A Kurszki Területen továbbra is folynak a harcok, de annak ellenére, hogy mindkét fél jelentős győzelmekről számol be – ez is csak ebben a sajátos háborúban bevett gyakorlat, de a krónikás már kezd hozzászokni – az igazán érdekes dolgok most inkább Moszkvában zajlanak, ugyanis Putyin tegnap este mintha elkezdte volna felfogni, mi történik és összehívott egy operatív értekezletet a történtek kapcsán. 

(Képünk illusztráció)

Az orosz elnök továbbra is az ukrán–orosz határ mentén kialakult helyzet avatott szakértőjének állítja be magát, így aztán más orosz katonai és kormányzati tisztségviselőkre hárítja a felelősséget az ukrán betörésre adott válaszlépésekkel kapcsolatos folyamatos kihívásokért. Putyin augusztus 12-én megbeszélést tartott orosz katonai, biztonsági, valamint szövetségi és regionális kormányzati tisztviselőkkel a Belgorodi, Brjanszki és Kurszki Területen kialakult helyzetről, amelynek során feladatokat osztott ki a Kurszki Területen lévő orosz katonai és biztonsági struktúrák számára, és értékelést adott Ukrajna Oroszországba való behatolásával kapcsolatban kialakult politikai helyzetről. Putyin megdorgálta Alekszej Szmirnovot, a Kurszki Terület megbízott kormányzóját, amiért olyan kérdésekről beszélt, amelyeket Putyin kizárólag az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe tartozónak ítélt, és utasította, hogy csak a Kurszki Terület társadalmi-gazdasági helyzetéről beszéljen. Ezek után reagált Denisz Manturov első miniszterelnök-helyettes állítására is, miszerint „minden más kérdés ellenőrzés alatt áll”, megjegyezve, hogy Manturov több kulcsfontosságú szociális kérdésről nem beszélt. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi Terület kormányzója közvetlenül kérte Putyint, hogy hajtson végre bizonyos szociális intézkedéseket, amelyekkel a Belgorodi Területen élő civileket segítené, de Gladkov és Alekszandr Bogomaz, a Brjanszki Terület kormányzója elkerülte Putyin haragját azzal, hogy nem nyilatkozott katonai kérdésekről. Putyin állítása, miszerint minden tisztviselőnek csak egy feladata van, ellentétben áll azzal a kísérletével, hogy úgy állítja be magát, mint aki képes felügyelni és hozzáértően megérteni a politikai, társadalmi-gazdasági és katonai helyzetet a határ mentén. A Kreml felvételeket és szöveget tett közzé a Brjanszki, a Belgorodi és a Kurszki Terület vezetőinek Putyinhoz intézett jelentéseiről, amelyek az orosz regionális hatóságok aktuális problémáiról szóltak – valószínűleg azért, hogy nyilvánosan úgy állítsa be a helyi vezetőket, mint akik felelősek ezekért a kérdésekért, és akiknek Putyin segítségére van szükségük. A Kreml viszont nem tett közzé felvételeket vagy szöveget a találkozó azon részéről, amelyen az orosz katonai és biztonsági tisztviselők számoltak be Putyinnak a történtekről.

A Kreml azon döntése, hogy közzéteszi a Putyint a magas rangú orosz tisztviselők megdorgálása közben ábrázoló felvételeket, valószínűleg figyelmeztetés a többi orosz tisztviselőnek, hogy tartózkodjanak az ukrán behatolással kapcsolatos kommentároktól. A Kreml egy félórás videót tett közzé Putyinról, amelyen magas rangú orosz katonai, biztonsági és kormányzati tisztviselőkkel folytatott megbeszélése látható, és amelyen Putyin elmarasztalja az orosz szövetségi és regionális tisztviselőket, amiért vélhetően igyekeznek a kijelölt hatáskörükön kívüli ügyekkel foglalkozni, és amiért vélhetően nem foglalkoznak eleget a civil kérdésekkel (ez a „jó cár – gonosz bojárok” ősi orosz hazugságának modern változata). A Kreml döntése, hogy a találkozóról készült videót Putyin tisztviselőkkel folytatott találkozójának átirata mellett közzéteszi, egyértelmű üzenet a többi kormányzati tisztviselőknek: tartózkodjanak attól, hogy kommentálják a Kreml, az orosz hadsereg és az orosz biztonsági erők döntéshozatalait és műveleteit az ukrán erők Oroszországból való visszaszorítása és a kapcsolódó polgári kérdések enyhítése érdekében. Az orosz ellenzéki Versztka augusztus 8-án arról számolt be, hogy egy, az Orosz Föderációs Tanács védelmi bizottságához közel álló forrás szerint az orosz elnöki adminisztráció azt javasolta az orosz képviselőknek és szenátoroknak, hogy „további értesítésig ne kommentálják a Kurszki Területen zajló eseményeket, vagy a lehető legrövidebben beszéljenek róla, és csak hivatalos nyilatkozatokra hivatkozzanak.” Putyin és magas rangú orosz katonai és biztonsági tisztviselők valószínűleg megpróbálják ellenőrizni a Kurszki Területen kialakult helyzetről szóló hivatalos narratívákat, és megelőzni a belföldi elégedetlenséget, amely veszélyeztetheti a Kreml stabilitását.

