Hogy mi lelte mostanában Elon Muskot, azt csak a jövőben leszünk képesek megmondani, de igen furcsa dolgokat művel Ukrajnával kapcsolatban. Hol béketervet terjeszt elő, hol a Starlink szolgálatatásáért kér nem kevés pénzt – egyszerű és talán igazságtalan is volna annyival elintézni, hogy „átállt Putyin oldalára”, ugyanis szerintem rosszabb a helyet.

Valószínűbb, hogy egyszerűen nem is érti, mivel foglalkozik, mihez nyúlt, illetve érti, de üzleti logika szerint kezeli, és cégeknek tekinti az államokat. Mármost az államok ugyan gazdaság nélkül nem léteznek, de mégsem tekinthetőek kizárólag üzleti vállalkozásoknak... de kezdjük az elején.

A sokak által tisztelt, sőt, rajongott Musk (aki előtt én magam nem esnék hasra, kiváló tudománymenedzsernek tartom, de nem nevezném zseninek, valami olyasmit művel, mint régebben Edison, aki szintén nem kizárólag a saját ötleteit valósította meg és tette eladhatóvá, hogy finoman fogalmazzunk), október negyedikén béketervet tett közzé a Twitteren. Ez a felület mérsékelten alkalmas árnyalt politikai eszmefuttatások közzétételére, ugyanis egy megosztás maximum 280 karakter terjedelmű lehet. Kevesen tudják, de a Facebookon is van a megosztásnak terjedelmi határa, csak jóval magasabb: valahol hétezer (7 000) karakternél húzták meg a határt. Összehasonlítási alapul: ez a bekezdés 697 karakter.

Nem is sikerült árnyaltra a „béketerv”, mindkét fél elutasította, csak az ukránok kicsit hangosabban tiltakoztak ellene, de az oroszok sem fogadták el. Lássuk, milyen békefeltételeket javasolt Musk rusztikus egyszerűséggel és spártai tömörséggel!

• Az elcsatolt területeken ismételjék meg a referendumot az ENSZ felügyelete alatt. Oroszország távozik, ha ez a nép akarata.

• Krím formálisan Oroszország része, hisz 1783 óta az (Hruscsov tévedéséig).

• A Krím vízellátásnak szavatolása.

• Ukrajna semleges marad.

Ezt ugyan közzé sem kellett volna tennie, megmondtam volna neki én, ha kérdez, miért kivihetetlenek a javaslatai. Csak nem kérdezett. Ellenben szavazásra bocsátotta a felvetéseit, ami nagy hiba volt. 2 748 378 fő szavazott, akik 59,1 százalékban elutasították a „béketervet”. Viszont ez teljesen mindegy is. Hiszen akárki szavazhatott, bárhonnan, míg egy ilyen béke megkötése kizárólag az ukrán és orosz kormányok dolga lenne, akiket a saját szempontjaik érdekelnek, nem a stockholmi, budapesti, katmandui vagy antananarivói twitterezők véleménye. Az illetékesek pedig, mint várható is volt: elutasították az ötleteket.

Ukrán szempontból azért elfogadhatatlan ez a nyugati naivitással megfogalmazott feltételrendszer, mert a népszavazások megismétlése tiszta módon, ENSZ-felügyelet mellett egészen egyszerűen kivihetetlen. Az oroszok mindenképpen csalnának, ha ezt az ENSZ-megfigyelők jeleznék, maximum egy hosszas, gyalázkodással tarkított vita indulna el, de harmadik vagy akárhányadik népszavazást már nem rendeznének, sőt: már erre a másodikra sem hajlandóak, mint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője mondta:

„Ami a népszavazásokat illeti, az emberek természetesen már kifejezték a véleményüket. Nem lehet szó másról.”

A Krímnek viszont örülnének, köszönik szépen.

Ukrán optikával viszont ez az eddig elért összes eredmény feladását jelentené, hiszen ők tudják, hogy az oroszok tetszés szerinti eredményeket képesek elérni „népszavazások” útján, mindent elveszítenének, amit visszaszereztek, ugyanakkor a Krímre meg keresztet is vethetnének – ebbe ukrán diplomáciai szempontból bele sem érdemes kezdeni, és tegyük hozzá: Ukrajnában ez nem csak racionális, de érzelmi kérdés is, tehát kapott Musk az ukrán twitterezőktől hideget-meleget, sőt, a hivatásos politikusoktól is.

