Egyre többen kérdezik és egyre hangosabban, hogy ki lenne képes megállítani Oroszország Ukrajna ellen vívott, értelmetlen háborúját. Elsősorban Vlagyimir Putyin lenne képes erre, azáltal, hogy visszavonul a 2014-es határok mögé, de nem hajlandó ezt megtenni. Képes volna még a háborúra pontot tenni az ukrán hadsereg is, az orosz erők kiverésével, de ez nem megy egyik napról a másikra.

(Képünk illusztráció)

Időnként felmerül az Európai Unió egyik-másik politikusának és/vagy Donald Trumpnak a neve is, mint olyané, aki elhozhatná a békét, de azért ezt nem kel túl komolyan venni – ennek a háborúnak ugyanis legegyszerűbben Kína vethetne véget. Ha akarna.

Arról van szó, hogy miután India nemrég elutasította az orosz olaj további vásárlását, Kína maradt az utolsó bástya, amely megmentheti Oroszországot a szankcióktól. Eközben, ahogy a The Insider elemzése mutatja, Kínának nem feltétlenül kellene bonyolult politikai döntést hoznia, és Indiához hasonlóan az orosz export nagy ágazatait szankcionálnia: elég, ha csendben és diszkréten leállítja bizonyos konkrét (és olcsó) árucikkek Oroszországba irányuló exportját, és így saját maga és az orosz polgári gazdaság károsodása nélkül azonnal meg tudná bénítani az orosz katonai-ipari komplexum kulcsfontosságú területeit, ami belátható időn belül lehetetlenné tenné a háború folytatását. A legegyszerűbb technológiákról van szó, de Oroszország nem lesz képes gyorsan kialakítani ezek tömeggyártását, pedig a hadviseléshez nélkülözhetetlenek. Öt fontosabb példát talált ezekre a The Insider.

Az orosz hadiipar szinte mindenben az importtól függ. És ez nem csak a nyugati cégek csúcstechnológiájú – összetett és egyedi – berendezéseit jelenti. Szinte minden apróságot külföldről importálnak, mivel annak gyártása Oroszországban eddig nem volt gazdaságosan kivitelezhető. Elméletileg Oroszország sok mindent (majdnem mindent) képes lenne saját maga előállítani, de időbe telik, általában legalább egy évbe, néha többbe, hogy egy ilyen gyártást minden egyes árutípus esetében kialakítsanak. Ugyanakkor túlságosan nagyszabású feladat minden szükséges alkatrész oroszországi gyártásának kiépítése, így ezt a problémát nem lehet proaktívan megoldani, csak az importot lehet pótolni azokon a konkrét területeken, ahol ellátási zavarok vannak. És mivel Oroszország a legtöbb esetben nem tudta előre, hogy szankciók alá fog kerülni, és a hirtelen fellépő ellátási zavarok hónapokig vagy akár évekig tartó termelési zavarokhoz vezethetnek – amíg Oroszország nem építi ki saját gyártóüzemeit, vagy nem talál másik beszállító országot (ami nem mindig lehetséges).

Kína szerepe összességében talán nem is olyan jelentős, mint amilyennek látszik, különösen a nyugati precíziós berendezések csempészése ügyében. Az olcsó és egyszerű alkatrészek, részegységek és pótalkatrészek területén azonban Kína vitathatatlanul vezető szerepet tölt be. Márpedig elég volna a tucatnyi „jelentéktelen” áru közül néhány „filléres” kínai cikk beszállítását megszüntetni ahhoz, hogy másfél évre leálljon néhány fontos orosz gyártóüzem, ami bizonyos fegyvertípusok esetében döntő szerepet játszhat a fronton uralkodó állapotok szempontjából.

Igaz, hogy Oroszországba Nyugatról és Keletről egyedi ipari berendezések, új technológiák, nagy pontosságú eszközök, azok alkatrészei és ritka nyersanyagok szállítmányai érkeznek, amelyeket nagy valószínűséggel a hadiipari komplexum használ fel. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a nem egyedi „régi” technológiákat, alkatrészeket, nyersanyagokat, amelyek Oroszországba történő behozatala senki előtt sem titok, és az amelyekhez való hozzáférés megszűnése a hadigépezet lelassulását jelentené. Az Insider összegyűjtötte azokat, amelyek minden egyszerűségük ellenére a legfontosabbnak tűntek.

