Szögezzük le: a bérterrorizmus egyáltalán nem új találmány. Már Szun-ce is megjegyzi a Hadviselés Törvényiben, miszerint „Megtelepedett kém az, akit az ellenséges vidék lakosaiból választunk ki és fogadunk szolgálatunkba”. Márpedig ő elég régen élt és vitézkedett. A huszadik század is tele van példákkal a felbérelt ügynökök által elkövetett szabotázsakciókra, de ami a legérdekesebb: az Iszlám Állam is így szerveződik és így hajtja végre a támadásait.

(Képünk illusztráció)

Az orosz szolgálatok tehát nem találtak ki semmi újat, legfeljebb a toborzás módszereit modernizálták és tették ezáltal sokkal hatékonyabbá. Arról van szó, hogy mint a Meduza írja, a Telegramon valóságos szabotőrkereső botot talált egy európai tényfeltáró újságírókból álló munkacsoport.

Igen, kérem, az európai országok oroszbarát nézeteket valló lakosait kémkedésre, gyújtogatásra, szabotázsra, sőt merényletekre toborozzák hazájukban a Privet (kiejtve: privjot, körülbelül azt jelenti, hogy „helló, szia”) bot Telegram-fiókján keresztül – derül ki az OCCRP nemzetközi újságírókonzorcium és a Delfi, a Paper Trail Media, a ZDF és a Der Standard európai médiumok közös jelentéséből. Az európai biztonsági szolgálatok képviselői úgy vélik, hogy az ilyen beszervezéseket az orosz különleges szolgálatok végezhetik.

Az újságírók akkor hívták fel a figyelmet a Privet botra, amikor 2024 júliusában többek között egy romániai szabotázsról szóló posztot terjesztett. A poszthoz csatoltak egy videót ipari épületekben keletkezett tüzekről, amelyeket állítólag oroszbarát szabotőrök okoztak. Mint azonban kiderült, a felvételek mindegyike régi és egymástól független eseményeket ábrázolt.

Az elmúlt egy év során a Privet botfiókot legalább nyolcszor hirdették a Wagner-csoporthoz köthető Grey Zone Telegram-csatornán, amelynek több mint félmillió előfizetője van. A Privet bot hirdetései más, nem túl nagy Telegram-csatornákon, a Facebookon, a VKontaktye-n és a Steam játékplatformon is megjelentek. Valamennyi üzenetben arra buzdították az európai országok lakóit, hogy csatlakozzanak az Ukrajna nyugati szövetségesei elleni harchoz.

A vizsgálat végzői annak érdekében, hogy többet tudjanak meg arról, miként toborozzák az európaiakat a közösségi hálózatokon az oroszbarát szabotázsra, az egyik Privet bot-hirdetésre magukat egy 26 éves észt férfinak, Valerij Ivanovnak álcázva válaszoltak, aki részmunkaidős állást keresett. Az újságírók kitaláltak neki egy életrajzot – családjáról, munkájáról és hobbijairól szóló részletekkel –, létrehoztak számára egy VKontaktye-oldalt és egy hamis személyi igazolványt is beszkenneltek a jelentkezéskor.

Egy rövid párbeszéd folyamán „Ivanov” beszélgetőpartnere megkérte emberünket, hogy erősítse meg személyazonosságát, kérdéseket tett fel katonai tapasztalatáról és bűnügyi múltjáról, valamint arról, hogy tud-e bánni a fegyverrel. A „Privet bot” arra ösztönözte Ivanovot, hogy erősítse meg: tisztában van az „ügyek komolyságával”, és készen áll „veszélyes akciókra”, majd tízezer dollárt ígért neki „küldetésenként” – katonai bázisok utáni kémkedésért, NATO-berendezések vagy civil olajraktárak felgyújtásáért, sőt, akár gyilkosságért is. Azt ígérte, hogy a jutalmat kriptovalutában utalja át „a küldetések teljesítése után”.