Akkor mégis, miért jutott eszébe egyáltalán ez a megoldás? Szerintem azért, mert üzleti, sőt, tőzsdei logikával gondolkodott. Ukrajna a háború legelején vesztésre állt, „zuhantak a részvényei”, ellenben a hősies ellenállásának és a nyugati segítségnek köszönhetően előbb kiegyenlítődött a helyzet, majd kezdtek egyre jobban állni, most már a leghidegebb fejjel is elérhetőnek tűnik, hogy – ha nem is egyhamar – de visszaszorítsák az orosz erőket a február 23-i határok mögé. Tehát a részvények emelkednek, a „cég” sikeres.

Igen, de ha cég lenne Ukrajna, akkor lennének határai a részvényárak emelkedésének, konkrétan az lenne a limit, amikor telíti a termékével a piacot. Államok esetében persze ilyen termék nincs, az államok a létüket termelik és a polgáraik a részvényesek, hogy fogalmazzak én is ilyen Elon Musk-i logika szerint. Ukrajna esetében a maximális teljesítmény az lenne, ha sikerülne visszaállítani a 2014-es határait, a Krímmel együtt, de ahhoz nagyon sok idő és még több befektetés kéne, így Musk tőzsdei okfejtéssel azt mondja: „most kell piacra dobni a részvényeket, míg még van áruk, a teljes sikert anyagilag nem érdemes kivárni, túl sokba kerülne, most biztos a haszon” – vagyis szerinte a béke. Csakhogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem cég. Abban a valószínűtlen esetben, ha teljesült volna a muski „béketerv”, abból nem béke lett volna, hanem egy eléggé egyenlőtlen tűzszünet, amely pont addig tart, míg az orosz fél össze nem szedi magát anyagilag és katonai szempontból, készen nem áll egy, a mostaninál is sokkal pusztítóbb háború megindítására (miközben az ukrán fél is folyamatosan fegyverkezne, hogy tudjon majd védekezni). Ez még gazdasági szempontból is ráfizetéses lenne: papíron béke, a gyakorlatban hadigazdálkodás.

Rendben van, ez volt az első felvonás, ma kezdődött a második.

Musk bejelentette, miszerint „nem tudja tovább ingyen üzemeltetni az Ukrajnába küldött Starlink-egységeket, kéri a Pentagont, hogy vállalja át azok költségeit”.

A Starlink biztosítja Ukrajna internetes elérhetőségét, mivel a háború elején a támadók szétlőttek mindent, ami csak az információs infrastruktúrához tartozott. Akkor Musk ingyen és bérmentve, a maga emberségéből ajánlotta fel műholdas internet-szolgáltatását, és ezzel hatalmas részt vállalt nem csak abban, hogy az ukrán önvédelem sikeres volt, de például az ukrán tüzérség legendás pontossága is a gyors – és egyáltalán: meglévő – internet-kapcsolatnak köszönhető.

Rendben van, de most nem akarja tovább biztosítani, csak, ha a Pentagon fizeti a költségeit. Miért?

Ez is jellemzően üzleti magatartás: ha szép szóval nem megy, az ellátási lánc megszakításával kényszeríti a feltételei elfogadására a makacs felet. Ráadásul oly módon, hogy ha nem éri el, amit akar, tehát Ukrajna nem kezd tárgyalni a Kreml uraival, ő akkor is tetemes anyagi haszonnal tudjon kiszállni a boltból. Legfeljebb a Pentagontól kap majd pénzt. Az is pénz, azt is szereti.

A Starlink-terminálok különben is fogyóeszköznek számítanak a háborúban: a harcoló alakulatoknál, amelyeknek pedig égető szükségük van rájuk, nélkülük nem érnének sokkal többet a velük szemben álló orosz csapatoknál, állítólag (a CNN szerint) napi ötszáz pusztul el, ezért is kért júliusban az ukrán hadsereg parancsnoka, Valerij Zaluzsnij tábornok Musktól további legalább 6200 darabot és havonta további ötszázat (az országban jelenleg 25 000 terminál működik Musk szerint.

