Hogy rövid legyek: olyan figyelmeztetés érkezett transzatlanti körökből, amit most már jobb, ha komolyan vesz a magyar vezetés, mert a fele sem tréfa. Ezt már nem fogják elpávatáncolni, elhisztériázni: ez kemény, mint a vídia, ezt komolyan kell venni. Washington haragszik, méghozzá joggal, és a NATO, ha ez lehetséges, még inkább haragszik az orbáni külpolitikára.

Bemutatnék egy írást, ami a CEPA (Center for European Policy Analysis) honlapján jelent meg, ennek alapján ki-ki döntsön afelől, mennyire van bajban a magyar vezetés – én úgy látom, nagyon. De előbb lássuk, mi is az a CEPA?

A Center for European Policy Analysis (CEPA) egy nonprofit, pártatlan, közpolitikai intézmény, amelynek székhelye Washington DC-ben található, és amely a transzatlanti szövetség megerősítésére összpontosít élvonalbeli kutatások, elemzések és programok révén.

A CEPA feladata egy erős és tartós transzatlanti szövetség biztosítása, amely a demokratikus értékekben és elvekben gyökerezik, stratégiai vízióval, jövőképpel és befolyással. Élvonalbeli kutatás, elemzés és elkötelezettség révén innovatív betekintést nyújt a demokráciát, a biztonságot és a védelmet befolyásoló trendekről a kormánytisztviselők és ügynökségek számára; segít a transzatlanti vállalkozásoknak eligazodni a változó stratégiai tájakon; és az atlantizmusban jártas jövőbeli vezetők hálózatát építi.

Ennek részeként adja ki a Europe's Edge-et, azt az online folyóiratot, amely az európai és észak-amerikai külpolitikai napirenden lévő kritikus témákkal foglalkozik. Ebben jelent meg SaraJane Rzegocki írása, aki a Center for European Policy Analysis (CEPA) „Demokratikus Ellenállóképesség” programjának felelőse. A James Madison Egyetemen szerzett diplomát politikatudományból, európai uniós politikai tanulmányok szakirányon, szóval azt is tudja, mit beszél, azt is, hogy mit ír. Akkor lássuk mi is az ő véleményét.

Úgy látja, hogy több jel utal arra, miszerint az Egyesült Államok türelme Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és csatlósaival szemben vészesen fogyóban van. A Transparency International szerint Magyarország a 27 tagú Európai Unió (EU) legkorruptabb országa, a Freedom House a lehangoló „részben szabad” minősítést adta neki – ami lényegesen rosszabb, mint a szomszédos Szlovákiáé és Romániáé –, és ami szövetségesei számára talán a legfontosabb, következetesen húzta az időt az Ukrajna túléléséért folytatott küzdelmében nyújtott segítséggel kapcsolatban, blokkolta a fegyverszállításokat, és azon dolgozott, hogy leállítsa vagy lelassítsa az oroszellenes uniós intézkedéseket.

Ezért aligha volt meglepő, hogy a közelmúltban kiszivárgott titkos információk között szerepelt egy CIA-jelentés, amely szerint Magyarország miniszterelnöke azt mondta kollégáinak, hogy az Egyesült Államok országa „három legnagyobb ellenfele” közé tartozik, és hogy ez „Orbán Amerika-ellenes retorikájának eszkalálódását” jelzi.

Orbán 13 éves kormányzásának nagy részében a magyar vezetés nem törődött lépéseinek külpolitikai visszhangjával. Most azonban az idegesség jelei mutatkoznak. Amikor az Egyesült Államok április 12-én szankciókkal sújtotta az orosz ellenőrzésű budapesti Nemzetközi Beruházási Bankot, Orbán Viktor gyorsan reagált. A várt szidalmak helyett Magyarország egy nappal később kilépett az NBB-ből. „Az Egyesült Államok a barátunk és fontos szövetségesünk is” – mondta Orbán.

Ahogy Hegedűs Dániel, az Egyesült Államok Német Marshall Alapjának elemzője megjegyezte, Magyarország lépései azt mutatják, hogy reagál a nyomásra, vagy legalábbis az Egyesült Államok nyomására (mivel az EU fellépése a jelek szerint kevés választ váltott ki.)

Magyarországra hamarosan további nyomás nehezedhet. A Szabad Európa Rádió április 14-i jelentése meg nem nevezett amerikai tisztviselőket idézett, akik szerint a kongresszus olyan jogszabályon dolgozik, amely lehetővé teszi a külügyminiszternek, hogy szankciókat szabjon ki az Orbánhoz és a kormányhoz közel álló személyekre. A kétpárti törvényjavaslat már tavaly óta készül, és várhatóan a következő hónapokban bocsátják szavazásra.

