…mondja a közmondás, de jó baráttal folytatja, ami marhaság: a jó barátait mindenki alaposan ismeri, nem a barát, a politikus ismerszik meg a bajban. Persze, akkor már késő, mikor megismerszik. Akkor már megválasztottuk és rábíztunk egy csomó olyan játékot, amik a legrosszabb helyen vannak nála.

(Képünk illusztráció)

Ugye, tegnap merengtem itt azon, hogy az amazóniai – és máshol is fel-fellobbanó – erdőtüzek tulajdonképpen annak köszönhetőek, hogy Bolsonaro elnök egyik választási ígérete az volt: földet ad a földnélkülieknek (ez esetben fel kell támasztani János angol királyt) és ez a nagy földbirtokok államosítása nélkül csakis erdőirtással megoldható. Bolsonarót megválasztották a valóban nincstelen, földre áhítozó tömegek, mert egyszerű volt az üzenete, a hülye is értette, és a hülyék nem gondolták tovább, hogy honnét kerülközik majd az ő földjük, tán az elnök teremti majd? Az messze túl van úgy hatáskörén, mint képességein, földet ő csak akkor tud osztani, ha elveszi valakitől. Vagy a földbirtokostól – ez fel sem merül – vagy az őserdőtől. Mivel pedig Bolsonaro, mint tegnap is említettem volt, egy hintaló intelligenciájával bír, viszont makacs és beképzelt, valamint annyit tud a világról és a tettek következményeiről, mint egy hét zenés kvarcóra a diszkókorszak virágkorából, inkább pusztítja el Brazíliát, ha kell, a világot is, minthogy beismerje: tévedett és nem informálódott a program megkezdése előtt annak következményeiről. Egyelőre mindenki hibás szerinte, csak ő nem, a környezetvédők gyújtogatják az esőerdőket meg az indiok (brazil kifejezés az indiánokra), bár ha összefogna minden indán minden környezetvédővel, akkor sem lennének olyan sokan, hogy ennyi tüzet rakjanak. Ja, meg a brazil Űrügyi Hivatal. Ugyanis az kimutatta, mennyi erdő lángol. Műholdképek alapján.

Fog ez még boszorkányokat is égetni, akárki meglássa.

Aztán ott a másik zseni, Vlagyimir Vlagymirovics. A minap - vagy két hete – ki akarta próbálni az egyik, már jó ideje működőként beharangozott csodafegyverét, a Burevjesztnyiket, magyarul Viharmadarat. Mármost ez a Viharmadár tulajdonképpen – persze, nincsenek meg a tervrajzai, de abból, amikkel dicsekedett a fegyver kapcsán, tudható – egy nukleáris torlósugár-hajtóművel ellátott robotrepülőgép, rossz kifejezés is rá, hogy rakéta: csak a legtöbb ember, ideértve a sajtó munkatársainak nagy részét is, nem tudja, mi a különbség. Úgy működik, hogy felgyorsítják hagyományos rakétákkal, és mivel ez egy áramvonalas kályhacső, elöl bemegy a hideg levegő, a szigetelés nélküli reaktor hatalmas hőjétől felhevül, kitágul, előre nem tud kitörni, hát csak hátra mehet, és ezzel hajtja a repülő eszközt. Az ötlet nem új, annyira nem az, hogy az amerikaiak „Project Pluto” néven már kísérleteztek is vele 1957 és 1964 között. Feladták a fejlesztést, főleg műszaki és anyagi okok miatt, bár ha megépül, nem csak a célba juttatott robbanófejekkel gyilkolt volna, a hajtómű puszta lökéshulláma is végzett volna az alatta levőkkel, illetve a fedetlen reaktorból a levegőbe jutó sugárzás tovább fokozta volna a hatást. Voltak olyan tervek is, hogy ezt a „másodlagos lehetőséget” kihasználva a gép feladata teljesítése után az idők végezetéig repked az ellenséges terület felett így téve ott lehetetlenné az életet.

Szóval kis humánus, környezetbarát gépezet. Az amerikaiak különben akkor hagyták abba a fejlesztését, mikor rájöttek, hogy ha otthonról indítanák, a saját területük egy részét is lakhatatlanná teszik vele. Meg irgalmatlanul drága is volt. Külön cementbányát kellett vegyenek a kifutóhoz és támaszponthoz, amit építeni akartak neki, és már megépült, mikor kiderült, hogy felesleges – most is ott árválkodik valahol a nevadai sivatagban a komplexum.

Az orosz Viharmadár meg – feltehetően moszkvai sürgetések hatására – valahogy elkészült, ám az első indításakor felrobbant. Nem beszélnék nukleáris robbanásról, reaktor olyant nem is tud, csak elég durva szennyeződésről, valószínűleg a gyorsító rakéták üzemanyaga robbanhatott be, az szórta szét a hasadóanyagot olyan alaposan, hogy meghalt sugárfertőzésben a fegyveren dolgozó két, öt vagy hét orosz nukleáris szakember, beindult a dezinformációs gépezet is, evakuálták, majd nem evakuálták Nyonoksza települést, valamint egy másikat, illetve másikat sem, leállt két, illetve négy nukleáris mérőállomás, név szerint a Dubna, a Kirov, a Bilibino és a Zalesovo állomások (ami nem mér, az nem is mutathat ki szennyeződést) és nem szóltak a sérülteket kezelő orvosoknak, hogy sugárbetegeket kezelnek, az orvosokat kezelő orvosok pedig megállapították, miszerint egyik arhangelszki társuk, aki sugárfertőzést szenvedett a sérültek gyógyítása közben (cézium 137-es izotópot mutattak ki a szervezetében) nem is akkor és ott szenvedte el a sugárfertőzést.

Hanem hol és mikor?

