Húsvét van, ilyenkor ki-ki felekezetétől függően merül ájtatos gondolatokba, illetve aki ateista, az meg élvezi a szép, tavaszi időt. De hogy néz ki a vallási helyzet Ukrajnában? Ott is ünnepelhetnek a hívek? Nos, nem mind. Erről szól az ISW igen részletes tanulmánya, aminél aktuálisabbat így, Húsvét hétfőjén nem is nagyon találhatnánk.

Röviden összefoglalva: a helyzet nagyon rossz, és különösen riasztó, hogy az orosz fél részéről a harcok már felekezeti jelleget is öltöttek. Az viszont, hogy válaszul a kijevi kormány el kívánja távolítani a Pecserszka Lavrából, a legendás barlangkolostorból a moszkvai kormánnyal mindenben együttműködő szerzeteseket már csak válasz az orosz ortodox egyház fegyverként való bevetésére – és nem is túlzottan brutális válasz, ha a korábban történteket tekintjük. De lássuk az ISW tanulmányát!

Ez a jelentés az orosz vallási elnyomást tárgyalja az egész megszállt Ukrajnában az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. Oroszország továbbra is fegyverként használja a vallást annak érdekében, hogy Ukrajnát a nemzetközi színtéren lejárassa, és a vallással kapcsolatos információs műveleteket katonai célok előmozdítására használja annak ellenére, hogy maga is súlyosan megsérti a vallásszabadságot a megszállt országban. Oroszország a közelgő április 16-i ortodox húsvéti ünnepet arra használhatja fel, hogy késleltesse az ukrán ellentámadást azzal, hogy az ortodox vallás iránti tiszteletből tűzszünetre szólít fel, annak ellenére, hogy Oroszország nem mutatott ilyen tiszteletet a vallás iránt az általa megszállt területeken. Az orosz vallásüldözések valószínűleg egy folyamatban lévő orosz kulturális népirtás és etnikai tisztogatási kampány részét képezik, amelynek célja a független ukrán nemzetiség és az ukrán ortodox egyház gondolatának kiirtása.

Az orosz megszálló hatóságok valószínűleg szisztematikus vallásüldözési kampányt folytatnak a megszállt Ukrajnában. Oroszország 2022. februári teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz katonák vagy megszálló hatóságok a jelentések szerint legalább 76 vallási üldözést követtek el Ukrajnában. Az orosz hatóságok legalább 26 imahelyet zártak be, államosítottak vagy erőszakkal átalakítottak a Kreml által ellenőrzött moszkvai pátriárka orosz ortodox egyháza számára, legalább 29 papot vagy vallási vezetőt megöltek vagy elfogtak, és legalább 13 imahelyet kifosztottak, meggyaláztak vagy szándékosan leromboltak a megszállt Ukrajnában. A vallási elnyomás ezen esetei valószínűleg nem elszigetelt esetek, hanem inkább egy szándékos kampány részei, amelynek célja a „nemkívánatos” vallási szervezetek szisztematikus felszámolása Ukrajnában és a Moszkvai Patriarchátus népszerűsítése.

Ez a tanulmány csak egy kis részhalmazát tartalmazza az ukrajnai vallási csoportok elleni összes bejelentett orosz vallásüldözési eseménynek. Az ISW nem vette figyelembe azokat az eseményeket, ahol a közvetett tűz esetleg nem szándékosan végzett vallási vezetőkkel vagy pusztított el imahelyeket. (Ez a jelentés nem tartalmazza külön mind a 494 vallási épületet, amelyeket az orosz hadsereg a független kijevi székhelyű Institute for Religious Freedom szerint 2023 februárjában teljes egészében lerombolt, megrongált vagy kifosztott, mert az ISW például nem tudja felmérni a szándékosságot minden ilyen esetben). Az ebben a tanulmányban szereplő események olyan jelentésekből származnak, amelyek szerint az orosz erők – általában gyalogság, biztonsági személyzet vagy megszálló tisztviselők – szándékosan kényszerítettek vallási csoportokat. Ez a jelentés továbbá kizárja a 2014 tavasza és 2022. február 24. között az orosz erők által elfoglalt területeken elkövetett orosz vallási elnyomások számos esetét, hogy az újonnan megszállt területeken elkövetett újabb üldözésekre összpontosítson.