Egyelőre legalábbis úgy tűnik, az USA megelégszik azzal, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elleni szankciókra szorítkozik, amely orosz irányítású szervezetet régóta a Kremlhez igen közel állónak tartanak, és amelynek tisztviselői szabadon mozoghatnak az EU schengeni övezetében. Sokan úgy vélték, hogy az NBB-t az orosz hírszerzés használja, kiegészítve a budapesti nagykövetségen dolgozó mintegy 50 orosz tisztviselő munkáját.

Nyikolaj Koszov, az NBB korábbi igazgatótanácsi elnöke, aki orosz állampolgár, orosz kémek leszármazottja. Édesapja a KGB budapesti rezidense volt, édesanyját pedig a TASZSZ „a 20. század egyik legjelentősebb kémjeként” jellemezte. Egyike volt annak a három személynek, akiket az USA szankciókkal sújtott. Két magas rangú vezető tisztviselőt, a magyar Laszlóczki Imrét és az orosz Georgij Potapovot is megbüntettek.

Az USA többször figyelmeztette Magyarországot az NBB-vel és annak tevékenységével kapcsolatban, David Pressman amerikai nagykövet szerint:

„Más NATO-szövetségesekkel ellentétben, akik korábban kapcsolatba kerültek ezzel az orosz szervezettel ... . Magyarország elutasította az Egyesült Államok kormányának aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy az IIB folyamatos jelenléte milyen kockázatokat jelent a szövetségre nézve.”

A nyugati aggodalmak sokkal szélesebb körűek. A nyugati szövetségesek évek óta bírálják Orbán Viktor önmaga által „illiberális demokráciának” nevezett rendszerét, amely többek között elnyomó törvényekkel támadja a szexuális kisebbségeket, és megnehezíti az ellenzéki pártok, újságírók és a civil társadalom más elemeinek működését. Pressman, a kiváló amerikai diplomata, kegyetlen becsmérlésnek van kitéve a kormánypárti orgánumok részéről, részben azért, mert meleg.

A kormánypárti média eközben továbbra is ellenséges, az Egyesült Államokat, Ukrajnát és az EU-t támadó kommentárokat és kedvező megjegyzéseket közöl Oroszországról. Ez késztette az amerikai nagykövetséget arra, hogy októberben egy ironikus Twitter-bejegyzést tegyen közzé, amelyben arra kérte az olvasókat, hogy azonosítsák, hogy egy sor gyalázkodó megjegyzést a kormánypárti magyarországi szereplők vagy Vlagyimir Putyin tett-e (egyik sem az orosz vezetőtől származott).

Nem ez az első alkalom, hogy az USA kénytelen repressziókkal élni Magyarországgal szemben. Az Obama-kormányzat 2014-ben hat magyar állampolgárt szankcionált, megtiltva nekik a beutazást az Egyesült Államokba korrupciós vádak miatt.

Joe Biden amerikai elnök régóta bírálja az Orbán-kormányt, elítélve Budapest visszalépését a demokráciától és a jogállamiság romlását. Megvetése jeléül Biden kizárta Magyarországot a 2022-es és a 2023-as demokrácia-csúcstalálkozóról.

Pedig Oroszország ukrajnai háborúja és Orbán illiberális kormányzása alatt Magyarország számára többé-kevésbé a szokásos módon zajlott a dolog. Orbán még mindig közeli partnernek tekinti a Kremlt. A szankciókat megelőzően Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere energetikai megbeszélések céljából Moszkvába látogatott, mivel Budapest továbbra is importál olajat és gázt Oroszországból. Orbán miniszterei világossá tették, hogy nem akarnak még egy néhány száz fős NATO-hadtestet sem a területükön, de végül meghátráltak. Törökországgal együtt lassította Svédország szövetségi tagságát is, mert kormánya rámutatott Magyarország demokratikus hiányosságaira.

Az igazság az, hogy az USA puhány volt Magyarországgal szemben. Toleráns volt. Tisztában van azzal, hogy a vezetők nem maradnak örökké hatalmon, és hogy hosszabb távon az amerikai és a magyar érdekek egybeesnek.

Washingtonban közeleg a nyár, de a Budapesttel való kapcsolatokban a hőmérséklet egyre fagyosabb. Ha a javasolt új szankciós törvényjavaslat átmegy, az erős jelzés lenne Orbánnak, hogy a nagy nacionalista gesztusok ideje lejárt. De ettől függetlenül; itt az ideje, hogy az USA felerősítse az üzenetet és agresszívebb szankciókat fogadjon el.

Ennyit mond az írás, de tekintve, hogy hol jelent meg, a magyar diplomáciának most már fel kell fognia, hogy a NATO tökéletesen látja és érti, mi folyik ebben a kis országban, nem néz félre, soha nem is tette, és nem lehet kurucos karcsörtetéssel, káromkodással és átkozódással megfélemlíteni. Mindig is tudták, mi fő a fazekunkban, legfeljebb eddig nem volt nekik fontos.

Most már fontos.

Hátrább az agarakkal, urak, míg egerek nem lesznek belőlük.

Vagy még azok sem.

Szele Tamás