Ma rövid lesz az ukrajnai hírösszefoglaló, aminek több oka is van, rögtön az első az, hogy habár kószálnak a levegőben mindenféle „béketervek”, de az Oroszországi Föderáció egyiket sem hajlandó elfogadni, csak a sajátját, am Ukrajna teljes és azonnali kapitulációjával járna. Erre Ukrajna természetesen nem hajlandó, így aztán marad az elkeseredett harc mindkét fél részéről – de lássuk, hogyan foglalja ezt össze az ISW?
(Képünk illusztráció)
A legfontosabb hírek röviden:
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 23-án az Egyesült Államokba érkezett, és megismételte, hogy Ukrajnának szüksége van az USA időben és folyamatosan nyújtott katonai segítségére.
- A Kreml továbbra is nyilvánosan jelzi, hogy az ukrán kormány teljes kapitulációjától és az ukrán állam megsemmisítésétől eltérő békés rendezésben nem érdekelt.
- Az orosz erők szeptember 22-ről 23-ra virradó éjszaka először hajtottak végre siklóbombatámadásokat Zaporizzsja városa ellen.
- Az Orosz Légierő (VKS) egyik magas rangú parancsnoka állítólag nemrég öngyilkosságot követett el az egység vezetőségén belüli konfliktusok miatt.
- Az orosz csapatok a közelmúltban előrenyomultak Hlyboke, Kupjanszk és Pokrovszk közelében. Az ukrán haderő a közelmúltban előrenyomult a Kurszki Területen.
- Az orosz kormány szeptember 23-án nem hivatalosan támogatott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az orosz hatóságok számára, hogy pénzbírságot szabjanak ki a „gyermekmentes propagandát” népszerűsítő személyekre, valószínűleg az Oroszország demográfiai problémájának kezelésére irányuló Kreml-törekvés részeként.
Kicsit részletesebb elemzést érdemel Zelenszkij elnök amerikai látogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 23-án érkezett az Egyesült Államokba, és megismételte, hogy Ukrajnának szüksége van az USA időben érkező és folyamatos katonai segítségére. Zelenszkij meglátogatta a pennsylvaniai Scranton katonai lőszergyárát, és megvitatta az Ukrajnának szánt nyugati segélyek időben történő eljuttatásának szükségességét, a közös amerikai–ukrán fegyvergyártás ukrajnai beindításának fontosságát, valamint az ukrán védelmi ipari bázisba (DIB) történő amerikai befektetések lehetőségét. 2024-ben a scrantoni üzem jelentősen növelte a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártását, majd Zelenszkij megjegyezte, hogy az üzem 400 embert foglalkoztat. Ivan Fedorov, az ukrajnai Zaporizzsjai Terület katonai közigazgatásának vezetője találkozott Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzóval, és együttműködési megállapodást írtak alá a Zaporizzsjai Terület és a Pennsylvania Államszövetség között, amely az állami szervek, tudományos intézmények, civil szervezetek és vállalkozások közötti együttműködésre szólít fel az energia, a mezőgazdaság, a digitális technológiák és a védelem területén. A megállapodás szerint Pennsylvania támogatja a Zaporizzsjai Terület újjáépítését is. Ukrajna korábban öt hasonló megállapodást írt alá amerikai államokkal: a Kijevi Terület, Washington és Utah állam, a Zsitomiri Terület és Indiana állam, valamint a Csernyihivi Terület és Minnesota állam között.
A Kreml továbbra is nyilvánosan jelzi, hogy az ukrán kormány teljes kapitulációjától és az ukrán állam megsemmisítésétől eltérő békés rendezésben nem érdekelt. Zelenszkij a New Yorkernek adott, Ukrajna „győzelmi tervéről” szóló, szeptember 22-én megjelent interjújában kijelentette, hogy Oroszország nem érdekelt a háború ésszerű feltételekkel történő befejezésében, és megjátssza a tárgyalások iránti érdeklődést. Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna meghívta Oroszországot az ukrajnai második békecsúcsra, de a Kreml nem mutatott érdeklődést a részvétel iránt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szeptember 22-én határozottan kijelentette, hogy az ukrajnai orosz győzelemnek „nincs alternatívája”, és megismételte, hogy Oroszország nem hajlandó tárgyalni az ukrán kapitulációtól eltérő feltételekről. Peszkov a NATO-t és a Nyugatot is „kollektív ellenségként” azonosította. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova nemrég bejelentette, hogy Oroszország nem fog részt venni a második ukrajnai békecsúcson vagy bármely „ilyen típusú csúcstalálkozón.” Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml nem érdekelt a jóhiszemű béketárgyalásokban Ukrajnával, és hogy a Kreml csak azért hivatkozik a „béketervek” és a „tárgyalások” fogalmára, hogy a Nyugatot arra késztesse, miszerint gyakoroljon Ukrajnára nyomást, valamint Ukrajna szuverenitását és területi integritását érintő megelőző engedményekre kényszerítse.