Nem fogják kitalálni: mivel Thaiföldön nyaralt, hát ott. A cézium Fukushimából kellett származzon (senkit se zavarjon, hogy Fukushima légvonalban is ötezer kilométer Thaiföldtől, Moszkvából nézve Ázsia mindkettő), és az orvos a szabadsága alatt bizonyára sok rákot, halat, gombát és algát evett, mert ezekben az élőlényekben halmozódik fel a cézium-137.

Igen, ez valószínűnek hangzik. Az orvos utazik tízezer kilométert Arhengelszkből Thaiföldig, a tengeri herkentyűk és gombák ötezret Fukushimától szintén Thaiföldig, ahol találkoznak, és az orvos felhabzsolja őket azzal az elvetemült szándékkal, hogy sugárfertőzést kapjon, és az legyen rossz, még csak nem is neki, hanem az Orosz Föderációnak. Mert tudja, hogy lesz később egy robbanás, amire rajta kívül senki sem számít és kell majd egy sugárfertőzött.

Különben is, ezért szoktak az emberek Thaiföldre járni, nem?

Ja, nem.

Mindig mondtam, hogy Oroszhon a regék, bilinák és titkok földje, legalább annyira, mit Brazília az esőerdőké.

Még jó, hogy az Egyesült Államokban nincs ilyesmi.

Ilyesmi nincs, van rosszabb. Ma reggeli a hír, hogy Trump elnök, miután nem sikerült megvásárolja Grönlandot és be kell érje egy konzulátus megnyitásával a festői Nuukban, felfedezte a hurrikánok elleni hatékony védekezés módszerét. Nem most fedezte fel, már régebben, csak szerencsére mindig sikerült elszabotálni az ötletét.

Az ugyanis a helyzet, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke az atlanti partokhoz közeledő hurrikánok ellen atomfegyvereket kívánt és talán kíván bevetni. Az Axios nevű hírportál hozta nyilvánosságra, hogy 2017 óta többször javasolta ezt a radikális megoldást. Hogy Trumpot idézzük:

„A hurrikánok Afrika partjainál képződnek, és amikor végig mennek az Atlanti-óceánon, bombát dobunk a közepébe szétszakítva őket. Miért nem tudjuk ezt megcsinálni?”

Erre mindig azt válaszolták neki, hogy „majd utánanéznek” és mindenki azonnal imádkozni kezdett sűrű sóhajok közepette, hogy ez az őrült ki ne adja a parancsot az atomtámadásokra. Különben azért valódi elmebaj ez az ötlet, mert az elszabadult sugárzó szennyeződést a hurrikán és a passzátszelek garantáltan eljuttatnák a világ minden tájára. Ez az eszme sem új, még Eisenhower idején merült fel először, csak már akkor rájöttek, hogy egyszerre volna öngyilkosság és tömeggyilkosság az alkalmazása.

Eisenhowerről sem merném állítani büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, hogy az Egyesült Államok legjobb elnökei közé tartozott, de mint volt tábornok igenis használta az eszét, amit Trumpról nem minden esetben mondhatunk el – igaz, szerencsére Trump sosem kellett a könyörtelen valósággal úgy találkozzon, mint ahogy a katonák szoktak.

Nálunk? Nálunk semmi baj, nálunk elképzelhetetlen az ilyesmi. Belenézek például a kormányt teljes mellszélességgel támogató Pesti Srácok ma reggeli vezércikkébe, mi a címe?

„A zöldek együgyűsége”

Többek között azt taglalja, hogy a környezetszennyezés a haladás következménye, ami kétségtelenül igaz, tehát okosabb lenne visszatérni a kora középkorhoz, a jobbágyrendszer kialakulása után közvetlenül, én ezt csak azzal tudom fokozni, hogy még jobb lenne környezeti szempontból, ha a barlangba mennénk vissza vagy inkább a fára eszerint a logika szerint. És a környezetvédelem amúgy is a nemzetközi liberálbaloldal anarchista trükkje.

Tessék már visszagondolni az idei nyárra: igen jól sikerülhetett a trükk, ha a Pesti Srácok szerint a hőhullám is csak illúzió volt. Meg erdőtüzek sincsenek, se Dél-Amerikában, se Oroszországban, se máshol, igazából csak langy szellők fújdogálnak, a balzsamos Zephyr lengi be a bolygót és az összes katasztrófa pusztán hologram, amit Soros vetít egünkre. Akinek melege van, az vegye tudomásul, hogy nincs melege, vagy ha mégis, akkor sorosista ügynök.

Szóval mondom, nálunk semmi gond a környezetvédelem terén.

Olyan a helyet, mint az orosz nukleáris mérőállomásokkal: ami nem működik, azzal baj sem lehet.

Oroszhonban a mérőállomások nem működnek, nálunk a környezetvédelem, illetve átképezték céltáblának a kormánylapok számára.

Azzal kezdtem, hogy bajban ismerszik meg a politikus.

Baj van?

Baj van, ha egyesek tagadják is.

A politikusok okozták?

Nagyrészt igen.

Mi a teendő?

Újra kell őket választani, okozzanak még több és még nagyobb bajt. Ha lehet, fejlesszük a fegyverrendszereket is, csak arra fordítsunk különös gondot, hogy katona nehogy döntéshozó helyzetbe kerüljön a bevetésükkel kapcsolatban, ugyanis a harmadik világháború kitörését már akadályozta meg lelkiismeretes szovjet tengeralattjáró-tiszt, erre még egyszer nem kerülhet sor. Mármint a megakadályozásra.

A végkifejletig meg tagadjuk bőszen a klímaváltozást, azzal is ártunk valamennyit.

Mondom én: bajban ismerszik meg a politikus.

Szele Tamás