Az orosz hatóságok szisztematikusan elnyomják a vallásszabadságot Oroszországban, ami állami politika kérdése. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban ratifikálta a „Jarovaja-törvényt”, amely előírja, hogy Oroszországban minden vallási szervezetet és egyházat be kell jegyeztetni az orosz kormánynál. A törvény tiltja a „missziós tevékenységet”, amely tágan értelmezve a prédikálást, az imádkozást, a vallási anyagok terjesztését, sőt a vallással kapcsolatos kérdésekre való válaszadást is a hivatalosan államilag jóváhagyott helyeken kívül, a „szélsőségesség” és a „terrorizmus” elleni óvintézkedések ürügyén. Az orosz kormány megtagadja a nemkívánatos vallási szervezetek nyilvántartásba vételét, amelyeket el akar nyomni. 2016 óta az orosz hatóságok a Jarovaja-törvény átfogó rendelkezéseit arra használták fel, hogy büntetőeljárást indítsanak az Oroszországban működő amerikai baptista és pünkösdista misszionáriusok ellen, betiltották a mormon missziós munka nagy részét, és elégették a külföldön terjesztett, az állam által nem megfelelően bejegyzett Bibliákat. Az orosz hatóságok számos más orosz vallási kisebbséget is üldöztek, köztük a Krisna-tudat Nemzetközi Társaságának tagjait, a Falun Gong tagjait, a Hetednapi Adventistákat, Jehova Tanúit, a római katolikusokat, a presbiteriánusokat, a metodistákat, az óhitűeket (pomori ortodoxok), a lutheránusokat, az ukrán református ortodox egyházat és az Oroszországon kívüli Orosz Ortodox Egyház (ROCOR) ágát. Az orosz hatóságok 2022-ben legalább 48 orosz Jehova Tanúját börtönözték be, 2019-ben letartóztattak és kitoloncoltak két amerikai mormon misszionáriust, 2019-ben pedig megbírságoltak egy szocsi buddhista vezetőt, mert „mintegy tucatnyi” ember számára „kollektív meditációt” szervezett. Az orosz hatóságok az orosz muszlimokat is célba vették „illegális missziós tevékenység” miatt, annak ellenére, hogy az iszlámot jogilag Oroszország egyik „hagyományos vallásaként” ismerik el (az orosz ortodoxiával, a judaizmussal és a buddhizmussal együtt).

Oroszország a szisztematikus vallásüldözés állami politikáját exportálja az orosz megszállás alatt álló Ukrajnába. A Kreml 2022. szeptember 30-án annektálta Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területek orosz ellenőrzés alatt álló részeit, és orosz szövetségi alattvalónak ismerte el őket. 2022. szeptember 30-án az orosz hatóságok az orosz megszállás alatt álló Ukrajnában végrehajtják az orosz szövetségi törvényeket – beleértve a Jarovaját és más „szélsőségellenes” jogszabályokat. Az orosz főügyészség 2021-ben négy lettországi és ukrajnai evangélikus keresztény csoportot „nemkívánatos” szervezetnek nyilvánított, és ezzel gyakorlatilag betiltotta a szervezeteket Oroszországban. 2022 augusztusában az orosz hatóságok a megszállt Melitopolban házkutatást tartottak egy ukrán evangélikus lelkész otthonában, és azzal vádolták meg a lelkészt, hogy kapcsolatban áll ugyanazokkal a nemkívánatos szervezetekkel, amelyeket az orosz hatóságok 2021-ben betiltottak Oroszországban. Az orosz belügyminisztérium a megszállt Herszoni Területen arról számolt be, hogy 2023 januárjában felszámolt egy földalatti Jehova Tanúi gyülekezetet a Herszoni Területen található Novoszofivkában. A tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz hatóságok több mint 4000 kötet „tiltott irodalmat” találtak a Jehova Tanúi birtokában, és hangsúlyozták, hogy az orosz törvények a Jehova Tanúit Oroszországban betiltott szélsőséges szervezetként jelölik meg. Egy ukrán baptista gyülekezet Csernyihivkában visszakapta az engedélyt a lefoglalt épületük használatára, miután a gyülekezet tagjai okiratokat küldtek az orosz megszálló hatóságoknak – valószínűleg az egyház Jarovaja-törvény szerinti regisztrációjának részeként.