Putyin egymást átfedő feladatokat delegált az orosz védelmi minisztériumnak, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) és a Roszgvargyijának az ukrán–orosz határvidéken – ami még inkább rávilágít arra, hogy a Kurszki Területen állomásozó orosz erőcsoportosítás hogyan küzd a műveletek összehangolásához szükséges közös parancsnoki és irányítási (C2) struktúrák létrehozásával. Putyin kijelentette, hogy az orosz Védelmi Minisztérium fő feladata az ukrán erők kiszorítása az orosz területről. Egyben megbízta az orosz Védelmi Minisztériumot és a határőrséget (amely az FSZB-nek van alárendelve), hogy „biztosítsák az államhatár megbízható lefedettségét”. Putyin kijelentette, hogy az FSZB-nek és a Roszgvargyijának „harcolnia kell az ukrán szabotázs- és felderítő csoportok ellen”, míg a Roszgvargyijának „saját harci feladatokat is végre kell hajtania”. Kijelentette, hogy az FSZB-nek és a Roszgvargyijának biztosítania kell a terrorellenes műveleti rendszert is, és hogy az FSZB a Roszgvargyijával közös főhadiszállást kell felállítson – valószínűleg a folyamatban lévő terrorellenes művelet irányítása céljából. Alekszej Szmirnov. a Kurszki Terület megbízott kormányzója azt állította, hogy Jevgenyij Nyikiforov vezérezredes, aki állítólag az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke, megérkezett a Kurszki Területre, és „az összes biztonsági erőt” koordinálja. Egyelőre nem világos, hogy a Kreml Nyikiforovot jelölte-e ki az orosz katonai és biztonsági erők átfogó parancsnokának a Kurszki Területen, vagy Nyikiforov az FSZB által vezetett terrorellenes műveleti parancsnokságon belül tevékenykedik. (Mint később látni fogjuk: vannak más lehetőségek is).

Szmirnov azt állította, hogy az orosz haderőnek közelebbről meg nem határozott problémái vannak, mivel „nincs egyértelmű frontvonal”, és nem világos, hogy hol tartózkodnak a „katonai egységek” – valószínűleg arra utalva, hogy az ukrán erők gyors támadásokat indítanak az orosz csapatok ellen egy-egy település közelében, majd visszavonulnak a területről, ami a jelentések szerint ellentmondásos orosz jelentésekhez vezet az ukrán előrenyomulásról a Kurszki Területen. Úgy tűnik, Putyin az FSZB-t és a Roszgvargyiját bízza meg a Kurszki Területen mélyebbre benyomuló ukrán „mozgékony csoportok” elleni küzdelemmel, miközben egyidejűleg az FSZB-t, a Roszgvargyiját és az orosz védelmi minisztériumot teszi felelőssé a védelmi és támadó műveletek végrehajtásával a térségben. Az ukrán betörésre reagáló széttagolt orosz erők ilyen csoportosítása megnehezíti Oroszország képességét a műveletek koordinálásához szükséges C2 struktúrák létrehozására.

Putyin számos értékelést adott a Kurszki Területen zajló ukrán műveletekről, köztük egy olyat is, amely aláásta a Kreml egyik régóta tartó információs műveletét. Ez – hamisan – úgy állította be Ukrajnát, mint amely nem hajlandó legitim, tisztességes tárgyalásokra, és a béketárgyalások felelősségét Ukrajnára hárította. Putyin azt állította, hogy Ukrajna „válogatás nélkül támad a polgári lakosságra, polgári infrastruktúrára, és nukleáris létesítményeket fenyeget”, és arra utalt, hogy Oroszország nem folytathat őszinte tárgyalásokat egy olyan állammal, amely ilyen cselekményeket követ el. Ezzel szemben azz a helyzet, hogy Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta polgári célpontok elleni csapások sorozatát követi el Ukrajnában, és a Zaporizzsjai Atomerőművet (ZNPP) is veszélyezteti azóta, amióta az orosz hadsereg 2022 márciusában elfoglalta azt. Putyin ugyanakkor azt is állította, hogy Ukrajna talán azért hajt végre műveleteket a Kurszki Területen, hogy „javítsa tárgyalási pozícióját a jövőben.” Ez az értékelés természetszerűleg azt sugallja, hogy Ukrajna érdekelt a tárgyalásokban – aláásva ezzel a Kreml folyamatos kísérleteit, hogy Ukrajnát tárgyalóképtelennek állítsa be. Persze azt is állította, hogy Ukrajna esetleg azért hajt végre műveleteket a Kurszki Területen, hogy „javítsa tárgyalási pozícióját a jövőben.” Feltűnő viszont, hogy nem állította be az ukrán műveletek egyik értékelését sem valószínűbbnek, mint a másikat, és nem is mutatta be őket egymást kizárónak.

