Alapos, átfogó elemzést közölt ma az orosz külgazdaság állapotáról a The Insiderben Valerij Kizilov, melyből világosan kitűnik, hogy amitől a világ tartott, az már be is következett: az Oroszországi Föderáció végzetes függőségbe került nagyobb mértékben Kínától, kisebb, de így is igen komoly mértékben Törökországtól, és ez az állapot csak rosszabbodni fog.
(Képünk illusztráció)
Nem akármilyen történettel rukkolt elő az orosz Meduza című ellenzéki lap: tudomásuk szerint az amerikai NSA lehallgatja az orosz szolgálatokat, sőt, az oroszok által megfigyelt állampolgárok adataihoz is hozzáférnek. Tehát az FSZB gyakorlatilag az amerikaiaknak végzi a megfigyeléseket. Ez több, mint érdekes állapot, de lássuk részletesen is, mit ír a Meduza!
(Képünk illusztráció)
Nem tudni, hogy alakultak így a dolgok, de minden jel arra mutat, hogy Moszkvában nyitva maradt az Állami Elmegyógyintézet zárt osztályának hét lakatra zárt ajtaja. Az ápoltak jelenleg Észak-Afrika, a Kreml és Groznij között kóborolnak, senki se próbálja elfogni őket, sokuknál fegyver van és tudják is használni.
(Képünk illlusztráció)
Már két nappal ezelőtt is foglalkoztam azzal, mi lesz a jövő évi orosz választások után – várhatóan meggyengül a putyini rendszer és előbb-utóbb le is váltják. Azt tehát esetleg tudjuk, mi lesz. De – ahogy a pesti vicc mondja – addig mi lesz? Különféle bonyodalmak, melyeket megint Andrej Percev elemzése nyomán ismertetek.
Mivel napok óta mással foglalkoztam, ám közben az események tovább zajlottak a forrongó Közel-Keleten, ma ebből a térségből szolgálok hírösszefoglalóval, melyet szokásom szerint a CTP-ISW napi jelentése alapján készítettem – tehát ha valaki nem ért vele egyet, forduljon panaszával az Institute for the Study of Warhoz. És persze, lesz ilyen ember, pár napja is volt már. De lássuk inkább a tényeket.
(Képünk illusztráció)
Sokan gondolják úgy, hogy értelmetlen feltenni a kérdést, mi következik Putyin rendszere után, mert az örökké fog tartani. Pedig hát Vlagyimir Vlagyimirovics sem nem fiatal, sem nem túl egészséges ember, még ha a betegségeiről szóló hírek időnként eltúlzottnak is bizonyulnak. Viszont azt még a realisták is úgy gondolják, hogy az Oroszországi Föderáció elnöke marad, míg él.
(Képünk illusztráció)
Amikor az Oroszországi Föderáció megtámadta Ukrajnát, Putyin elnök magyar hívei elkötelezett csodavárásba kezdtek, hiszen évek óta kitartóan rajongtak az orosz haditechnika „csodafegyvereiért”, melyekről mindenféle animáció és legenda keringett a világhálón – alig várták ezeknek a bevetését és ennek következtében az elsöprő orosz győzelmet.
Ma elméleti kérdésekkel fogunk foglalkozni a konkrét harctéri hírek helyett, ugyanis az ISW részletes elemzést közölt abból az alkalomból, hogy szóba került az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség mértékének csökkentése. Az ötlet valóságos katasztrófához vezetne, amint arra Frederick W. Kagan igen helyesen rá is mutat.
(Képünk illusztráció)
Nehéz röviden és pontosan megfogalmazni a Közel-Keleten zajló harci cselekmények lényegét, az embernek az az érzése, hogy ezt a háborút azért kezdték, hogy színpadiasan el lehessen veszíteni. A Hamász mindenhol vesztésre áll – annyi esélye sincs, mint Napólonnak Waterloonál, ugyanis ott még megérkezhettek volna a segédcsapatok, de ez a hadi helyzet egyszerűen reménytelen, és nem lehet igaz, hogy ezt a Hamász vezetői nem tudták.
(Képünk illlusztráció)
Jogos lenne feltenni azt a kérdést, hogy egyáltalán, miért rendezik meg a jövő évi orosz elnökválasztást, hiszen a voksolás pénzbe kerül, és úgyis Putyin fog győzni, valahol 110-160 százalékos arányban, 210 százalékos részvétel mellett. De mégis megrendezik, sőt, már el is kezdődött a választási kampány, melynek eseményeit – és általában az orosz belpolitikai helyzetet – Andrej Percev elemezte a Riddle hasábjain.
(Képünk illusztráció)