De lássuk a számlát is: mennyit kér Musk? A Starlink ukrán kormányzati és katonai használatának finanszírozása a SpaceX állítása szerint az év hátralévő részében több mint 120 millió dollárba kerülne, a következő 12 hónapban pedig közel 400 millió dollárba kerülhet. Ha ezt nem kapják meg, leállítják a szolgáltatást. A SpaceX levelét idézem:

„Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy további terminálokat adományozzunk Ukrajnának, vagy a meglévő terminálokat határozatlan ideig finanszírozzuk.”

De ez eddig mind Elon Musk zsebéből és jóvoltából működött? Nem. Bár Musk széleskörű elismerést és köszönetet kapott azért, hogy éppen a háború kitörésekor reagált az Ukrajnába irányuló Starlink-szolgáltatásra vonatkozó kérésekre, a valóságban a terminálok túlnyomó többsége teljes vagy részleges finanszírozást kapott külső forrásokból, többek között az amerikai kormánytól, az Egyesült Királyságtól és Lengyelországtól. Ezt még a SpaceX is elismeri. Sőt.

A SpaceX által a Pentagonnal megosztott adatok szerint az Ukrajnában lévő terminálok, vevőegységek árát mintegy 85%-át olyan országok fizették – részben vagy egészen –, mint az USA és Lengyelország, vagy más szervezetek. Ezek a szervezetek fizették az internetkapcsolat mintegy 30%-át is, amely a SpaceX szerint havonta egységenként 4500 dollárba kerül a legfejlettebb szolgáltatásért.

Szóval ez eddig is üzlet volt, csak Musk nem dicsekedett el vele, hagyta, hogy hősnek tekintsék. Ráadásul szeptember 30-án a teljes frontvonalon Starlink-kiesés volt, valószínűleg azért, hogy megmutassa, mi történik, ha nem szolgáltat tovább a cég. Nincs mit tenni: csikorgó fogakkal, innen vagy amonnan, de meg kell szerezni a pénzt és ki kell fizetni a SpaceX-et, ez ugyanis már zsarolás.

Mármint, ha elég lesz ennyi. Ugyanis ha minden fizetség ellenére is kiesik a Starlink, akkor az ukrán félnek az lesz az egyetlen választása, hogy tárgyalóasztalhoz ül az oroszokkal, akár tetszik nekik, akár nem. És sok jel mutat arra, hogy Putyin ezt szeretné elérni, de nem a béke a célja.

Hanem az a közepes hosszúságú tűzszünet, amiről már a fentiekben is beszéltem, és aminek tartama alatt egyrészt ki tudná képezni a most mozgósított újoncokat, másrészt legalább valamennyire pótolni tudná a hadianyagban elszenvedett veszteségeket. A Kremlhez közel álló források a Meduza szerint jövő február-március tájára teszik az új, teljes körű offenzíva megindítását. Érdekes különben, hogy az ukrán hadsereg hasonló taktikát alkalmazott, először több hónapig képezte ki a mozgósított csapatokat, majd sikeres ellentámadást hajtott végre velük Harkiv és Herszon térségében.

Hogy Musk ennek tudatában van-e? Nem hinném. Az ő elméje üzleti logikát használ, neki ezek a dolgok tranzakciókat jelentenek, nem emberek, államok sorsát, ő növekedést és csökkenést, könyvelési mérleget lát ott, ahol mások szétlőtt városokat, halottakat, árvákat. Nem csodálkoznék, ha az életképtelen „béketervet” is valamilyen módon a SpaceX-Roszkozmosz közreműködéssel kapcsolatos tárgyalások során sugallták volna neki.

És ő most azt hiszi, hogy eddig hős volt, mostantól meg a Béke angyala lesz.

Holott csak kihasználják az orosz politikusok.

Lehet, hogy zseni a maga szakterületén, de más dolgokkal kapcsolatban egyéb kifejezést használnék rá.

Azt, hogy „hasznos idióta”.

Szele Tamás