Lőporstabilizátor, vagyis difenil-amin

A füstmentes lőpor nitrocellulóz, olyan adalékanyagokkal, amelyek biztonságosabbá teszik a tárolását. A nitrocellulózt, különösen a piroxilint, salétromsavas nitrálással állítják elő cellulózból. A biztonságos tárolás és használat érdekében stabilizáló adalékanyagokat adnak hozzá. A fő stabilizáló adalékanyag a difenil-amin Kínából származik. Oroszország difenil-amin iránti igényének legalább a felét kínai szállításokból fedezik

„Zavarásmentes” antennák

Az ukrán elektronikai hadviselés (REB) megkerüléséhez használt, a Kínai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban gyártott antennák Kínából Oroszországba történő behozatala közismert tény. Egy ilyen összetett, több elemi antennából álló antenna nem minden irányból vesz, hanem szelektíven fogadja a jelet, és így képes „becsapni” az ukrán REB-et. Ilyen antennák nélkül a Shahed drónok teljesen vakok lennének.

Elektromos motorok (FPV drónokhoz)

Az elektromos motor elvét a XIX. században fedezték fel. A drónok általában olyan motort használnak, amelyben egy rotorhoz állandó mágnesek vannak rögzítve, és több rögzített tekercs körülötte változó mágneses mezőt hoz létre, amelyet egy egyszerű áramkör vezérel. Ehhez csapágyakra, mágnesekre, vékony rézhuzalra és némi elektronikára van szükség. Az elektromos motorok tömeges gyártásához huzaltekercselő gépeket használnak.

Oroszország dróntermelése az elektromos motorok kínai beszállításaitól függ. Semmit sem tudni arról, hogy Oroszországban hasonló nagyságrendben gyártanának hasonló méretű drónmotorokat. A kínai drónmotorok importja viszont meghaladja az évi 100 millió dollárt. Nincs semmi egyedi az ilyen gyártásban, de senki más nem képes ilyen mennyiségben előállítani ezt a terméket. Ha Oroszország másfél évre kiesik a gyártásból (és nem valószínű, hogy ennél gyorsabban sikerülne a területén ilyen léptékben létrehozni az elektromos motorok gyártását), az azonnal és jelentősen befolyásolja a helyzetet a frontvonalon, ahol a drónok a legfontosabb fegyvernemmé váltak.

Szénszálak

A szénszál egy rugalmas és erős modern anyag, amely lehetővé teszi a kívánt mechanikai tulajdonságokkal rendelkező kompozit anyagok gyártását. A mindennapi életben a szénszálakat horgászbotok, síbotok és egyéb sporteszközök készítésére használják. Tulajdonságait azonban az autóipar, a repülés és az űrkutatás is felhasználja. Természetesen az ilyen anyag roppant módon keresett a drónok fejlesztése során, ahol rugalmas, könnyű és erős anyagra van szükség. Oroszország komolyan függ a kínai szénszálaktól. Enélkül nem volna képes felszállni egyetlen Shahed/Geran sem.

Száloptika

Az üvegszálas optikával irányított FPV drónok a nyílt terepen folytatott hadviselésben meghatározó tényezővé váltak. Az emberiségnek az 1980-as évekre sikerült létrehoznia a gyakorlatban is használható száloptikás drónt, amely eredetileg kereskedelmi célokat szolgált.

Oroszország szinte teljes mértékben Kínától függ az optikai szálak és nyersanyaguk – a szilícium-dioxid-üveg előformák – beszerzésében. Oroszországnak nincs saját előformagyártása, és a saját optikai szálak gyártása megszakadt, miután az ukrán erők megtámadtak egy gyárat Szaranszkban. Ezért az importált optikai szálak szerepe még fontosabb lett.

Miért nem tudja Oroszország mindezt saját maga előállítani?

Oroszország körülbelül 2014-ig a világ többi részével együtt a világgazdaságba való integráció és a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének útján haladt. A legtöbb ipari technológiát, még a legösszetettebbeket is, olcsóbb és hatékonyabb volt másoktól megvásárolni, mint helyben kifejleszteni. 2014 és a szankciók bevezetése után Putyin egyre többet beszélt az importhelyettesítésről, de a modern világ realitásai szerint még az olyan gyártóóriásoknak is nehéz lenne kivonni magukat a globális termelési láncokból, mint Kína, és Oroszország számára – mely a globális GDP 3%-át képes megtermelni, és ennek nagy részét is a természeti erőforrások teszik ki – ez lehetetlen feladat volt. Ennek eredményeként az elmúlt 11 év szankciói során Oroszország integrációja a világgazdaságba csökkent, de a teljes importhelyettesítés a hadiipari komplexumban nem történt meg, és az ország még sokáig fog függeni Kínától és a világ más országaitól akár a legegyszerűbb technológiák terén is.

Egyszóval: nem érdemes világhatalmakat idézni, felelőssé tenni vagy  világháborúval fenyegetőzni. Ha Kína úgy akarja, holnaptól megáll a háború.

A kérdés leginkább az, hogy mivel lehetne Kínát rávenni arra, hogy ezt akarja is.

Ezt sajnos nem tudjuk. A Sárkány alszik, vagy legalábbis úgy tesz, mintha aludna és egyelőre nem mond semmit.

Szele Tamás