Az orosz megszálló tisztviselők 2014 óta elnyomják az ukrán vallási közösségeket a kelet-ukrajnai proxy köztársaságokban és az illegálisan megszállt Krímben. A volt Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetője, Olekszandr Zaharcsenko 2015 májusában kijelentette, hogy az ukrán ortodox egyház (OCU) tagjai, a görög katolikusok és az evangélikus keresztények „szektások” a DNK-n belül. Zaharcsenko bejelentette, hogy a megszálló hatóságok csak az orosz ortodox egyház moszkvai patriarchátusát, a katolicizmust, az iszlámot és a judaizmust ismerik el. A megszálló hatóságok számos vallási csoportot arra kényszerítettek, hogy az orosz Jarovaja-törvény alapján újra regisztráltassák magukat, bürokratikusan felszámolva olyan vallási közösségeket, mint a Jehova Tanúi és a Hizb ut-Tahrir muszlim csoport. 2019-ben egy orosz bíróság az ukrán egyházmegye költségén elrendelte az Oroszországban megmaradt egyetlen ukrán ortodox templom lebontását.

Moszkva vallásüldözési kampánya az ukrán autokefál (független) ortodox egyház (OCU) felszámolására törekszik, amelyet Moszkva schizmatikusnak tekint, annak ellenére, hogy a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka 2019-ben meghozott döntése értelmében az ukrán ortodox egyház függetlenséget kapott a moszkvai patriarchátustól. Az orosz megszálló hatóságok valószínűleg szisztematikusan felszámolják az OCU templomait a megszállt Ukrajnában. Az ISW kutatása szerint a bejelentett üldözési események 34 százaléka az OCU-t vette célba, ami a leginkább célba vett vallási csoportot jelenti. Az OCU-t célzó üldözési események magas aránya egyrészt azért nem meglepő, mert ez a legnépszerűbb felekezet Ukrajnában. Másrészt viszont mégis különös, mert a Kreml a kereszténység védelmezőjeként lép fel általában és különösen a keleti ortodoxia védelmezőjeként. A tanúvallomások szerint az orosz hatóságok látszólag ukránsága miatt veszik célba az OCU-t. Az oroszok már a háború elején, a Kijevi terület rövid ideig tartó orosz részleges megszállása idején is ilyen célzott támadásokat folytattak az OCU ellen, ami arra utal, hogy ez a célzás kezdettől fogva az orosz invázió szándékos eleme volt.

Az orosz megszálló tisztviselők szisztematikusan lefoglalják az UOC tulajdonát, hogy azt a moszkvai patriarchátusnak adják át, és felszámolják az ukrán nyelvű istentiszteleteket. Az orosz ortodox egyház zsinata 2022. június 7-én határozatot hozott az OCU Dzsankojban, Szimferopolban és a krími Feodosziában lévő egyházmegyéinek hivatalos annektálásáról, „a központi egyházi hatóságokkal való hatékony egyházi és adminisztratív kapcsolat fenntartásának szükségességéből kifolyólag”. Hat orosz FSZB-ügynök rajtaütött egy OCU-templomon Melitopolban, őrizetbe vette és kitoloncolta a papját, mert ukrán nyelven végezte a liturgiát, majd 2022 novemberében bezáratta a templomot. 2022 novemberében az orosz hatóságok több OCU-templomot is átkényszerítettek a moszkvai patriarchátushoz a megszállt Ukrajnában. Nem világos, hogy milyen mértékben igyekeznek az oroszok erőszakkal áttéríteni a megszállt területeken élő ukránokat az orosz ortodoxiára. Az orosz megszálló hatóságok nem tettek olyan kifejezett nyilatkozatot, amely lehetővé tenné az OCU és az orosz ortodox egyház együttélését a megszállt Ukrajnában, ami aggasztó, tekintve az OCU egyházak elnyomásának és erőszakos áttérítésének dokumentált eseteit.

