Akkor itten nyitás lesz, akárki meglássa. Meg is hallhatta, meg is láthatta: Orbán Viktor még hajnalban közzétette Facebook-oldalán, hogy elértük a három és fél millió oltott személyt, holnap nyitnak a teraszok, azt meg már a rádióban mondta, hogy jövő hétre meglesz a négymilliós létszám is és újabb kellemetességek várnak ránk. Mehetünk például korcsolyázni is.

Ha már kremlinológia, legyen igazi kremlinológia. Foglalkozzunk tényleg a Kreml ügyeivel, mert most épp van mivel. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin tegnap évértékelőt tartott, a néptömegek pedig ezzel egy időben tüntetést tartottak Navalnij kiszabadítása érdekében. Mindkét rendezvény a várható eredménnyel járt: Putyin elmondta a magáét bent, kint meg letartóztattak pontosan 1004 tüntetőt.

Kezd különös előérzetem lenni: valami furát művel a kormány. Ha indulatok vezetnének, mint sok polgártársunkat, azt mondanám vigyorogva, hogy „kapkodnak” és dörzsölgetném a kezemet, de az értelem vezet és tudom: ezek az emberek mindennek nevezhetőek, csak ostobának nem. Ezek készülnek valami különös lépésre, annak az előjeleit látjuk.

Volt nekem egy daliás magyar pipám, milyen fából, nem tudom, azt tudom, hogy március másodikán vettem és tegnapig bírta. Tömés közben eltört, mégpedig a műanyag szára, ott, ahol a fejhez csatlakozik. Fröccsöntési hiba, vagy mi a csoda okozhatta, mert az ember többnyire nem erősködik a pipaszárral. Hát, ha eltört, másikat kell venni.

Vannak érdekes helyzetek, vannak párhuzamos világok, amiket csak az Einstein-Rosen híd köt össze, az egyikből a másikba pusztán az információ jut át. Örök bánatunk, hogy Magyarországon több ilyen párhuzamos világ osztozik, és valamiféle különleges helyzet folytán mindegyik értesül arról, mi történik a másikban, sőt, a választásokat is együtt tartják.

A művelt világ őszintén aggódik Alekszej Navalnij állapota miatt, és úgy tűnik, az aggodalom jogos. Azonban pont annyi gyakorlati haszna van, mint az összes többi aggodalomnak, vagyis semmi. Ha csoda nem történik, Navalnij sorsa megpecsételődött, ami persze nem a legendájának a végét, hanem sokkal inkább a kezdetét jelenti. Márpedig Putyin egy halott ellen nem harcolhat majd.

Tekintsünk Keletre, mert ex oriente lux, Keletről jön a fény. Hogy mennyire fény jön mostanság, és mennyivel inkább sötétség, arról lehetne vitatkozni – teszik is – főként, ha nem csak úgy általában tekintjük Keletet, hanem Budapestről Pekinget és Sanghajt. A reggel híre budapesti szemmel, hogy Fürjes Balázs már nem felel a Fudan Egyetem és a Diákváros ügyeiért.

Kezdjük azzal, hogy mindenkinek joga van a véleményéhez. Továbbmegyek: mindenkinek joga van ahhoz is, hogy téves legyen ez a vélemény, de még ahhoz is, hogy hangoztassa téves nézeteit. Nekem viszont ahhoz van jogom, hogy ezekkel ne értsek egyet és én meg ezt hangoztassam. Normális társadalmakban ezt vitának hívják.

Kanyargós útra indulunk ma, ugyanis megpróbáljuk feltérképezni a magyar törvényhozás és az ország uniós politikája közötti, nagyjából kifürkészhetetlen utakat, bár ezekről sokat lehet mondani, csak azt nem, hogy a Mindenható útjai – inkább a vele konkurens cégé. Attól még kifürkészhetetlenek. Pedig fontos tárgyról van szó: a Facebook-törvényről.

Nagyon sokat kell gondolkodni azon, hogy az ember végül leszűrhesse Matolcsy György bölcselmének lényegét, de tehetséggel – ez később fontos lesz – és szorgalommal mégis sikerülhet. Arra jutottam, hogy ez a kvintesszencia úgy hangzik, miszerint: „Jó lenne, ha jó lenne”. Kicsit drágán jutottunk ehhez az olcsó kis igazsághoz: de tagadhatatlan.