„Nézd, ha van a közeledben valami radarállomás, az is jó megtámadni. Az a legjobb, ha a NATO embereit megsemmisítjük. Általában bármilyen fajtát. Ez ár kérdése. Észtországban és a Baltikumban rengeteg olyan figura van, akik meggyalázzák az orosz katonák sírját. 10 ezret fizetünk értük fejenként. Keressetek fontos lerakatokat. Nagy, civil olajraktárakat. Nagy teherautókat, tartálykocsikat”

– sorolta a Privet bot rendszergazdája. Ugyanakkor azt is követelte, hogy a jelentkező magától találjon „célpontokat”, és felszólította, hogy a támadások előtt gyakoroljon Molotov-koktéllal.

A nyomozást végzők megjegyzik, hogy nem sikerült kapcsolatot találniuk a Privet botfiók és a konkrét európai szabotázsakciók között. Amikor azonban megmutatták Ivanov levelezését Németország, Észtország, Ausztria és Lettország biztonsági szolgálatainak, néhányan közülük megerősítették, hogy az újságírók Privet bot-tal folytatott párbeszéde nagyon hasonlít az orosz szabotőrök általuk tapasztalt toborzásának módszerére. A lett állambiztonsági szolgálat nem kommentálta a Privet bot-tal folytatott levelezést, de azt mondta, hogy a Telegramot az orosz hírszerző szolgálatok „néhány olyan esetben” már használták, amelyet vizsgálnak.

„Az úgynevezett alacsony szintű ügynökök elérhetőek, gyorsak és biztonságosak” – mondta egy forrás az egyik német biztonsági ügynökség munkatársainak. – „Gyakran azt sem tudják, hogy kinek dolgoznak, legyen szó szervezett bűnözésről vagy titkosszolgálatról. A közvetítők hosszú láncolata miatt nehéz megmondani, hogy pontosan ki toboroz. Mindhárom orosz biztonsági szolgálat érintett lehet.”

A brit Financial Times jelentette, hogy a németországi Diehl gyárat 2024 májusában elpusztító tüzet szabotázs okozhatta. A Diehl fegyvereket is gyárt, többek között olyanokat, amelyeket Ukrajnának szállítanak. A vállalat viszont azt állította, hogy a leégett berlini üzemben csak az autóipar számára gyártottak alkatrészeket.

Marta Tuul, a KAPO észt biztonsági szolgálat szóvivője szerint az ilyen támadások célja, hogy „félelmet, elégedetlenséget és zavart keltsenek a társadalomban”. „Egy támadás sikerét nem a felgyújtott vagy elpusztított vagyontárgyak mennyiségével mérik. Elég az is, ha a társadalom pánikba esik, és kételkedni kezd az állam erejében” – magyarázta.

Indrek Kannik, az Észt Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ igazgatója újságíróknak elmondta, hogy az elmúlt két évben drámaian megnőtt a szabotázskísérletek száma Európában. Úgy véli, hogy a közösségi oldalakon toborzott szabotőrök sikerességi aránya, hatásfoka rendkívül alacsony, „de a rájuk fordított erőforrások minimálisak”.

A tanulmány szerzői viszont megjegyzik, hogy Oroszország mégis elért néhány eredményt – az elmúlt években több észt, német, lengyel és más állampolgárt tartóztatták le, és egyes esetekben el is ítélték őket Oroszország javára elkövetett kémkedés vagy szabotázs miatt. Néhányukat, köztük egy észtországi csoportot, a Telegramon és más közösségi hálózatokon keresztül toborozták.

A Privet bot adminisztrátorai nem válaszoltak az újságírói megkeresésre, hogy nyilatkozzanak az ügyről. A Telegram a cikk készítése közben frissítette moderálási elveit, blokkolta a Grey Zone Telegram-csatornát és más, kisebb csatornákat, amelyek a Privet botot hirdették több uniós ország felhasználói számára. Az újságírók megjegyzik, hogy a csatornák továbbra is elérhetőek a Telegram böngészős változatán keresztül, de nem nyílnak meg a messenger mobil- és desktop alkalmazásaiban az uniós telefonszámmal rendelkező felhasználók számára.

„A bűncselekmények elkövetésére való felbujtást célzó tartalom sérti a Telegram szolgáltatási feltételeit, ezért észlelésükkor eltávolítjuk ezeket” – mondta az üzenetküldő szolgáltatás szóvivője, Remy Vaughn az újságíróknak. – „Sajnos egyetlen uniós szerv sem értesítette a Telegramot ezekről a csatornákról az előírt hivatalos kapcsolattartási pontokon keresztül. A megfelelően bejelentett tartalmakat általában egy órán belül eltávolítják”.