Eddig tart a tegnapi tanácskozás nyilvános része, erről lehet biztos tudomásunk. Hanem most jön a feketeleves: a bizalmas rész, melynek során a katonai és hírszerzési vezetők tették meg jelentéseiket – hogy ennek során mi hangzott el, arra csak következtethetünk. De hogy nagy ordítozás lehetett, az eléggé valószínű. Ugyebár, felvetődött, hogy Nyikiforov lesz a kurszki művelet főparancsnoka, csakhogy felvetődött más is.

A főbb háború- és kormánypárti Telegram-csatornák arról számoltak be, hogy Vlagyimir Putyin egykori és mostani tanácsadója, Alekszej Djumin fogja felügyelni az orosz hadsereg kurszki műveleteit. Ugyanakkor senki sem pontosította az információ forrását. A hírt elsőként egy kevéssé ismert Z-csatorna tette közzé. Reggel legalább egy nagyobb kormánypárti csatorna törölte a „hír” említését, a VGTRK katonai tudósítója, Alekszandr Szladkov pedig pontosító bejegyzést írt.

Az „Agentsztvo” által felfedezett első, Djumin kurszki főparancsnokká történő kinevezéséről szóló bejegyzés a „PolitSatirKa” névtelen Telegram-csatornán jelent meg. A poszt „bennfentesekre” hivatkozva azt állította, hogy Putyin „egyszerre több fontos megbízást” adott a tanácsadójának „az ukrán hadsereg kurszki régióba való behatolásával kapcsolatban. Inkább az a feladata, hogy koordinálja az összes ügynökséget, amelyek most közösen tevékenykednek a Kurszki Területen” – írta a Telegram-csatorna.

A „PolitSatirKa” szerzőinek kiléte ismeretlen. A csatornát 2020-ban hozták létre, és később többször együttműködött a „VCSK-OGPU” nevű nagy olvasottságú csatornával. Rendszeresen szerepel a „Telegram politikai szegmensében legmegbízhatóbb csatornák” listáján is, amelyet orosz kormányzati tisztviselők, köztük Alekszandr Hszinsztein és Marija Zaharova is megosztanak. Ez valószínűleg azt jelzi, hogy a Telegram egyik kormánypárti csatornahálózatához tartozik. Ennek ellenére a blogot nehéz ismertnek nevezni.

A PolitSatirKa posztját mindössze nyolc perccel a közzététele után idézte a Brief nevű nagy kormánypárti csatorna. Ezt követően más Telegram-csatornákon is aktívan terjedni kezdett.

Még hétfőn késő este a Readovka című kormánypárti kiadvány is írt Djumin kinevezéséről, a „médiára” hivatkozva (ez a cikk időközben eltűnt). „Pontosítják, hogy Djumin már el is utazott a határvidékre, hogy a lehető leghamarabb megkezdje a munkát az ukrán csapatok kiszorítására irányuló közös erőfeszítések megszilárdítása érdekében” – állt a Readovka publikációjában.

Később a jelentős Z-bloggerek, Jurij Podoljaka, Alekszandr Szladkov és WarGonzo már kész tényként kezdtek el írni erről. A Mash TV csatorna is hírt adott Djumin kinevezéséről.

Ugyanakkor a hírek reggelre megváltoztak. Szladkov például már azt írta, hogy „Alekszej Djumin a specoperacija északi erőinek parancsnoka”.
A TGStat szolgáltatás szerint a Telegram-csatornákon hétfőn ugrásszerűen megnőtt a Djumin vezetéknevének említése: vasárnap 159-szer, hétfőn 596-szor, kedd reggel pedig 1119-szer említették a nevet.