Az orosz erők szeptember 22-ről 23-ra virradó éjszaka először hajtottak végre siklóbomba-támadásokat Zaporizzsja városa ellen. Ukrán illetékesek arról számoltak be, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán hét légicsapást hajtottak végre KAB siklóbombákkal Zaporizzsja városára, 13 lakóépületet és két oktatási intézményt rongálva meg, és legalább 21 polgári személyt megsebesítve. Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Adminisztráció vezetője kijelentette, hogy az orosz erők szeptember 23-án újabb csapást mértek egy kritikus infrastrukturális létesítményre Zaporizzsja városban, de nem pontosította, hogy az orosz erők siklóbombákat vagy más fegyvert használtak-e. Egyes orosz és ukrán források azt állították, hogy az orosz erők nem KAB siklóbombákat használtak, amelyek nagyrészt irányítottak, hanem inkább FAB–250-es bombákat, amelyek egységes tervezési és korrekciós modulokkal (UMPC) voltak felszerelve. A szovjet korabeli FAB bombaváltozatok nagyrészt nem irányítottak, és az UMPC-kkel felszerelt orosz FAB bombák más iterációi is irányítatlanok voltak, bár nem világos, hogy a Zaporizzsja várost eltaláló siklóbombák rendelkeztek-e irányító rendszerrel. Az orosz siklóbombák hatótávolsága 40-60 kilométer, és Zaporizzsja városa nagyjából 25-35 kilométerre van a jelenlegi frontvonaltól a nyugati Zaporizzsjai Területen.[11] Az orosz siklóbombák hatótávolsága 40-60 kilométer, és Zaporizzsja városa nagyjából 25-35 kilométerre van a jelenlegi frontvonaltól a nyugati Zaporizzsjai területen. Az orosz milbloggerek a csapásmérő képességekben bekövetkezett fordulatként ünnepelték a támadást, és felszólították az orosz erőket, hogy célozzák meg a város közelében lévő logisztikai eszközöket, beleértve a Dnyipro folyón átívelő hidakat. Az ukrán erők csak úgy tudják elhárítani az orosz siklóbombák fenyegetését, hogy lelövik az azokat indító repülőgépeket, ami még inkább bizonyítja, hogy Ukrajnának szüksége van a fokozott légvédelmi képességekre a frontvonalon és a közeli hátországokban.
Az Orosz Légierő (VKS) egyik magas rangú parancsnoka állítólag nemrégiben öngyilkosságot követett el az egység vezetőségén belüli konfliktusok miatt. Egy orosz bennfentes forrás szeptember 23-án azt állította, hogy Jurij Annyekov, az Orosz Légierő (VKS) 678. kommunikációs központjának vezetője a múlt hét végén öngyilkosságot követett el a moszkvai területhez tartozó Balasikában. A bennfentes forrás azt állította, hogy Annyekov a közelmúltban az elégtelen pihenésre és a parancsnokság „nem megfelelő” magatartására panaszkodott. Azt is állította, hogy Annekov nagyjából 20 évig szolgált a VKS-ben, és megpróbált ellenállni a VKS-en belüli „káosznak és rendetlenségnek”, amely Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után kezdődött. Az ISW nem tudja ellenőrizni a bennfentes forrás állításait.
Egyszóval, sok újdonsággal ma nem szolgálhattunk. A háború tart és egy darabig még folytatódni is fog, akármennyire is állítja Zelenszkij, hogy „a béke közelebb van, mint valaha”. Ehhez ugyanis nem Zelenszkijt kéne meggyőzni egy kompromisszumos béketerv fontosságáról – hanem Putyint. Ő viszont nem hallgat senkire.
Szele Tamás
