Ma másról szerettem volna írni, de az események – szokás szerint – felülírták a szándékaimat, tehát inkább a nap eddig legfontosabb hírét kell elővennem, amely arról szól, hogy Igor Kirillov, a sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi csapatok (a továbbiakban: RHBZ) vezetője ellen sikeres merényletet követtek el Moszkvában.

(Képünk illusztráció)

Mikor 2022 elején aláírták az orosz–kínai alapszerződést, ami ugyan mindenre és a mindenen kívül néhány egyéb dologra is vonatkozott, zengett a világ „a medve és a sárkány szövetségétől”. Nos, az sokak figyelmét elkerülte, hogy az alapszerződés általánosságban fogalmazott, semmi konkrétum nem volt benne, csak annyi, hogy „mindenben egyetértünk”.

(Képünk illusztráció)

Nem kétséges, hogy Donald Trump megválasztásának nagyon komoly következményei lesznek, és nem csak az Egyesült Államokban: világszintű válságot is okozhat az autokrata elnök. De miért szavaztak rá? Erre a kérdésre keresi a választ Mihail Tamm Észtországban élő orosz fizikus a Vazsnoje Isztorii hasábain – és úgy tűnik, meg is találta. Jelezném, hogy elég hosszú írás következik.

(Képünk illusztráció)

Párbeszéd a „Belgorod” tengeralattjáró fedélzetén:

(Képünk illusztrtáciö

Nehezen érthető a szíriai helyzet, aminek az az egyik fő oka, hogy a jelenleg győztes erők pályafutásuk során többször változtattak nevet is, ideológiát is, és ez számunkra kissé szokatlan. Ebben segít eligazodni Jurij Macarszkij kiváló tanulmánya, mely a The Insideren jelent meg, és amelyet van szerencsém most bemutatni.

(Képünk illusztráció)

- Kedves Mihail Afanaszjevics, szto gram?

- Azt hiszem, kétszer annyit is megérdemlünk, kedves Eraszt Petrovics. A szovjet tudomány ma hatalmas lépést tett a fényes jövő felé.

(Képünk illusztráció)

Na, kérem, lesz ma minden, annyi sok szépet hozott mára a megkésett Mikulás. Románia vagy végleg Caragiale országa lesz ma (jobb lenne, úgy lehet még szeretni is), vagy Corneliu Zelea Codreanu országa, de akkor jaj mindenkinek benne. A vasgárdistáknak is – előbb-utóbb. Én meg rájöttem, ki zaklat rejtélyes marhaságokkal hetek óta, de mindent a maga idejében. Előbb lássuk az eseményeket.

(Képünk illusztráció)

Az alaphírt a tegnap déli óráktól kezdve mindenki ismeri a Kárpát-medencében és azon túl: a román alkotmánybíróság (CCR) megsemmisítette a helyi elnökválasztás első fordulójának eredményeit és elrendelte a szavazási folyamat teljes újraindítását, ideértve a kampányt is. De – hogyan kell értelmezni ezt a lépést? Van-e Romániában alkotmányos válság vagy kormányválság? Próbáljuk meg kicsit eloszlatni a homályt ebben a bonyolult ügyben.

(Képünk illusztráció)

Újból romániai hírekkel érkezek, és ez vasárnapig, sőt, hétfőig így is marad, de kérem, higgyék el: ez a választás most nagyon fontos, Magyarországnak, Európának, sőt, a NATO-nak is. Senkit se tévesszen meg, hogy a magyarországi napi sajtó keveset és többnyire hanyagul vagy értetlenül foglalkozik vele: ezen a hét végén többről lesz szó, mint pusztán annyiról, hogy ki lesz Románia elnöke. Sorsdöntő napokat élünk.

(Képünk illusztráció)

Románia újabb válsága természetesen az ottani elnökválasztások vasárnapi, második és két héttel ezelőtti első fordulójával kapcsolatos. Mégsem kerül sor a választási eredmények megsemmisítésére és az első forduló megismétlésére, bár a helyzet jelenleg rosszabb, mint valaha, ugyanis Iohannis elnök tegnap este feloldotta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) első forduló után rendezett ülésének titkosított jegyzőkönyveit, és ezekből olyan információkra derült fény, amelyek alapjaiban rengetik meg az ország választási rendszerét. Híreink forrtása ma is a hotnews.ro honlap.

(Képünk illusztráció)