Az orosz megszálló erők más felekezeteket is célba vettek, amelyek kulturálisan kifejezetten ukránok. Az orosz erők 2022 novemberében elfogtak két ukrán görögkatolikus papot Berdjanszkban, deportálták őket, és 2022 decemberében gyakorlatilag bezárták Melitopolban a fő ukrán görögkatolikus templomot. 2022 decemberében. Az orosz katonák letartóztattak egy protestáns lelkészt és bezárták a gyülekezetét Melitopolban, állítólag ukránbarát nézetei miatt.

Az orosz kampány az ukrajnai protestáns kisebbséget is elnyomja. A rendelkezésre álló nyílt forrásból származó jelentések szerint az ukrán ortodoxok után az orosz vallási üldözés leggyakoribb áldozatai a protestánsok, különösen az evangélikus baptisták. Az ISW által megfigyelt, bejelentett üldözési események 34 százalékának az összes felekezethez tartozó protestánsok voltak az áldozatai. A baptisták az áldozatok 13 százalékát tették ki – az ukrán ortodoxok után a legnagyobb csoportot. Az ISW a megszállt Szeverodonyeck, Liszicsanszk, Mariupol és Melitopol városok közelében figyelt meg baptisták üldözéséről szóló jelentéseket. Az orosz erők protestánsok elleni zaklatása Dél-Ukrajnában a legintenzívebb. A megszállt Herszon és Zaporizzsja megyékben a bejelentett üldözési események 35, illetve 48 százalékában protestánsok voltak az áldozatok. A megszállt Mariupol városában a protestánsok szenvedték el a bejelentett elnyomási események kétharmadát.

A szemtanúk beszámolói szerint az orosz katonák magatartása a megszállt Ukrajnában a protestánsokkal szemben brutális. Az orosz csapatok 2022 márciusa és novembere között lefoglaltak egy herszoni székhelyű ukrán evangélikus baptista oktatási intézményt, és ott helyőrséget és krematóriumot létesítettek a megölt orosz katonák elhamvasztására. Az intézet rektora azt állította, hogy az orosz katonák többször zaklatták a baptistákat, „amerikai kémeknek”, „szektásoknak” és „az orosz ortodox nép ellenségeinek” nevezve őket. Egy orosz tiszt állítólag azt mondta az intézet dolgozóinak: „Az olyan evangéliumi hívőket, mint ti, teljesen el kell pusztítani... egy egyszerű lövöldözés túl kegyes lenne számotokra. Titeket élve kell eltemetni”, egy másik orosz katona pedig állítólag azt mondta: „Az olyan baptista szektásokat, mint ti, el fogjuk temetni.” Orosz katonák 2022 szeptemberében rajtaütöttek és bezártak egy másik baptista templomot a Zaporizzsjai Területen lévő Cskalovéban. 2022 szeptemberében. A gyülekezet tagjai arról számoltak be, hogy fegyveres orosz katonák megzavarták az istentiszteletüket és kijelentették: „A lábatok nyoma sem lesz itt a népszavazás után. Nekünk csak egy hitünk van, az ortodoxia.” Az orosz Jarovaja-törvény nem ismeri el a protestantizmust „hagyományos vallásként”, és előírásokat fogalmaz meg annak gyakorlására.