Azonban már 10:30-kor legalább egy jelentős kormánypárti blogger „pontosítást” adott ki. „Érdeklődve olvastam az egyik tekintélyes állami hírügynökség anyagában Alekszej Djumin kinevezéséről az Északi Csoport élére a specoperacijában. Most eltűnt a hivatalos jelentés – és rám hivatkoznak” – írta Szladkov.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírfolyamában nem említik Djumint. Ezek az ügynökségek nem is távolítottak el semmilyen, Djuminról szóló bejegyzést a Telegram feedjeikből sem. Eközben a Mash Telegram-csatornáról eltűnt Djumin „kinevezésének” említése. Mindemellett még most is elérhető több tucat, erről a kinevezésről szóló híradás kisebb orosz sajtótermékekben.

Most légy okos, Domokos – ez meg mit jelent? Nos, tudjuk, hogy a kurszki orosz műveleteket tegnap estig Bortnyikov, az FSZB vezetője irányította, éspedig Putyin utasításai alapján, ellenben Putyin Geraszimov vezérkari főnöktől kapta az információkat a térség aktuális helyzetéről. Ha Bortnyikovot leváltották és Djuminnal helyettesítették, az nem jelenthet mást, mint hogy az eddigi műveletek sikertelenek voltak – egyes, meg nem erősített források magukat fehér zászlóval megadó FSZB-alakulatokat is emlegettek, pedig ezek a fickók nem arról híresek, hogy könnyen feladnák a harcot (bár azt se feledjük, hogy az orosz határőrség is az FSZB-hez tartozik, és nem ritka, hogy oda sorállományú kiskatonák kerülnek).

Nem zárható ki azonban, hogy Geraszimov elkövette a Beszeda-féle hibát, vagyis nem azt jelentette a helyzetről Putyinnak, ami valóban történt, hanem azt, amit a cár atyuska szívesen hallott, és közben kétségbeesetten reménykedett, hogy a térségbe érkező orosz túlerő feltalálja magát, valahogy megoldják a problémát, és utána senki sem lesz kíváncsi a reális tényekre. Putyin pedig Geraszimov téves és optimista adatai alapján rossz utasításokat adott Bortnyikovnak, aki természetesen kudarcot kudarcra halmozott.

Nehéz megmondani, ki a nagyobb vétkes: Putyin, aki rettegésben tartja a környezetét? Geraszimov, aki a saját élete védelmében ugyan, de félreinformálta? Bortnyikov, aki nem mert szembeszegülni a nyilvánvalóan hibás parancsokkal?

Geraszimov kegyvesztése mindenképpen biztosnak tűnik, bár Putyin nem Sztálin, a hűséges embereit nem szokta főbe lövetni, Beszeda tábornok is életben van, néha előveszik a naftalinból és megmutatják a világnak, aztán újra elrakják. Geraszimov valószínűleg ezekben a percekben búcsúzik a vezérkari főnökségtől és kezd készülődni valami másra, valami újra, ami, meglehet, Lefortovóban (a legpatinásabb moszkvai előzetes letartóztatási központban) kezdődik, és ki tudja, hol folytatódik.

Bortnyikov sorsa kétséges: még ha így, 72 évesen meg is marad úgy általában az FSZB vezetőjének, a Kurszki Területen meglehet, hogy már más parancsol a fiainak (és lányainak). Szóval, erősen megnyirbálják a hatalmát, az sem kizárható, hogy már csak névlegesen lesz potentát.

Djumint pedig vagy kinevezték, vagy sem, ez még eldől, pillanatnyilag túl nagy a fejetlenség, mindenesetre nem árt róla tudni, hogy kurszki születésű (ez most fontos), és eredetileg Putyin testőre-szárnysegédje, később tanácsosa volt. Aztán kinevezték védelmi miniszterhelyettessé, például Prigozsin lázadása idején ő tárgyalt a zendülőkkel. Most a Tulai Terület kormányzója és a Föderációs Tanács titkára. Sokan emlegetik Putyin lehetséges utódjaként és valóban, ki tudja? Hiszen Putyin is hasonló módon jutott a Kreml csúcsára: Jelcin kiszemelte utódnak, és olyan megbízatásokat adott neki, amelyek egyre népszerűbbé tették. Amikor már sor került az utódlásra, szinte senki sem emelt szót a „népszerű, erős, férfias” jelölt ellen. Sőt, a popularitását az elnöksége elején még növelte is a csecsen terrorizmus elleni sikerekkel (a „rjazanyi cukor” néven ismert fiaskótól eltekintve).

Lehet, hogy Djumin esetében azt látjuk, ahogy megszületik egy csillag? Csak remélni lehet, hogy nem lesz ötágú.

Habár az az igazság, hogy jelenleg még semmi sem biztos – főként azért nem, mert ha az ukránok megverik Djumint, a frissen megszületett csillagocska meteorként zuhan le.

Nos, meglátjuk. Azért elég nagy lehet most a felfordulás a Kreml folyosóin.

Szele Tamás