehozta és közvetlenül kurátorkodott, a BARS „Kaszkad” zászlóalj megalakulásakor, és 2022 őszén orosz tisztviselőket és Egységes Oroszország-párttagokat toborzott, hogy a zászlóalj tagjaként harcoljanak a megszállt Luhanszki Területen. (Turcsaknak állítólag csak hét orosz tisztviselőt sikerült toboroznia, hogy a Kaszkadban harcoljon). Orosz bennfentes források korábban azt állították, hogy Putyin megbízta Turcsakot azzal, hogy a veteránok indulhassanak az orosz elnökválasztási előválasztásokon és foglaljanak el pozíciókat az orosz Állami Dumában, de Turcsaknak állítólag nem sikerült elérnie ezt a célt, mert a helyi üzletemberek állítólag nem mondtak le a lokális önkormányzati pozícióikról, amelyeket Turcsaknak kellett volna átadnia az orosz veteránoknak. Putyin valószínűleg a „Hősök ideje” kezdeményezéssel Turcsak lefokozását követően is ezt a célt követi.

A svéd hadsereg június 15-én bejelentette, hogy egy orosz Szu–24-es taktikai vadászbombázó repülőgép június 14-én ideiglenesen megsértette a svéd légteret Gotland déli csücskétől keletre, valószínűleg annak a törekvésnek a részeként, hogy az európai államokat eltántorítsák az Ukrajnát támogató NATO-ban és más nemzetközi intézményekben való részvételtől. A Svéd Fegyveres Erők közlése szerint az orosz vadászbombázó nem vette figyelembe a svéd légiharc-parancsnokság szóbeli figyelmeztetését, mielőtt a svéd JAS–39 Gripen repülőgépek kiszorították az orosz Szu–24-est a svéd légtérből. 2022 óta ez az első orosz légtérsértés Svédország légterében. Június 10-én szintén orosz repülőgépek sértették meg a finn légteret, 2022 óta először, és a finn védelmi minisztérium június 14-én közölte, hogy véleménye szerint négy orosz katonai repülőgép követte ezt el a korábban bejelentett egy gép helyett. Pål Jonson svéd védelmi miniszter és Antti Häkkänen finn védelmi miniszter június 13-án és 14-én Brüsszelben részt vett a NATO védelmi minisztereinek találkozóján a 2024. júliusi washingtoni csúcstalálkozó előkészítéseként, amely a NATO védelméről, az elrettentésről és az Ukrajnának nyújtott segítség koordinálásáról szól majd. A 2024-es washingtoni csúcstalálkozó lesz az első NATO-csúcstalálkozó államfői szinten Svédország számára a 2024. márciusi csatlakozása óta. Finnország a második legújabb NATO-tag, hiszen csak 2023 áprilisában csatlakozott a szövetséghez. A Kreml valószínűleg büntetni akarja Svédországot a NATO-hoz való csatlakozása miatt, és el akarja riasztani a NATO-államokat, különösen az újabb tagokat, hogy támogassák Ukrajnát.

A legfontosabb hírek röviden:

- Az Ukrajna által kezdeményezett svájci globális békecsúcson több magas rangú nyugati illetékes olyan nyilatkozatokat tett, amelyek véletlenül segítették a folyamatban lévő orosz információs műveleteket, amelyek hamisan úgy állítják be Oroszországot, mint aki érdekelt a legitim és jóhiszemű tárgyalásokban, valószínűleg részben Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kísérlete miatt, hogy aláássa a csúcstalálkozót azáltal, hogy június 14-én gondosan megtervezett módon újra kinyilvánította az Ukrajna kapitulációjára vonatkozó, megalkuvást nem ismerő követeléseit.
- A Kreml szócsövei felerősítették a folyamatban lévő orosz dezinformációs műveleteket, amelyek célja a globális békecsúcs lejáratása és megzavarása volt.
- Ivan Havriljuk ukrán első védelmi miniszterhelyettes és altábornagy arról számolt be, hogy a nyugati katonai segítség elkezdett érkezni Ukrajnába, de valószínűleg csak heteken-hónapokon belül fog megérkezni olyan mértékben, amely jelentős hatást gyakorolna a fronthelyzetre.
- Dmitrij Medvegyev, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke hivatalosan Andrej Turcsak, az Egységes Oroszország titkára helyére jelölte Vlagyimir Jakusevet, az orosz elnök megbízott megbízottját az Uráli Szövetségi Körzetben.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök egy megbízható és a Kremlhez közel álló „veteránok” csoportját készíti elő kormányzati szerepek betöltésére, valószínűleg az ukrajnai háború rokkantjainak és hazai támogatóinak lecsillapítására tett kísérletként.
- A svéd hadsereg június 15-én bejelentette, hogy egy orosz Szu-24-es taktikai vadászbombázó repülőgép június 14-én ideiglenesen megsértette a svéd légteret Gotland déli csücskétől keletre, valószínűleg annak a törekvésnek a részeként, hogy az európai államokat eltántorítsák az Ukrajnát támogató NATO-ban és más nemzetközi intézményekben való részvételtől.
- Az orosz erők a közelmúltban csekély mértékben előrenyomultak Kupjanszk és Avdiivka közelében.
- Az orosz balti és csendes-óceáni flotta elemei külön haditengerészeti gyakorlatokon vesznek részt.
- A Financial Times június 12-én közzétett vizsgálata szerint orosz tisztviselők olyan ukrán gyermekeket adtak örökbe, akiket Oroszország 2022-ben erőszakkal toloncolt ki a megszállt Ukrajnából Oroszországba.

Én ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy aki a történtek után Putyinnak egy szavát is elhiszi, az hisz a Gyedmarózban is. Én a magam részéről jobb szeretnék hinni a Sznyegurocskában.

Sok a hűhó, lesz majd műhó. 

Szele Tamás