Oroszország szisztematikus vallásüldözése támogatja az Ukrajna elleni szélesebb körű orosz kulturális népirtási kampányt. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy Oroszország ukrán gyermekek tömeges deportálását és ukrán területek elnéptelenítését végzi, ami valószínűleg egy szándékos etnikai tisztogatási kampánynak felel meg. Az ISW úgy értékelte, hogy ez az etnikai tisztogatási kampány a Kreml nagyobb kulturális népirtási kampányának része, amely az egyedi ukrán kulturális identitás fogalmának felszámolására törekszik. Az etnikai tisztogatást a nemzetközi jog nem határozza meg bűncselekményként, de az ENSZ szakértői bizottsága az etnikai tisztogatást úgy írta le, mint „egy etnikai vagy vallási csoport által tervezett céltudatos politikát, amelynek célja, hogy erőszakos és terrorra ösztönző eszközökkel eltávolítsa egy másik etnikai vagy vallási csoport polgári lakosságát bizonyos földrajzi területekről.” A népirtás bűncselekményének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény kimondja, hogy a népirtás magában foglalja „a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányuló szándékkal elkövetett cselekményeket”. Ez a meghatározás összhangban van a jelenlegi orosz erőfeszítésekkel, amelyek a megszállt ukrán területeken a „nemkívánatos” ukrán vallási csoportok kiirtására irányulnak. A megszállt Ukrajnában lévő vallási intézmények elleni szándékos orosz támadások és vandalizmus szintén háborús bűncselekménynek minősülhet.

A Kreml folytatja azt a tájékoztatási műveletet, amelynek célja, hogy Oroszországot hamisan vallásilag toleráns államként tüntesse fel, miközben szándékosan elnyomja a vallásszabadságot Ukrajnában. Putyin következetesen a hagyományos „keresztény értékek” védelmezőjeként mutatja be Oroszországot, amely támogatja az ortodox, az iszlám, a judaista és a buddhista vallásokat is. A Kreml ezt a tájékoztatási műveletet arra használja, hogy Ukrajnát a moszkvai pátriárkával szembeni vallási intoleranciával vádolja, és világszerte a vallási közösségek kegyeibe férkőzzön. Ez az információs művelet ellentétben áll az orosz vallási elnyomással a helyszínen. Az ukrán reintegrációs minisztérium jelezte, hogy az oroszok például több mint 50 százalékkal csökkentették a vallási sokszínűséget a Krímben. A Kreml továbbra is azt a régóta fennálló hamis narratívát használja, hogy az ukrán kormány elnyomja a vallási szabadságjogokat, mint erkölcsi igazolást az Ukrajnával való tárgyalások elutasítására, valószínűleg abban a reményben, hogy a nemzetközi közvéleményt Ukrajna ellen fordítja. A Kreml különösen szívesen vádolja az ukrán kormányt az ukrán ortodox egyház, a Moszkvai Patriarchátus (UOC MP) üldözésével.

Az UOC MP nem egy független vallási szervezet, hanem az orosz állam kiterjesztése és az orosz hibrid hadviselés eszköze. Az UOC MP a Kreml által ellenőrzött orosz ortodox egyház alárendelt eleme Ukrajnában. Az UOC MP anyagi támogatást nyújtott Oroszországnak a Krím és Kelet-Ukrajna 2014-es kezdeti inváziójához. 2022-ben, Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója során az orosz katonák az UOC MP templomait katonai raktárként, helyőrségként, tábori kórházként, sőt harcálláspontokként is használták. Egy UOC MP pap a Luhanszki Területen található Liszicsanszkban (Luhanszki terület) információkat gyűjtött az OCU papságáról, és utasításokat adott az orosz katonáknak egy ukrán pap meggyilkolására. Az orosz erők állítólag mindent megtettek azért, hogy megbüntessék azokat az UOC MP papokat Ukrajnában, akik nem voltak teljesen együttműködőek az orosz erőkkel. Az orosz csapatok állítólag 2023 februárjában átkutatták az UOC MP Alekszandr Nyevszkij székesegyházát Melitopolban, hogy nyilvántartásba vegyék azokat az UOC MP papokat, akik nem voltak hajlandók imádkozni az orosz hadsereg ukrajnai sikereiért vagy Kirill orosz ortodox egyházfő pátriárka egészségéért. 2022 áprilisában orosz katonák állítólag elraboltak egy UOC MP papot, aki aktívan humanitárius segélyt osztott az ukrán civileknek Herszon városában. Oroszország továbbra is fegyverként fogja használni az UOC MP-t és a vallást, hogy társadalmi feszültségeket szítson Ukrajnában és befolyásolja a harctéri viszonyokat.