Eddig a hír, most kicsit merengjünk el rajta. Valószínűleg mindannyian ismerünk olyan polgártársakat, akik megingathatatlanul rajonganak a putyini Oroszországért (ami egyáltalán nem azonos a valódi Oroszországgal, annak csak hitvány és ideiglenes utánzata). Olyan is akad közöttük, aki nincs a legjobb anyagi helyzetben, és nagy pénz az a tízezer dollár, jelenlegi árfolyamon több, mint három és fél millió forint, könnyen megeshet egyikükkel-másikukkal, hogy a politikai rajongás és az anyagiasság legyőzi benne a hazafiságot (vagy bemagyarázza magának, hogy ez a valódi patriotizmus). Aztán mondjuk megrongál egy vasúti váltót, esetleg felgyújt egy mozdonyt, bár amilyen állapotban a MÁV van, ehhez még szabotőrre sincs szükség nálunk. Szóval: a veszély reális, és erre a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak is reagálni kell valahogyan. Ez már valóban az a helyzet, amikor „az oroszok már a spájzban vannak”. Sőt, dehogy a spájzban, bent élnek velünk a szobában, csak nem tudni, kiben mi lakik.

Különben az európai nemzetbiztonsági szolgálatokról is sokat elmond, hogy nem ők leplezték le ezt a szabotőrtoborzó blogot, hanem a sajtó – viszont a jelentés írói végig kapcsolatban álltak a szolgálatokkal. Mármost egy ilyen nyomozás általában nem zajlik le gyorsan, inkább hónapok kellenek hozzá, mint hetek, drága is nagyon. És elkezd körvonalazódni a kép: ha ez a nyomozás már legalább másfél-két hónapja zajlik, könnyen meglehet, hogy ez volt az az utolsó csepp a pohárban, ami miatt augusztus végén, Párizsban letartóztatták Pavel Durovot, a Telegram tulajdonosát. Aki viszont most már nagyon is közreműködik a hatóságokkal, hiszen egész életében a legkomolyabban a terrorfenyegetéstől és annak támogatásától tartott. Így viszont kezd érthető lenni, hogy miért pont most indult ellen eljárás, miért nem tavaly vagy bármikor máskor – hiszen a terroristák és propagandisták, sőt, a szervezett bűnözők is már nagyon régóta használják ezt az üzenetküldő alkalmazást a maguk céljaira. Viszont az orosz szolgálatokról eddig nem volt szó... ilyen az, amikor egy közösségi felületet egyáltalán nem moderálnak.

Mindenesetre az elég valószínű, hogy a Privet bot nem egyedülálló kísérlet, akárhány ilyen létezhet még a Telegramon. A többi közösségi oldalakon nem, ugyanis azokon még van némi (elégtelen) moderáció, persze rövidesen a Telegram is beáll a sorba, nincs más választása. Ami a már betoborzottakat illeti, azok nagyon rosszul fognak járni, ugyanis eljutnak az adataik a megfelelő hatóságokhoz, és a hazaárulás büntetési tétele például nálunk elég magas – lássuk csak az idevágó, 2012. évi C törvény 258-adik paragrafusát!

„Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva

b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával

c) háború idején vagy

d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el.

Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Szóval, nem érdemes kockáztatni, muszkát vezetni, a pénzükért gyújtogatni, mert könnyen lehet belőle nagyon hosszú időre szóló beutaló a szegedi Csillag börtönbe, és ez idő szerint annak még lehetősége sincs, hogy a bevonuló orosz csapatok kiszabadítsák hű spionjaikat. Akiket különben sem találnak fontosnak: használják, aztán eldobják őket.

Ők az olcsó, fröccsöntött, eldobható szabotőrök.

Nem okos dolog közéjük állni, legyen az ember bármilyen szegény vagy gondoljon bármit Putyinról és rendszeréről.

Most már hamarabb utol fogják érni őket, mint a sánta kutyát.

Szele Tamás