A Kreml tűzszünetet hirdethet az ortodox húsvét idejére, április 16-ra, ahogyan tette azt az ortodox karácsonyra is 2023 januárjában. 2023-ban a Kreml szelektíven hirdetett tűzszünetet a vallási ünnepek idejére, hogy befolyásolja a frontvonalakon kialakult helyzetet. Például elutasította a tűzszünetet a 2022-es ortodox húsvét idejére", „hogy ne adjon pihenőt a kijevi nacionalistáknak” a mariupoli csata idején. A Kreml valószínűleg azért utasította el a tűzszünetet, mert az orosz erők akkor még kezdeményező pozícióban voltak a frontvonalakon, de hónapokkal később az ortodox karácsony idejére tűzszünetet kért, hogy további időt nyerjen az orosz erők felkészítésére a téli offenzívára. A Kreml azért kérhet húsvéti tűzszünetet, mert egy ilyen szünet aránytalanul előnyös lenne az orosz csapatok számára, és lehetővé tenné számukra, hogy biztosítsák a Bahmut városában elért előnyeiket, és felkészüljenek a 2023 tavaszán induló ukrán ellentámadás elleni védekezésre.

Putyin tűzszünetre szólíthat fel, hogy Ukrajnát úgy állítsa be, mint amely ország nem engedékeny és nem hajlandó megtenni a tárgyalásokhoz szükséges lépéseket. A vallási alapon történő tűzszünet ráadásul megerősíti azt a kettős orosz információs műveletet, amely Ukrajnát a vallási csoportok elnyomásaként állítja be, és Putyint a keresztény hit igazi védelmezőjeként pozícionálja. A keleti ortodox keresztény hagyományoknak megfelelő, kifejezetten vallási alapon történő tűzszünetre való hivatkozás ennek a tájékoztatási műveletnek az egyik részeleme. Egyetlen harcoló fél sem köteles azonban elfogadni a vallási vagy bármilyen más alapon történő tűzszünetet. Amennyiben Oroszország tűzszünetet ajánl, Ukrajna pedig elutasítja azt az ortodox húsvét miatt, a Kreml ezzel nem fog nagyobb elkötelezettséget tanúsítani a kereszténység vagy a keresztény értékek védelme iránt, és nem fogja megmutatni, hogy Kijev elutasítja ezeket az értékeket.  Putyin csupán cinizmusát fogja ismét bizonyítani.

A nemzetközi vallásszabadság támogatóinak segíteniük kell Ukrajna erőfeszítéseit, hogy felszabadítsa területeit. A vallásszabadság Ukrajnában – különösen a vallási kisebbségek szabadsága – sokkal jobban védett az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken, mint Oroszországban vagy az oroszok által megszállt ukrán területeken. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága (USCIRF) megállapította, hogy Oroszország a vallásszabadság egyik legsúlyosabb megsértője, mivel korlátozó állami politikát folytat, és üldözi a békés vallási tevékenységeket, amelyek az ukrán törvények szerint legálisak. 1991 és 2017 között például az ukrajnai evangélikus baptista közösség 2272 gyülekezetet és több mint 113 000 hívőt számláló közösséggé bővült. Ezzel szemben az orosz kormány 2016 óta gyakorlatilag betiltotta a külföldi missziós munkát Oroszországban, és számos más protestáns szektával együtt üldözi a baptistákat. 2016 óta Oroszország vallási elnyomó kampánya könyörtelenül és szisztematikusan célba veszi az ukrán egyházakat és a megszállt Ukrajnában élő „nemkívánatos” orosz kisebbségeket. Az orosz erők valószínűleg fokozni fogják ezt a kampányt, és megpróbálják felszámolni a Kreml ellenőrzésétől független vallási szervezeteket, ahogyan az orosz erők tették ezt a Krím muszlim krími tatár lakosságával a félsziget 2014-es elfoglalása óta.

Mint láthatjuk, a Kreml célja Ukrajnában nem egy egyszerű területi annexió: most már az ukrán nép és kultúra, sőt, vallás megsemmisítése a cél, jobban mondva nem csak az ukráné – alapvetően minden felekezeté, amely nem tartozik az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarkátusához.

A harc már a lelkekért is folyik – és az ilyesminek soha nem volt jó vége.

Szele Tamás